Családi kedvezmény 2018/2019: élettárssal megosztva akár visszamenőlegesen!

Családi kedvezmény 2018/2019: élettárssal megosztva akár visszamenőlegesen!

Élettársak visszamenőlegesen szeretnének családi adókedvezményt érvényesíteni, megoszthatják-e egymás között, ha közös háztartásban élnek ugyan, de külön lakcímen vannak bejelentve? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Élettársakról, akik jelenleg is külön lakcímen vannak bejelentve, de természetben egy lakásban élnek 2015-ben terhességre való tekintettel jogosultak voltak az első gyermek után családi adókedvezmény igénybevételére. Az anyának nem volt annyi jövedelme, hogy igénybe vegye a teljes adókedvezményt. Megoszthatja-e azt az élettársával? Ugyanez a kérdésem a 2016-os adóévre, amikor az édesanya első gyermekére és a második magzatára tekintettel jogosult a családi adókedvezményre, megoszthatja-e azt az édesapával, aki az élettársa is egyben? A gyerekek közösek.

A magzatra tekintettel, ha csak az édesanya tudja igénybe venni a kedvezményt, lehet-e úgy beállítani, hogy megosztással, az édesanyánál kettő kedvezményezettel számolok, és az élettársnál egy gyermekkel (megszületett gyermek)? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A családi kedvezmény – az elévülési időn belül – az adott évek adóbevallásainak önellenőrzésével utólag is igénybe vehető. Azonban a tapasztalatok szerint – különösen élettársak esetében – ilyekor számítani lehet arra, hogy az adóhatóság behívja a feleket jogosultságuk igazolására. Ekkor – többek között – kérheti a közös háztartásban élés bizonyítását is, tudomásom szerint a lakcímkártyával, amely akkor alkalmas az igazolásra, ha szerepel rajta legalább tartózkodási helyként a közös háztartás címe.

Amennyiben az élettársak lakóhelyként bejelentett lakcíme különböző, és a közös háztartás címe tartózkodási helyként nincs feltüntetve az érintett fél lakcímkártyáján, kérdéses, hogy az adóhatóság (különösen utólag) elfogadja-e az együttélés más módon (például tanúkkal) történő bizonyítását a kedvezmény jogosultsági hónapjai tekintetében. Ráadásul, ha valaki életvitelszerűen nem a lakóhelyén él, törvény írja elő, hogy kötelező a tartózkodási helyét bejelentenie.

Egyebekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint

– magzat után a gyermek világra jöttéig csak a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult a családi kedvezményre, az élettárs apa akkor sem, ha egy évnél régebbi, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER) bejegyzett, vagy közokirattal igazolt élettársi kapcsolatról van szó [szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pont].

– igazolt élettársi kapcsolat hiányában is az élettársak a közös (megszületett) gyermekek tekintetében a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek, míg a magzat után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban oszthatják meg (feltéve, hogy a gyermeket egyedül nevelőnek járó magasabb összegű családi pótlékot egyikük sem veszi igénybe), és esetükben a magzat csak az anyánál számítható be az eltartottak számába [szja tv. 29/B. § (1b) bekezdés].

Mindez jelen esetben – a közös háztartásban élés igazolható tényállását feltételezve – konkrétan a következőket jelenti:

– A várandósság hónapjaira 2015-ben az anyát megillető családi kedvezmény havi 62 500 forint, amely utólag az élettárs apával a 2015. évi adóbevallások önellenőrzésével megosztható.

– 2016-ban

o az újabb várandósság kezdetéig (a magzat fogantatása 91. napjának hónapjáig X hónapra) az első gyermek után havi 66 670 forint összegben jogosultak a családi kedvezményre,

o a várandósság időszakában (Y hónapra) az első gyermek után az apa jogán csak havi 66 670 forint, míg az anya jogán havi kétszer 83 330 forint a családi kedvezmény,

amelynek utólag az élettárs apával a 2016. évi adóbevallások önellenőrzésével megosztható összege – az anya jogán járó összeget figyelembe véve – :

X hónap x 66 670 Ft + Y hónap x 2×83 330 Ft.

Megjegyzem, a közös háztartásban élő élettársak a meglévő közös gyermekek után járó családi kedvezményt már év közben is közösen érvényesíthetik, ezért is érdemes a közös háztartás címét tartózkodási helyként ráíratni a lakcímkártyára (ettől még a lakóhely címe lehet különböző). Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!