Hitel és személyi kölcsön nyugdíjasoknak >>> így lehetséges

Hitel és személyi kölcsön nyugdíjasoknak >>> így lehetséges

Élethelyzettől és életkortól függetlenül bárkinek szüksége lehet anyagi segítségre, így adott esetben a hitelfelvétel is elkerülhetetlenné válik. Éppenséggel nyugdíjasként is lehetőségünk van arra, hogy hitelhez jussunk, viszont külön figyelni kell, hogy a bank milyen elvárásokat támaszthat velünk szemben. Most azokat a tényezőket szedtük össze, amelyek egy személyi kölcsönnél vagy jelzáloghitelnél meghatározhatják a mozgásterünket.

Nyugdíjasként is ezernyi oka lehet, hogy hitelfelvételhez folyamodunk. Lehet, hogy éppen az unokák támogatása a cél, de természetesen egy váratlan kiadás, vagy például egy lakásfelújítás is okozhatja, hogy anyagi segítségre van szükség. Nézzük is azokat a szempontokat, amelyek meghatározzák, hogy mennyire lehetünk esélyesek a hitelre nyugdíjasként.

Alapvetően a bankok két tényezőre szoktak nagy figyelmet fordítani, ha nyugdíjas hitelfelvevőről van szó, mégpedig az életkorra és a jövedelemre.

Életkor: max. 75 év lejáratkor

A banki gyakorlat alapján elmondható, hogy az idősebb hiteligénylők esetében az a kritikus pont, hogy a hitel lejáratakor hány évesek is lesznek. A banki gyakorlat alapján így azt látjuk, hogy 70-75 év a hitelezhetőség korlátja, vagyis ennyi idősen lehet hitelhez jutni.

Mindez azt jelenti, hogy 70 évesen még esélyünk van 5 évre hitelt felvennünk (ha a jövedelmi hátterünk is biztosított). Ugyanakkor amennyiben 72 évesen vennénk fel egy 5 éves hitelt, akkor ez csak úgy oldható meg, ha adóstársként egy fiatalabb családtag is megjelenik a hitelben.

Jövedelem: 85 ezer Ft a minimális elvárás (nyugdíj, vagy bér)

A másik oldalról, vagyis a jövedelem szempontjából nagyon fontos, hogy milyen jogcímen érkezik a számlára a pénz, a legtisztább eset az öregségi nyugdíj és a korkedvezményes ellátás esetében van. Szóba jöhet még a rokkant ellátás, ha véglegesített vagy özvegyi nyugdíj, ha az a hitel teljes futamideje alatt jár. Arra viszont számítani kell, hogy a nyugdíjnak/ellátásnak a személyi kölcsönnél legalább a 85 ezer forintos szintet, míg a jelzáloghitelnél a minimálbért el kell érnie, hogy reális esély legyen a hitelre.

Melyik hitelt válasszam?

A személyi kölcsön olyan megoldást jelent, ami bárki számára jól jöhet, ha gyorsan elkölthető összeget szeretne, amit gyakorlatilag bármire fordíthat, ráadásul úgy, hogy nem kell elzálogosítani az ingatlant. Tehát alapvetően akkor szolgál jó megoldásként, ha nincs ingatlanfedezet, vagy nem elfogadható a bank által (esetleg nem akarjuk elzálogosítani), és jellemzően kisebb összegekre van szükség (1-2 millió forint).

Amennyiben egy előre eltervezett nagyobb összegű, jellemzően 2 millió forint feletti kiadásról van szó, a szabad felhasználás hitel lehetőségét érdemes átgondolni. Viszont ez esetben akárcsak egy lakáshitelnél az ingatlan fel kell ajánlani fedezetként, ráadásul a dokumentációs és ügyintézési igény is egy lakáshitelével vetekszik. De a személyi kölcsönnél a jövedelem nagysága miatt is hamar korlátokba lehet ütközni az elérhető hitelösszeg terén.

A választás során azt is figyelembe kell venni, hogy egy szabad felhasználású jelzáloghitelnél az induló költségek 80-90 ezer forintra is rúghatnak, míg egy személyi kölcsönnél ez 10-20 ezer forint.

Bármelyik hiteltípus mellett is döntsünk, célszerű jól átgondolni a helyzetet. Az nagyon fontos, hogy csak olyan törlesztőt vállaljunk be, aminek a törlesztése nem okoz gondot, vagyis kigazdálkodható a költségvetésből.

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


error: Content is protected !!