Adózás 2018: Fontos változások jönnek az adózásban 2018 Január 1-től >>>

Adózás 2018: Fontos változások jönnek az adózásban 2018 Január 1-től >>>

Igyekszik megszüntetni az időhúzásra használt adószabályozási kiskapukat az adóvégrehajtásról szóló törvényjavaslat, amely már a parlament előtt van.

Az adóvégrehajtás új szabályozásának egyik legfontosabb változása, hogy az adóvégrehajtás elleni kifogást nyolc nap helyett 15 napig lehet majd benyújtani – írja a Világgazdaság az adóvégrehajtásról szóló, a parlament előtt levő törvényjavaslatot ismertetve.

További fontos újdonság, hogy nem lehet üres lapot beterjeszteni a hatósághoz, hanem komoly indoklással kell előállni, azaz nem lehet időhúzásra használni a kifogást.

Fizetési könnyítést csak a fizetési határidő után nyolc napig lehet úgy kérni, hogy az megakassza a végrehajtást – ez esetben így próbálják bezárni az időhúzásra kihasználható kiskaput.

Az ingatlanok végrehajtása a legvégső eszköz lesz. Ugyanakkor csökken a határ: egymillió helyett félmillió forint tartozás lesz az a határ, amely alatt nem rendelhető el az ingatlanértékesítés. Megkönnyítik a romlandó áru eladását, így egyrészt nem vész kárba a termék, másrészt a bevétel felhasználható a tartozás törlesztésére.

A 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követően a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi adócsomagot is beterjesztette a parlamentnek. A már jól ismert adócsökkentések mellett találunk furcsaságokat.

Közben bizonyos, társaságok által fizetett adókból szépen növekednek a bevételek:

  • A reklámadóból származó bevételek 44,4%-kal, 5,2 milliárd forinttal 16,9 milliárd forintra emelkedhetnek. Ez pedig nem éppen arra utal, hogy a kormány változtatna az idén júniustól 9%-ra emelkedő reklámadó mértékén, pedig a napokban elhangzottak ilyen ígéretek.
  • Az egyéb központosított bevételek 17%-kal 464 milliárd forint fölé nőhetnek, ami azzal függ össze, hogy a megtett úttal arányos útdíjbevétel az idénre tervezett 154,5-ről 177,7 milliárdra nő, az időalapú útdíj pedig 53-ról 62,5 milliárdra.
  • A KATA és a KIVA esetében látványos népszerűségjavulást vár az NGM.

A fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek 363 milliárd forinttal emelkedhetnek, ezen belül az áfabevételek 300 milliárdos többletet mutathatnak fel az idei évhez képest (a legújabb célzott áfacsökkentések hatása tehát elenyésző lehet), de a jövedéki adóbevételek is növekedhetnek 65 milliárddal. A lakosság befizetései látványos összeggel híznak: összesen 300 milliárd forinttal számít többre itt a kormány, szja-ból 2090 milliárd forintot vár, ami 17%-kal magasabb az idei tervnél. Az illetékbefizetések az ötödével növekedhetnek 190 milliárd forint közelébe a felpörgő ingatlan tranzakciók következtében.

Az adócsomag indoklása szerint a módosítások célja a gazdaság versenyképességének növelése, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése. Mindezek alapján a legfontosabb elemei:

  • Türelmi idő mellett önkéntes alapon indul el 2017. július elsejétől a számlázó programok online bekötése a NAV-hoz (a 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség).
  • A személyi jövedelemadóban az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja az ún. adókiegyenlítés intézményének megszüntetése: az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét idősotthoni férőhely megszerzésére fordító magánszemély további külön adminisztráció nélkül levonhatja vagy visszaigényelheti az erre a célra fordított jövedelem adóját.
  • Kedvezőbbé válik az ún. praxisjog átruházásából származó jövedelem adózása is. A jövő évtől kezdődően a működtetési jog átruházásáért kapott ellenérték az eredeti jogosult magánszemélynél adómentes, így ezen magánszemélyek a 2007 előtt hatályos szabályozáshoz hasonló adózási helyzetbe kerülnek. A működtetési jog átruházásáért kapott bevétel alapján megállapított jövedelem változatlanul egyéb jövedelemnek minősül, és a jövedelem megállapításának módja sem változik, a jövedelem ugyanakkor – a Javaslatban foglaltak szerint – a szerzés és értékesítés között eltelt idő függvényében csökkenthető: ha a praxisjog értékesítése a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik, az adóköteles jövedelem a számított összeg 100 százaléka, ha a második évben történik, a 90 százaléka, ha a harmadik évben történik, a 60 százaléka, ha a negyedik évben történik, a 30 százaléka. Amennyiben az értékesítés a szerzést követő ötödik évben vagy később történik, úgy a jövedelem adómentes.
  • A törvényjavaslat jelentős könnyítést hoz a hosszú és rövidtávú lakáskiadásban is és változik az adóbevallás ide vonatkozó jogszabályi része is. Amennyiben a Parlament megszavazza, a bérbeadók jövőre rendkívüli adminisztrációcsökkentéssel, jelentős pénzmegtakarítással számolhatnak. A két intézkedés a majd három milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál.
  • 2018-tól – a jelenlegi egy ingatlan helyett – már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az ún. tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint, ezért senkinek sem éri meg eltitkolni a szálláshely szolgáltatásból szerzett jövedelmét.
  • A hosszú távú ingatlan bérbeadók is jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlan kiadásból származó jövedelem után mindössze a 15%-os szja-t kell megfizetnie minden érintettnek.
  • A javaslat szerint a jövőben a munkavállalói bérlakások bekerülési értékével (felújítás esetén a bekerülési érték növekményével) egyező összegben adóalap-csökkentéssel élhetnek az adózók a beruházás, felújítás adóévében.
  • A jövőben továbbá adóalap-kedvezmény lesz elérhető – az európai uniós szabályokkal összhangban – az elektromos töltőállomások létesítése és üzemeltetése esetén.
  • A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét – amatőr szervezetek és utánpótlásnevelés támogatása esetén – pénzügyi szervezetek különadójában is le lehet hívni, a fizetendő adó 50 százalékáig, a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén.
  • A szociális hozzájárulási adó 2018-ban 2 százalékponttal 20%-ra csökken, illetve további 0,5 százalékponttal csökkenhet, ha 2017 első kilenc hónapjában a bruttó bérnövekedés a versenyszférában meghaladja a 11%-ot.
  • Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával 2018. január 1-től az internethozzáférés áfa kulcsa 18%-ról 5%-ra, a hal áfa kulcsa 27%-ról 5%-ra csökken. Előbbi 22 milliárd forintos bevételkiesést jelent, utóbbi 3,5 milliárd forintos kiengedést.
  • A kétgyermekes családok esetében 2018-ban gyermekenként 17,5 ezer forintra emelkedik a havonta igénybe vehető adókedvezmény összege.
  • A KIVA 16%-os kulcsa 2017-ben 14%-ra csökkent, 2018-ban pedig 13% lesz.
  • Bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre. 2017. július 1-jétől minden 200 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50%-os jövedéki adókedvezményt. Jelenleg csak a 8 ezer hektolitert vagy annál kevesebbet előállító sörfőzdék élhetnek ezzel.
  • A vállalkozásoknak, nem kell külön az önkormányzatnál, elegendő lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentkezni. Az adóhivatal a jövőben nemcsak bejelentkezéshez szükséges adatokat továbbítja elektronikus úton az illetékes önkormányzatnak, hanem az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is.
  • A NAV honlapján közzétételre kerülnek azon adózók adatait is, akik ÁFA bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget.
  • Tovább nő a munkavállalók lakhatásának támogatása. 2018-tól a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%-a helyett, annak 60%-a, a következő 24 hónapban a minimálbér 25%-a helyett 40%-a, a következő 12 hónapban 15% helyett 20%.
  • 2018-tól feleannyi közterhet fizet az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett kisadózóként vállalkozik. Az érintett diákok ugyanis ún. főállásúnak nem minősülő kisadózónak minősülnek, ezért – a jelenlegi 50 ezer forint helyett – az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetnie.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!