Site icon 24 óra! – Friss hírek

Jön a nyugdíjprémium: már idén plusz pénzt kapnak a nyugdíjasok >>> Részletek itt >>>

Jön a nyugdíjprémium: már idén plusz pénzt kapnak a nyugdíjasok >>> Részletek itt >>>

A kormány benyújtotta a jövő évi költségvetésről szóló 334 oldalas törvényjavaslatát. Első gyorsértékelésünk következik, fókuszban a költségvetés egyenlegével és a kiadási oldallal.

Varga Mihály kedd délután leleplezte a 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot.

A hiányszámok

A költségvetés sarokpontja az eredményszemléletű hiánycél, ami a 2018-as büdzsé esetében 2,4%. Arról már írtunk, hogy a kormány a tavalyi várakozásához képest ezt megemelte, de érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hosszabb időre visszamenve hogyan tervezte a kormány a 2018-as költségvetés egyenlegét. Két és fél év alatt 0,9 százalékponttal hízott a 2018-as hiánycél.

A 2018-as költségvetésről szóló előzetes cikkünk:

2017.05.02 05:52 Jön a korábban soha nem látott nyugdíjprémium


A dokumentum szokás szerint részletesen levezeti a 2,4%-os uniós hiánycélt és ebből kiderül, hogy a központi alrendszer hiánya ESA-módszertan szerint 3,1% lehet jövőre a GDP arányában, vagyis

az önkormányzati alrendszer siet a központi költségvetés megsegítésére. Épp a választás évében bízik az NGM az önkormányzatokban.

 


A dokumentum egy későbbi részéből az is kiderül, hogy ehhez a hiánycélhoz az NGM számításai szerint 2,4%-os strukturális deficit feleltethető meg és nyíltan elismeri, hogy ezzel nem közelít a kormány a középtávú egyenlegcélhoz (MTO, -1,5%). A stabilitási törvény pedig előírja, hogy a strukturális egyenlegnek összhangban kell lennie ezzel a középtávú céllal. A minisztérium érvelése szerint ettől függetlenül nem kell aggódni, mert „a jelentősen 3% alatti hiánycél biztosítja az államadósság további, markáns csökkenését”. Majd hozzáteszik:

Emellett az átmenetileg megemelkedő strukturális hiány támogatja a gazdaság növekedését, lehetővé teszi a gazdaság- és társadalompolitikai prioritások érvényesítését, miközben összhangban marad a középtávú költségvetési céllal, amelyet 2020-ban elér, 2021-ben pedig túlteljesít.

Az államháztartás központi alrendszerének fő számai egyébként a következők (önkormányzatok nélkül):

 

A legnagyobb nyertesek egyetlen táblázatban

A központi költségvetés főbb kiadásai sorait részletesen szemlélve azonosíthatjuk azokat a területeket, amelyek jövőre nagyon jól járnak, legalábbis a 2017-es előirányzatokkal összevetve.

 

 

A legfontosabb intézkedések:

Exit mobile version