Archívum kategóriák szerint: egészségügyi cafeteria összege 2017

Pénzt adnak egészségügyi ellátásra >>> 2017 Januártól havi 20 000 Ft-ot kaphatsz egészségügyi ellátásra, magánellátásra, orvosra!

Pénzt adnak egészségügyi ellátásra >>> 2017 Januártól havi 20 000 Ft-ot kaphatsz egészségügyi ellátásra, magánellátásra, magánklinikára.

Kihirdetésre került az adószabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény, a Magyar Közlöny 2016/87. számában, amelynek már 2016-ban hatályba lépnek bizonyos pontjai. 2017. január 1-jétől lesz majd hatályos a törvénymódosítások döntő többsége. egészségügyi ellátásra pénz

Ezek közé tartoznak például a személyi jövedelemadó törvénynek azok a módosításai, amelyek újraszabályozták a munkáltatók által adható juttatások közterheit. Ugyanakkor megjelent egy új adómentes juttatási elem is, mely igen nagy érdeklődésre tart számot. Fontos jó előre végig gondolni, hogy a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket milyen közterhek mellett lehet finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből. olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra ebben a cikkben, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, vagy esetleges betegség kapcsán a gyógyulásukat szolgálják.

Az adómentes egészségügyi juttatás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 81. §-át egy (6) bekezdéssel egészítette ki a módosító törvény. A módosítás szerint a munkáltató adómentesen nyújthat 2017. január 1-jétől ( nem pénzben kapott juttatásként) egészségügyi szolgáltatásokat dolgozói számára. Az értékösszeg és a szolgáltatások köre jelenleg még nem ismert. A nyilatkozatokból kiindulva valószínűleg 20 000 Ft/hó lehet majd az összeg. Nem meghatározott még az adómentesen finanszírozható egészségügyi szolgáltatások köre , majd egy külön rendeletben fogja meghatározni a kérdéses egészségügyi szolgáltatásokat az egészségügyért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben. Ez igen fontos juttatási elem lehet majd a magyar munkavállalók egészségügyi állapotát tekintve.

Nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg is tartalmaz a hatályos Szja tv. az egészségügyet érintő adómentes juttatási elemet. Az Szja tv. adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség(egészség) biztosításokat a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetén,abban az esetben, ha annak a díját egy harmadik személy (pl. a munkáltató) fizeti, nem a biztosított. A fizetett díj egy biztosítottra jutó része az az összeg, amely nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát, az azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében. Jelenleg 33 330 Ft/hó a minimálbér 30 százaléka, és valószínűsíthető, hogy az összeg 2017. január 1-jétől emelkedni fog. Ez már elég jelentős összegnek számít az új lehetőséggel együtt.

Bár ez nem cafeteria elem, a kötelező foglalkozás egészségügyi szolgáltatások adómentes finanszírozási lehetőségéről sem szabad megfeledkezni a fentiek mellett.

Az egészségügyet célzó béren kívüli juttatás

2017. január 1-jétől is lehetővé teszi Az Szja tv. és jelenleg is, és, hogy célzott szolgáltatások nyújtására a munkáltatók szerződést kössenek az egészségpénztárakkal. Úgy rendelkezik az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése, hogy béren kívüli juttatásként kell kezelni, és „a 15 százalék szja mellett 14 százalék eho terhet visel a munkáltató, mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát”. A munkáltató és az egészségpénztár között létrejövő szerződésben kell megállapodni a finanszírozott szolgáltatások köréről. Természetesen a minimálbért meghaladó összeget is befizethet az egészségpénztárba egészségpénztári tagonként a munkáltató, viszont már nem 14 százalék, hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a minimálbért meghaladó összeg után. Ezen a szabályon nem változtatott a módosító törvény, de a társas vállalkozások közreműködő tagjaira is kiterjeszti annak hatályát.

hogy a munkáltató által mérsékelt eho teher mellett nyújtható éves rekreációs keretösszegbe, a munkáltatót által célzott támogatásként megfizetett összeget jelenleg sem, és jövőre sem kell beszámítani a (jelenleg 450 000 forint, 2017. január 1-jétől 350 000 forint, de magába az éves keretösszegbe sem (jelenleg 200 000 forint, 2017. január 1-jétől 100 000 forint, ez amúgy is csak készpénzben nyújtható). Az éves rekreációs keret az éves keret juttatásait és a SZÉP kártya alszámláira történő befizetéseket együttesen tartalmazza.

Adómentes az a juttatás az Szja tv. 1. számú mellékletének 6. pontja alapján, amelyet célzott szolgáltatásként kap a magánszemély, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint.
Az egészségügyet célzó egyéb meghatározott juttatás

A munkáltató által egészségpénztárba befizetett tagdíj hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben béren kívüli juttatásnak minősül, a jelenleg hatályban lévő Szja tv. 71. § (3) c) pontja szerint. Az egészségpénztárba 2017. január 1-jétől is teljesíthet tagdíj hozzájárulást a munkáltató, a módosító törvény értelmében, azonban egyéb meghatározott juttatásnak fog minősülni ennek teljes összege. Tehát a tagdíj hozzájárulás teljes összegének 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a támogatás összegétől függetlenül. Ez összesen 49,98 százalék közterhet jelent, amelynek a munkáltató fizeti a teljes összegét.

A jövő évtől megfontolandó lesz, hogy munkáltatói adományként adja ezt a munkáltató és ne tagdíj hozzájárulásként. Annak elenére, hogy adó és 27 százalék eho fog megjelenni, azonban a támogatási összeg után 20 százalék adókedvezményt vehet igénybe rendelkezés formájában a magánszemély.

Úgy is megoldható, hogy a dolgozó készpénzt kap, bármilyen jogcímen (pl. jutalom), amit aztán ilyen célra a pénztárnak fizet be, de így nem minősül cafeteria juttatásnak. Ilyen esetben a munkáltató: 27 százalék szoho és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, a munkavállaló: 15 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett.

Aki befizeti egészségpénztárba ezt az összeget, az rendelkezés formájában adókedvezményként veheti igénybe a befizetett összeg 20 százalékát (éves szinten legfeljebb 150 000 forintot). Ha kiszámoljuk ki a közterheket, akkor munkáltató fizet 28,5 százalékot ehhez hozzájön a munkavállaló által fizetett 33 százalék, levonjuk a munkavállaló által igénybe vehető 20 kedvezményt, így összesen 42 százalékot fizet közteherként a két fél együttesen.

Érdemes számolni jövőre a juttatások kapcsán, és fontos lenne a munkáltatónak, hogy a lehető legkisebb adó és járulékfizetési teher mellett biztosítsa a dolgozók egészségmegőrzését, gyógyítását, szűrővizsgálatait stb., ami valljuk be sok dolgozó esetében igen komoly segítség lehet.