Archívum kategóriák szerint: Minimálbér 2017 összege

Minimálbér és garantált bérminimum emelés 2017: máris problémát jelent több multinál a béremelés!

Minimálbér és garantált bérminimum emelés 2017: máris problémát jelent több multinál a béremelés!

Az áruházláncoknál már megy az elégedetlenkedés: annyit kapnak majd az újoncok, mint a veterán dolgozók.

A Magyar Idők értesülése szerint több áruházláncnál is problémát okoz a bérfelzárkóztatás: egyelőre ugyanis nem kapnak magasabb bért azok, akik a szakmunkás minimálbér szintje felett kerestek az emelés előtt, az új munkatársak viszont a mostani emeléssel ugyanannyit kapnak. Ez természetesen elégedetlenséget szül a régebbi dolgozók körében.

Mindenki másképp csinálja

A lapnak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Bubenkó Csaba jelezte: a Tescónál már most nézeteltéréseket okoz, hogy megszűntek bizonyos bérkülönbségek. Vannak vezetői fizetések, amelyek az új szakmunkás bérminimum szintjén, azaz bruttó 161 ezer forint környékén alakulnak. A Tesco a szakszervezeteknek elmondta, nyáron látnak esélyt a bérrendezésre, mivel megterhelte az áruházláncot a tavaly óta tartó, 5 milliárd forintos bérfejlesztés. A minimálbér emelése kimondottan rosszat tett sok multinak, mert a megemelkedett bérköltségeket magas járulékteher sújtja még!

Az Aldi és a Lidl esetében a Magyar Időknek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, hogy nem aktuális a probléma, mivel az átlagfizetések átlagosan bruttó 300 ezer forintot tesznek ki.

A főtitkár szerint ahány üzlet, annyi megoldás lesz: van, aki inkább részmunkaidősöket alkalmazhat, mások az emelésen túl további ösztönzőket is bevezethetnek a munkaerőhiány miatt.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke elmondta, egyes termékeknél áremelés jöhet náluk, mivel a beszállítók is emeltek az árakon, ugyanakkor az emelés mértéke elhanyagolható lesz.

A Sparnál folynak a tárgyalások, de a bérfeszültség elkerülése érdekében minden további munkakörben is emelést terveznek.

Az Auchan Magyarország Kft. már tavaly végrehajtotta a törvényileg szükséges béremelést.

Minimálbér 2017: A kormány elképzelése szerint jövőre 15%-kal nőne a minimálbér, és 25%-kal a garantált bérminimum

Minimálbér 2017: A kormány elképzelése szerint jövőre 15%-kal nőne a minimálbér, és 25%-kal a garantált bérminimum! minimalber-2016-vajon-mi-szakmunkas-minimalber

A kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre, 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón pénteken.

Hozzátette, a kormány azt is javasolja, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.

A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie – emelte ki a miniszter. Ezért egy olyan javaslatot tettek, amely összeköti a következő évek béremeléseit a hatékonyság és a versenyképesség javításával – tette hozzá.

A kormány abban érdekelt, hogy a javaslat minden partner számára vállalható megoldás kiindulópontját jelentse – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy folytatják az egyeztetéseket a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, hat évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni.

Kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter elmondta, több szempont is előkerült a pénteki megbeszélésen a versenyképesség és a hatékonyság javítására, amelyekben szeretnének minél szélesebb körű egyetértést elérni az egyeztetések során.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: kellemes meglepetés volt a szakszervezeteknek, hogy a követeléseiket meghaladó minimálbérre és szakmunkás bérminimumra tett ajánlatot a kormány. Hozzátette, hogy a szakszervezetek elmúlt években megfogalmazott javaslatait siker koronázta. Véleménye szerint a gazdaság fejlődése, a munkaerőhiány, és már a fogyasztás növekedésének a gátjává váló alacsony kereseti szint vezetett ehhez a kormányzati javaslathoz.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukban túl nagy terhet rónának elsősorban 2017-ben a munkáltatói szférára, ezért a mértékekről tovább kell tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nagyon kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Hozzátette: pozitívan fogadták a kormány kezdeményezését a több éves megállapodás megkötésére, mivel a kiszámíthatóság nagyon fontos.

Eltérően értékelik a szociális partnerek az ajánlatot

Eltérően értékelik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei a kormány béremelési ajánlatát, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be pénteken a VKF Kibővített Testületi Fórumán – a VKF munkáltatói, illetve munkavállalói oldalának egy-egy képviselője formált erről véleményt az MTI megkeresésére.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerint a tárcavezető jelentős mértékű minimálbér, illetve garantált bérminimumra vonatkozó béremelési ajánlatát a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte.

A szakszervezeti vezető kiemelte: a tárcavezető béremelési ajánlata azt mutatja, hogy a kormány végül meghallgatta a munkavállalói érdekképviseletek közel 2 éves küzdelmét.

A kormány béremelési javaslata révén a munkavállalói oldal részéről látható közelségbe került a bérmegállapodás – közölte a MaSzSz elnöke.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azonban úgy vélte, hogy a Varga Mihály által javasolt bérfelzárkózási program így összességében nem hajtható végre, különösen nem 2017-ben. Mindez ugyanis olyan mértékű béremelést tenne szükségessé a vállalkozói szférában, ami előzetes számításaik szerint meghaladná az 1000 milliárd forintot – tette hozzá.

A VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak – mondta. “Figyelembe véve a nagy vállalkozói terheket, valamint a költségvetés pozitív helyzetét és pozitív egyenlegét, a munkáltatói oldal azt kérte a kormánytól, hogy a 2017-re ajánlott, munkaadókat érintő 4 százalékpontos járulékcsökkentésnél mindenképpen nagyobb szerepet vállaljon a költségvetés és nagyobb munkáltatói járulékcsökkentésre kerüljön sor” – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.

Rolek Ferenc arról is beszámolt, hogy a munkáltatói oldal nem zárkózik el egy több évre szóló bérfelzárkózást segítő megállapodástól, hiszen a kiszámíthatóság fontos a gazdaság szereplőinek. Az elhúzódó béremelési programnál azonban annak ideje alatt egyebek mellett figyelembe kell venni a gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozások hatékonyságát is. Korábbi cikkünk >>>

Minimálbér összege 2017 – nagy minimálbér-emelés jöhet, uniós javaslatra 2017 januártól!

Minimálbér összege 2017 – nagy minimálbér-emelés jöhet, uniós javaslatra 2017 januártól!

A jelenlegi magyar bruttó minimálbér 111 ezer forint, ami az átlagbér 45,8 százaléka. Ami ha úgy vesszük, jó arány, hiszen pl. 2010-ben még csak az átlagbér 39,1 százaléka volt a legkisebb fizetés. Más oldalról közelítve viszont mégiscsak kevés a 111 ezer forint, hiszen a nettója jóval alatta van a létminimumnak – ezért is lobbiznak az érdekképviseletek jelentősebb emelésért évek óta. Lehet, hogy egy uniós javaslat orvosolhatja a helyzetet, már ha a magyar kormány is támogatja azt. Szakmunkás-minimálbér-2017

Vasárnap az LMP hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy a munkaerő megtartása/itthon tartása, az alacsony hazai bérszínvonal, az uniós viszonylatban is alacsony minimálbér miatt támogatni kellene az egységes uniós minimálbérre vonatkozó parlamenti javaslatot. Ez ugyanis azt jelentené, minden tagállamban egységesen az átlagbér 60 százalékára kellene emelni a legkisebb kötelezően adandó bért. A lap azt is kiszámolta, hogy a javaslat szerint a magyar minimálbért 144 117 forintra kellene felhúzni (ez felelne meg a jelenlegi 240 196 forintos bruttó átlagbér 60 százalékának).

Az emelés nettóban is látványos növekedést eredményezne: a jelenlegi 73 150 forint helyett 95 838 forintot kaphatnának a minimálbérért dolgozók. Azaz 22 688 forinttal többet, mint most. És ezzel teljesülne az az igény is, hogy a létminimumnál magasabb legyen a nettó minimálbér.

A lap megjegyezte: nagy kérdés, hogy ilyen mértékű emelést hogyan tudnának kigazdálkodni a vállalkozások.

A jövő évi költségvetésben tervezett minimálbér-emelés egyelőre messze nem éri el az előbb vázolt mértéket: a kormány 5,1 százalékkal számolt a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is. A konkrét mérték pedig idén is a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) alakul ki.