Archívum kategóriák szerint: Ellátások 2017

Állami (költségvetési) támogatások a gyermekek neveléséhez, iskoláztatásához

Pénz támogatások családoknak >>> Állami (költségvetési) támogatások a gyermekek neveléséhez, iskoláztatásához!

Az iskoláztatás, óvodáztatás indokolt és indokolatlan (illegális) költségei mellett szólni kell, azokról az egyszeri vagy rendszeres természetbeni és pénzbeli juttatásokról, amelyekkel az állam járul hozzá a családok nevelési, oktatási költségeihez. penzugyi-tamogatasok-csaladoknak

Az állami támogatásokat közvetlenül a kincstáron keresztül vagy a helyi (települési) önkormányzatok, az intézmény fenntartók és az iskolák, óvodák által kell eljuttatni a szülőkhöz és a gyermekekhez.

A széles körű állami gondoskodás nem csak a rászorulókat segíti, hanem a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül (alanyi jogon) is jár az óvodába, iskolába járó gyermekek után.

Felméréseink szerint az állami támogatások egy része nem jut el az érdekelt szülőkhöz és gyermekeikhez, benn marad az állami vagy önkormányzati büdzsében vagy az iskolafenntartó költségvetésében.

Elvárható a törvényhozóktól, ha már megszavazták a központi és helyi támogatásokat, akkor biztosítsák azok eljuttatását a felhasználókhoz. A kiosztással megbízott szervek (helyi önkormányzatok, óvodák, iskolák)  ne spórolják el (ne nyúlják le) a támogatásokat, ne takarékoskodjanak a gyermekeinken.

Ne ítéljék el, ne alázzák meg azokat családokat, akik rászorulnak a támogatásokra, és sorban állnak a különböző támogatásokért.

A szülők se szégyelljék felvenni a támogatásokat.

Minden fillér, ami nem kerül kifizetésre a gyermekek életnívóját csökkenti!

Mért nem jutnak el a tanulói juttatások a jogosultakhoz?

Elsősorban a tájékoztatás hiánya miatt (információ visszatartása), másodsorban a juttatások elérésének szándékos nehezítése miatt.

A támogatások elosztására kötelezettek nem tesznek meg mindent azért, hogy a szülők és a tanulók hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek alapján kérhetik, vagy kezdeményezhetik a részükre biztosított juttatásokat, ezért milliárdos összegek maradnak az államkasszában.

Az önkormányzatok adminisztratív intézkedésekkel és arrogáns, megszégyenítő hivatali magatartással nehezítik meg a támogatásokhoz való hozzáférést, és a jogosultak által fel nem vett összegeket más célra használják fel.

Sok szülő azért nem vesz igénybe az állami támogatásokat, mert szégyelli magát rászorultsága miatt megalázó tortúrákat kell kiállniuk az önkormányzati köztisztviselők – nem éppen ügyfélbarát – magatartása miatt, vagy egyáltalán nem tudja, milyen állami támogatások járnak gyermeke után, és hogyan kell kérelmezni vagy követelni azokat. Vannak olyan magasabb jövedelmű szülők is, akik lemondanak a támogatásokról, amiről nem lehet tudni hova kerül és mire lesz felhasználva.

Az oktatási intézmények részt vesznek a szociális ellátások működtetésében (gyermekétkeztetés, tankönyvellátás stb.). Kifogásolható, hogy az iskola az osztály nyilvánossága előtt állapítja meg a szociális rászorultság mértéket, így minden tanuló megtudja, ha valamelyik társa, pl. halmozottan hátrányos helyzetű, akkor a szüleinek „csak” általános iskolai végzettsége van, alacsonyjövedelműek esetleg munkanélküliek. Az oktatási intézményben kialakult, a támogatásra jogosultakat lekezelő diszkrimináló, vélemények miatt sok szülő inkább nem kéri azokat.  A szociális támogatásokra való jogosultságot „titkosan”, vagy legalábbis diszkrétebben kellene kezelni.

Az oktatási intézmények sem tartják be mindig tájékoztatási kötelezettségüket. Vajon tudnak erről a jogszabályról a szülők:

„A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztásáravagy a részletekben való fizetésre.”[2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 46. § (4) bekezdés]

gyerekek mennek iskolába

A gyermekek, tanulók természetbeni és pénzbeli juttatásainak listája

(a teljesség igénye nélkül)

Ingyenes tankönyvellátás szociális alapon

Ingyenes tankönyvellátásra jogosult, aki a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, továbbá vagyoni és jövedelmi helyzetüktől függetlenül, aki három- vagy többgyermekes családban él, tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia), nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult. A támogatáshoz igénylőlapot küld az iskola. Az ingyenességre jogosultaktól „ráfizetést” nem kérhet az iskola!

További tankönyvtámogatás

Az ingyenességre jogosultakon túl az iskola – hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint – további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges.

Az iskola az ingyenességre jogosultak megfelelő igényeinek kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.

Ingyenes tankönyvellátás alanyi jogon kártérítési kötelezettséggel

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (5) bekezdés szerint: „Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.”

Az egy tanévre ingyenesen kölcsönzött tankönyv ellátás felmenőrendszerben kerül bevezetésre, jelenleg az 1-4. évfolyamokon.

A tanév végén visszaszedet használttankönyveket  a következő tanévbe évben újra kiosztják a tanulóknak.

Ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátás

Törvény értelmében a tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Kérelmezni kell az iskolában. Ne szégyelljék!

Ingyenes és kedvezményes étkeztetés

Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez

Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybenrészesülő bölcsődés, óvodás, az 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a fogyatékos gyermekek számára gyermek után az intézményi térítési díj 100%-átkedvezményként kell biztosítani.

A 8-13 évfolyamokra járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után és a három- vagy többgyermekescsaládoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kell kifizetni

A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapjántovábbi gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

Utazási költség megtérítése

Meg kell téríteni a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének.

A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve akötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.

Munkáltatói iskolakezdési támogatás

Az iskolakezdési támogatást a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára adja a családok támogatásáról szóló törvény, alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.  A támogatás adható az iskolakezdés előtt és utána 60 napig.

Iskolatej, óvodatej

A tejfogyasztás növelése érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai tej és tejtermék fogyasztási szint hosszútávon történő növekedésének elősegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak pozitív irányba történő elmozdítása érdekében iskolatej programot hirdet.

Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre támogatást nyújt az oktatási intézményekben a tanulók bizonyos tejtermékekkel való ellátásához. A támogatást minden gyermek után megkaphatja a magyar állam, de az önkormányzatok többsége nem vállalja az adminisztratív terheket, és az indokolatlanul megkövetelt önrészt.

Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás

Magyarországon 3 éves korától 18 éves koráig minden gyermek ingyenes balesetbiztosításban részesül, de a szülők többsége nem tud róla! Ehhez a biztosításhoz nem kell semmilyen szerződést kötni, csak a sajnálatos esemény bekövetkezése után kell a biztosítóhoz fordulni! A biztosítás az iskolán kívüli, háztartási, közlekedési, szünidei, stb. balesetekre is érvényes.

Ha az iskola mégis akar valamilyen tanulói balesetbiztosítást kötni, akkor a tanulónak két biztosítása lesz. A kártérítést visszamenőleg is köteles kifizetni a biztosító.

Felelősségbiztosítás, kártérítés

A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. Nem szándékos tanulói károkozás esetén – pl. elront egy gépet vagy eltör egy szerszámot – a biztosító megtéríti az okozott kárt.

A gyakorlati képzés szervezője, illetve az iskola vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a tanulónak okozott minden olyan kárért, amely összefügg a gyakorlati képzéssel. A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.

Tudni kell, hogy az iskola felel a közismereti és a szakmai elméletitanulmányok folytatásával összefüggésben a tanulót ért kárért is, a tanulóvétkességétől függetlenül.

Szakiskolai ösztöndíj

A közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj adható. A tanulmányi eredménytől és a hiányzások számától függő ösztöndíj mértéke havi 10-30 ezer forintig terjedhet.

Pénzbeli juttatások a tanulószerződéses tanulóknak

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér)legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell. A pénzbeli juttatás legfeljebb a minimálbér ötven százaléka lehet.

A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót – az oktatási szünet időtartama alatt is – megilleti.

Természetbeni juttatások a gyakorlati képzésben

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – a külön jogszabály rendelkezései szerint – kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítésilleti meg. Meg kell követelni!

Pénzbeli juttatás a nyári szakmai gyakorlaton levő tanulóknak

A szakképzésben tanulószerződés nélkül (együttműködési megállapodás alapján) részt vevő tanulót a természetbeni juttatásokon kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg. A díjazás összegéről a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező állapodik meg.

Juttatás a hiány-szakképesítéseket tanulóknak

Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a pénzbeli juttatáson felül – adóterhet nem viselő járandóságként – havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható.

Családi pótlék (nevelési- és iskoláztatási támogatás)

A családi pótlék a gyermek születésétől a 20 éves koráig jár. A tanköteles tanulók számára folyamatosan folyósítják az ellátást, nem kell évenként igényelni. Azok a már nem tanköteles (18 év felüli) tanulók, akik közoktatási intézménybe járnak, csak akkor kapnak iskoláztatási támogatást (családi pótlékot), ha az erre rendszeresített nyomtatványon igénylik évente. A családi pótlék bármikor igényelhető, de az ellátás visszamenőleg csak 2 hónapra jár, ezért azonnal töltsék ki az igénylőlapot és küldjék el a kifizetőhelyre.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az ingyenes étkeztetésre, a térítésmentes tankönyvellátásra, pénzbeli támogatásokra és más jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményekre.

A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át. Igényelni kell az önkormányzatnál.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A települési önkormányzat képviselő-testülete a törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.

Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. [Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (1)]

A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek nem közoktatási célú ellátása.

állami támogatások, pénz, jövedelem

Figyelem!

Fontos dolog lenne rászorultság mértékének újra gondolása. Ma már nem csak azok a családok szorulnak anyagi segítségre gyermekük neveléshez, iskoláztatásához, akinek az öregségi nyugdíj 130 százaléka alatt van az egy főre eső jövedelmük, vagy munkanélküliek. Sok gyermek nélkülözik azokban a családokban is, ahol a megemelkedett közüzemi díjak, vagy a magas lakáshitel törlesztés miatt az átlagnál magasabb jövedelem esetén sem marad pénz a gyermekek iskoláztatására, vagy megfelelő étkeztetésére, ruháztatására.

Nem csak az ő hibájuk, hogy két kereső szülő esetén is támogatásra szorulnak.

MSZOE jogszabály módosító javaslatai az neveléssel oktatással kapcsolatos támogatások és a tanulói juttatások cél szerinti felhasználásának biztosítására

Garanciális javaslatok az önkormányzatok által biztosított család és gyermekvédelmi támogatások maradéktalan kiosztásához

  1. A lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat minden gyermekét nevelő szülő (gondviselő) számára köteles kiküldeni egy olyan tájékoztató levelet, amelyben közlik azokat a természetbeni és pénzbeli támogatásoknak a listáját, amelyet kötelesek igénybe venni gyermekük jólétének és létbiztonságának érdekében.
  2. Amennyiben az arra jogosult szülő (gondviselő) az önkormányzat hibájából nem kapja meg határidőben a helyi önkormányzatok által kezelt állami támogatásokat, akkor 6 hónapig a támogatási összeg kétszeresét köteles a jogosultnak kifizetni, saját forrásból.
  3. Amennyiben a szülő (gondviselő) tájékozatlansága, hanyagsága miatt nem veszi igénybe az állami támogatásokat vagy szándékosan lemond róla, akkor a gyermekjóléti szolgálat vizsgálja meg, hogy az eset milyen hatással van a gyermek életnívójára és kötelezze a szülőt a támogatás felvételére.
  4. A szülő írásos lemondó nyilatkozatát be kell szerezni, ha szülő vagyoni és jövedelmi helyzete megengedi, hogy lemondjon az állami, önkormányzati és óvodai, iskolai juttatásokról.
  5. A kifizetések kincstári elszámolása csak a jogosultak létszámának teljes listája, az értesítő levelek, a kifizetések dokumentációja és a lemondó szülői nyilatkozatok együttes nyilvántartásával fogadható el.

A Kincstár által a családoknak közvetlenül kifizetett támogatás (családi pótlék)

A családi pótlék (nevelési és iskoláztatási támogatás) megállapításával és kifizetésével kapcsolatos jogszabályok példaértékűen lettek megalkotva. A Kincstár betartja a jogszabályokat, az utóbbi időben szülői panasz nem érkezett a szülői egyesületekhez.

Garanciális javaslatok a köznevelési intézmények által kezelt támogatások

  1. A köznevelési intézmények feladata, hogy írásban tájékoztassák a szülőket az óvoda, iskola által biztosított támogatásokról, fizetési kedvezményekről, amelynek biztosítása a köznevelési intézmény feladata, és amelyet a szülők kötelesek igénybe venni gyermekük jólétének és létbiztonságának érdekében.
  2. Az oktatási intézményekben rendszeresíteni kell a tájékoztatási napló intézményét, amelyben rögzítésre kerül mikor és hogyan informálták a tanulókat és a szülőket azokról az előírásokról, amelyekről a jogszabályok tájékoztatási kötelezettséget írnak elő
  3. Amennyiben az arra jogosult szülő (gondviselő) a köznevelési intézmény hibájából nem kapja meg határidőben az intézmény által kezelt állami (költségvetési) támogatásokat, akkor hatósági vizsgálat keretében az intézményvezetőt és a fenntartót felelősségre kell vonni.

A javaslatok lényege, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki az állami ellátások, támogatások, juttatások rendszeréből az önkormányzatok provokáló magatartása, az oktatási intézmények hanyagsága, nemtörődömsége vagy a szülők tájékozatlansága esetleg „önérzetessége” miatt.

Figyelem!

Súlyos következményei lehetnek a gyermekek életszínvonalára, egészségére, nevelésére, oktatására, ha az állami támogatások elosztói úgy akarnak megtakarításokat elérni, hogy megnehezítik a hozzáférést, vagy mondvacsinált okokkal elvonják a támogatásokat a szülőktől.

Szülők figyelem!!! Ezek a pénzek járnak a családoknak! Gyermekgondozást segítő ellátás – igénylés, összegek, feltételek!

Szülők figyelem!!! Ezek a pénzek járnak a családoknak! >>> OSSZÁTOK MEG … Gyermekgondozást segítő ellátás – igénylés, összegek, feltételek!

Gyermekgondozást segítő ellátás – igénylés, összegek, feltételek!

– a szülő, a gyám, a kiskorú szülő, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban– a gyermek 3. életévének betöltéséig. csaladtamogatasok-2017-csaladi-ellatasok
– ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. Ebben az esetben a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően határozza meg.)
– a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig.

A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő szülő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozást segítő ellátást?

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg az ellátást.

Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek az ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

Milyen feltételek mellett jogosult a nagyszülő a gyermekgondozást segítő ellátásra?

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult az ellátásra, ha
– a gyermek az első életévét betöltötte,
– a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
– a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével, és
– a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
A nagyszülő részére az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
– ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
– a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

Milyen mértékű a gyermekgondozást segítő ellátás?

Egy gyermek esetén a támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2016-ban 28.500,- Ft).
Ikergyermekek esetén a támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett van-e lehetőség munkavégzésre?

Az ellátásban részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél koráig nem folytathat. A gyermek fél éves korának betöltését követően időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni.

Az ikergyermeket nevelő szülőnek milyen összegű ellátást folyósítanak, ha a szülő keresőtevékenységet folytat?

Az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozást segítő ellátásának havi összege a keresőtevékenység folytatása mellett is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2016-ban 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Hány gyermek után vehető igénybe a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás-t?

Amennyiben a szülőknek második vagy további gyermekük születik, mielőtt a korábban született gyermek után járó ellátások folyósítási ideje lejárt volna, akkor egyszerre mindegyik gyermek után folyósíthatóak a különböző ellátások, azzal a korlátozással, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásból egyszerre legfeljebb két ellátás folyósítható. Ez a korlátozás ugyanakkor nem érinti az ikrek után folyósítandó többszörös összegű gyermekgondozást segítő ellátást.

Hol és hogyan igényelhető a gyermekgondozást segítő ellátás?

Az ellátás iránti kérelmet
– a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy-
a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen lehet benyújtani.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha családi pótlékot még nem igényeltek, akkor csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolást.

Lehet-e a gyermekgondozást segítő ellátás mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani?

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha emelt összegű vagy kiemelt ápolási díjat lehet megállapítani.
A fokozott ápolást igénylő személy után járó emelt összegű ápolási díj összege megegyezik az ápolási díj alapösszegének 150%-ával (44.250,- Ft), a kiemelt ápolási díj az alapösszeg 180%-ával (53.100,- Ft).
A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy, ha fokozott ápolásra szoruló beteget ápol, a gyermekgondozást segítő támogatás és az ápolási díj közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként részösszegben.

Van-e lehetőség a gyermekgondozást segítő ellátás méltányossági alapon történő engedélyezésére?

Igen, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot
– megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
– megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot: a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha betegsége miatt napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?

A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:
– a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
– a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

gyermekgondozás

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben?

A jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,
– ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
– ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek
– szülő esetén fél évesnél idősebb, vagy
– nagyszülő esetén három évesnél idősebb.
Ha a gyermeket nem a fenti korlátozásokra figyelemmel helyezik el napközbeni ellátást biztosító intézményben, úgy az ellátás folyósítása szünetel.
Nem jár támogatás a nagyszülőnek, ha – a fentiekben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.

Szolgálati időnek számít-e a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama?
Igen, 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett.

Forrás : Emberi Erőforrások Minisztériuma