Július 16-án minden magyar dolgozó számára nagyon fontos nap következik! Óriási fordulópont jön a fizetésekben!
Nagyon fontos nap következik!
Jön az adószabadság napja: eddig vagy még az állam rabszolgája
Idén megduplázták a praxispályázatokra szánt összeget, de egyelőre úgy tűnik, hogy milliókért sem kelendők az üres helyek – közli a Világgazdaság. A rendelkezésre álló keret több mint 1 milliárd forint. Március óta lehet pályázni arra a több mint 500 helyre, ahol évek óta nincs háziorvos vagy fogorvos, ám eddig csak 46 pályázat érkezett be.
Szeptembertől 15, majd januártól újabb 15 százalékkal emelkedik a vízügyi igazgatóságokon dolgozók bére – tudta meg a Magyar Idők. A következő napokban az emelés differenciálásáról döntenek, valamint arról, hogy demonstrálnak-e a munkavállalók a közszolgákkal közösen. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a Magyar Államkincstár dolgozói, valamint a vízügy munkavállalóinak bérrendezését követően hamarosan a felzárkóztatásból eddig kimaradt közalkalmazottak és köztisztviselők fizetése is rendeződhet.
Teljesen rendjén való és természetes, hogy fizetünk adót, így megy ez a világon mindenütt. Egyébként nem lenne finanszírozható az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra, és egyebek. Más kérdés viszont az adók mértéke, ami szinte minden országban más és más. A munkabérünk összegétől függetlenül tisztában vagyunk azzal, hogy még mielőtt zsebünkben lenne a munkánkért járó fizetség, már egy jelentős része az államkincstárat gyarapítja adó és egyéb járulék címén. Hazánkban sokkal magasabbak a munkabéreket sújtó adók és egyéb terhek, az uniós átlagnál, s az egykulcsos adórendszer miatt az alacsony jövedelemmel rendelkezők is ugyanannyi százalék adót fizetnek, mint a versenyképes fizetésért dolgozók. Bizonyos állítások szerint az úgynevezett bruttónap, vagyis az adószabadság napja, az év 197. napjára esik, ebben az évben ez július 16.-a.
Természetes dolog, hogy minden dolgozó ember adót fizet, hiszen azokat a közfeladatokat, mint egészségügy, oktatás, infrastruktúra, stb., közös kasszából kell állni. Az adók mértéke viszont már más kérdés. Bármekkora fizetésért is dolgozol, azzal tisztában vagy, hogy egy jelentős része már azelőtt az államkasszába vándorol, mielőtt megkapod a béredet. A kiábrándító valóság viszont az, hogy ha éves fizetést nézünk, akkor amennyi pénzt július 16-ig keresel összesen, az még csak az éves bruttó bérednek azon százaléka, ami az államkasszát vastagítja, amit mindenféle adó és járulék jogcímén levonnak. Nézzük mennyit is fizetsz évente a közösbe.
Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabb a munkabéreket sújtó terhek, óriási az adóék, ráadásul az egykulcsos adórendszer miatt nálunk a minimálbéres is a fizetésének ugyanannyi százalékát teszi a közösbe, mint a magas keresettel rendelkező. Korábbi elemzések alapján az úgynevezett bruttónap, vagy adószabadság napja Magyarországon az év 197. napjára esik, idén július 16-ra.
Ki, mit fizet az államnak?
A cégnek minden munkavállalója után fizetnie kell 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, tehát összesen 28,5 százalék megy az államnak. Ez minimálbér esetében számszerűsítjük, akkor az látszik, hogy a bruttó minimálbér 127 500 forint, a cégnek viszont ez havonta 163 838 forintba kerül.
A cég fizeti a minimálbéres dolgozója után az államnak 36 338 forint, majd a bruttó munkabérből 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és 1,5 százalékos munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot von le. Tehát a bruttó fizetésednek a 34,5 százalékát már azelőtt odaadod az államnak, hogy ráutalnák a bankszámládra.
Ez számszerűsítve úgy néz ki, hogy 19 125 ezer forint a személyi jövedelemadó, 12 750 forint nyugdíjjárulékot, 5100 természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3825 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és 1913 forint munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot vonnak le egy minimálbéres keresetéből. Ez összesen 42 713 forint, és 84 787 forint nettó fizetése marad, amivel gazdálkodhat egy hónapban.
Egy másik szemszögből nézve pedig úgy is lehet mondani, hogy egyetlen minimálbéres munkáján a dolgozó 84 787 forintot keres, az állam pedig 79 051 forintot. A kettő között csak 5736 forint a különbség. Tehát a minimálbér- és a garantált bérminimum emelésével a kormány is nagyon jól járt, mert ugyanakkora arányban sarcolják meg a fizetéseket. A cégek viszont nagy vesztesei, mert ugyanazért a munkáért és munkaerőért többet kell fizetnie (és a dolgozója után az államnak is).
