Az egyik az óraátállításról szól. Ezt jobbikos képviselők nyújtották be még tavaly novemberben. A lényege, hogy szűnjön meg az évenkénti kétszeri órapörgetés, s maradjunk végérvényesen a nyári időszámításnál. Ami ugye azt jelentené, hogy a téli időszakban tovább lenne világos, viszont a reggeli órákban teljes sötétben kellene munkába botorkálniuk a korai műszakba indulóknak erről korábban itt írtunk!.
Az óraátállítás szükségességéről politikai vita folyt, s bár akadtak olyan kormánypárti képviselők, akik láttak benne rációt, a Fidesz-frakció idén tavaszra kiforrt álláspontja szerint nincs szükség erre az intézkedésre (merthogy jelentős mennyiségű villamos energiát lehet megspórolni az átállásokkal). A javaslat így az általános vitán még továbbjutott, de a részletes vitára már nem került sor. Ettől függetlenül a határozati javaslat bentragadt a törvényalkotási rendszerben, tehát most ősszel valamilyen döntést hozni kell erről, mert a dokumentum még nyitott állapotban van.
Hasznos vagy káros?
A nyári időszámítás 20. század elején történt bevezetése óta folyamatosan vita zajlik az eljárás kellően hasznos voltáról, illetve, hogy az előnyös vonások ellensúlyozzák-e a hátrányokat. 
Előnyök :
A legtöbb dolgozó ember, akik túlnyomó többsége nappali műszakban dolgozik, előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt.
Világosban az emberek szívesebben sportolnak, ez pozitív hatással van az egészségükre. A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata.
Csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma.
A családtagok hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt.
Ha a család több időt tölt a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyaszt (feltéve, hogy olyankor a tévé, számítógép, hifi, légkondicionáló ki van kapcsolva).
A kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás jelentkezik országos szinten. A világításra használt kevesebb energia előállítása során kisebb lesz a környezeti terhelés, mert kevesebb CO2 keletkezik.
A turizmusból származó bevétel növekszik, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.
Hátrányok :
Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős.[16] Ha Magyarországon 8 millió lakossal számolunk, akkor fejenként évi 750 forint a megtakarítás.
Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása.
Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma 2%-kal nő.[17][18] – Ezt az állítást az ORFK cáfolta.[19]
Kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer.[20][21][22]
A Magyar Államvasutak jelenlegi gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor a hajnali 2 órakor közlekedő néhány vonat 1 órát vesztegel.
A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos).
Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.
