LESZÁZALÉKOLÁS – ROKKANTAK KOMPLEX MINŐSÍTÉSE – REHABILITÁCIÓ – MINDEN, AMIT TUDNI KELL RÓLA!

LESZÁZALÉKOLÁS – ROKKANTAK KOMPLEX MINŐSÍTÉSE – REHABILITÁCIÓ – MINDEN, AMIT TUDNI KELL RÓLA!

Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző
– 5 éven belül legalább 1095 napon át,
– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
– keresőtevékenységet nem végez és
– rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá
– akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
– akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
– aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
– akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?
A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.

Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján állapítják meg az ellátást.

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a vizsgált időszakban egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg 2016. január 1-jétől 96.010,- Ft figyelembevételével állapítják meg.
Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult.
Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

Mennyi a rokkantsági ellátás összege, ha az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik?
Amennyiben az igénylő a referencia időszakban átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege:
– B2 minősítés esetén az alapösszeg 30%-a (28.805,- Ft)
– C2 minősítés esetén az alapösszeg 45%-a (43.205,- Ft)
– D minősítés esetén az alapösszeg 50%-a (48.005,- Ft)
– E minősítés esetén az alapösszeg 55%-a (52.810,- Ft)

Mennyi a rokkantsági ellátás összege az átlagjövedelemmel rendelkező személy esetén?
Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
– egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszege 30 százaléka (28.805,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (43.205,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka (43.205,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (144.015,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka (48.805,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (144.015,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka (52.810,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (144.015,- Ft).

Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege?
A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik, 2017-ben 1,6%-kal.

Méltányosságból emelhető-e a rokkantsági ellátás összege?
Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból sincs lehetőség.

A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni?
Igen, azonban az ellátást szüntetni, ha a rokkantsági ellátásban részülő személy kereső tevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 %-át (2017-ben 191.250,- Ft), a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150%-át ( 2017-ben 241.500,- Ft.).

Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot?
Ha az ellátásban részesülő
– kérte,
– más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, gyermekgondozási díjat,
– egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
– keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150%-át,
– foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
– az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Hol kell benyújtani a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó igényt?
A kérelmet a járási hivatal honlapján közzétett adatlapon, vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani a lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalánál, (pl. Baranya megyében a Pécsi Járási Hivatalnál) még budapesti és pest megyei lakosok esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerület Járási Hivatalánál (1035 Budapest, Váradi u. 15.).
Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a kérelmet a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalához kell benyújtani. Forrás: Kormany.hu

Be the first to comment on "LESZÁZALÉKOLÁS – ROKKANTAK KOMPLEX MINŐSÍTÉSE – REHABILITÁCIÓ – MINDEN, AMIT TUDNI KELL RÓLA!"

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*


három × 3 =

error: Content is protected !!