Pályázatok magánszemélyeknek lakásfelújításra 2018/ 2019
Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó visszatérítendő támogatás
A támogatás célja.Most már vissza nem térítendő konstrukcióval is ki lehet egészíteni a támogatást!
Magánszemélyek épületenergetikai beruházásaihoz szükséges forrás biztosítása a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növelése érdekében.
A támogatás jellege, mértéke
A támogatás fajtája: kamatmentes visszatérítendő támogatás, amely vissza nem térítendő támogatással is kombinálható
A támogatás keretösszege 114,61 milliárd Ft
Támogatást igényelhet
magánszemély, aki:
nagykorú, cselekvőképes, magyar adóazonosítóval rendelkezik magyar állampolgár (vagy legalább egy éve magyar lakcímmel/tartózkodási hellyel rendelkezik)
a korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdonosa/résztulajdonosa, és az ingatlan lakóingatlan illetve a támogatás igénylő lakóhelye vagy ideiglenes tartózkodási helye
társasházak
lakásszövetkezetek 
Nem igényelhet támogatást az a magánszemély, aki
aktív KHR-ben nyilvántartott (a passzív nem probléma)
akinek 128.000 Ft-ot meghaladó adó-, vagy köztartozása van (kivéve ha fizetési haladékot kapott)
60 napot meghaladó közüzemidíj-tartozással rendelkezik
akit kizártak a támogatási rendszerekből
Támogatható tevékenységek
Energetikai hatékonyság javulás célzó fejlesztések, és megújuló energia felhasználása.
Elszámolható költségek
1. Energetikai hatékonyság javulást célzó fejlesztések
falak külső-belső hőszigetelése
nyílászárók cseréje-korszerűsítése
az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése
fűtési és/vagy használatimelegvíz-rendszerek korszerűsítése (pl. kazáncsere, padló-falfűtés kialakítása, kémény korszerűsítés, stb.)
hővisszanyerő berendezés korszerűsítése
meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása
2. Megújuló energia felhasználása
napkollektor
napelem
hőszivattyú
brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése
3. Egyéb elszámolható költségek
projekt előkészítési költségek (max. 5%)
projektmenedzsment (max. 2,5%)
egyéb olyan költségek amik a megvalósítás során felmerülnek
Támogatás összege
Magánszemélyek esetében: 10.000.000 Ft-ig
Társasházak esetében: 7.000.000 Ft/lakásig
A támogatás mértéke: a teljes beruházás költségének 90%
Elvárt önerő mértéke: 10% (amibe beleszámítható a lakás előtakarékossági számla)
Megvalósítás helyszíne: Magyarország
Futamidő: 1-20 év
A támogatás kamata: 0%
Igényelhető vissza nem térítendő támogatás
720.000-1.440.000 Ft-ig, amely egy másik konstrukcióként kapcsolódik a jelen pályázathoz, de felhasználható a megpályázott fejlesztéshez
A támogatáshoz szükséges biztosítékok köre
Biztosíték nyújtása kötelező a támogatás 50%-ára (ingatlan, fizetésiszámla-követelésen alapított óvadék)
Fontos tudnia mielőtt jelentkezik!
A pályázati pénz csak és kizárólag energetikai beruházásokra fordítható, nem szabad felhasználású.
Minden beruházást áfás számlával kell igazolni, amit az erre jogosult kivitelező szakember/vállalkozás adhat.
A mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében szoktak kiírásra kerülni lakásfelújítási pályázatok meghatározott célokra magánszemélyek és társasházak számára egyaránt.
Lakásfelújítás pályázat támogatható tevékenységei közé szokott tartozni egyebek közt a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, a homlokzatok, födémek hőszigetelése, az épületek nyári hő védelmének javítása, árnyékoló beépítése, a hagyományos (gáz, szén, elektromos áram) energiaforrással működtetett fűtési rendszerek felújítása, átalakítása, valamint a megújuló energiafelhasználás elősegítése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése. A Pályázatok magánszemélyeknek lakásfelújításra 2018-ban is elérhetőek lesznek, a pályázatok indulási időpontjai még nem ismertek.
Ezen lakásfelújítási célokra lakásonként legfeljebb 3-5 millió forint lakásfelújítási támogatást lehet megszerezni. A legfontosabb cél, hogy az átalakítások a lakásokban érzékelhető, általában legalább 50-60%-os energia-megtakarítást eredményezzenek. A lakásfelújítási célokra igényelhető vissza nem térítendő pályázati forrás elvileg a teljes beruházási érték 40-50 százalékát is fedezheti, a finanszírozás azonban utólagos, tehát ez azt jelenti, hogy legalább ennyi pénzzel a pályázóknak is rendelkezniük kell!
A lakásfelújításra kiírt pályázatok folyamatosan változnak, mind más és más beruházási célra ad állami támogatást.
A Nemzeti Energiastratégia azt az ambíciózus célt tűzte ki maga elé, hogy harminc százalékkal kell csökkenteni az épületszektor területén felhasznált energia mennyiségét – jelentette ki a napokban Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár.
A kormány egyből saját munkák elvégzését sürgeti, melyek állami beruházások lennének.
Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy “ezt az erőteljes energiamegtakarítási szándékot csak akkor lehet megvalósítani, ha az állam jó példával jár elöl, melynek egyetlen útja, ha az állam által finanszírozott közintézmények épületeit felújítják”. Hozzátette: a felújításhoz 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a magyar állam, európai uniós közösségi források felhasználásával. Ebből 4,5 milliárd forintot húsz kórház épületének a rekonstrukciójára, 4,7 milliárd forintot pedig felsőoktatási intézmények megújítására fognak elkölteni.
Az államtitkár szerint a beruházásokkal ezen intézmények évente, mintegy 400 millió forinttal tudják csökkenteni a költségvetésük kiadási oldalát. A várható további előnyökről szólva elmondta, hogy ezen épületek esztétikailag is megújulnak, használati értékük is növekszik és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke is csökkenni fog, valamint – fűzte hozzá – gazdaságélénkítő, munkahelymegtartó szerepe is lesz.
A kormány olyan technológiák alkalmazását is támogatja, – mintaértékű programok elindítása érdekében – ahol a legújabb és leginnovatívabb technológiák hazai körülmények közötti telepítésére és kipróbálására kerül sor, mint például geotermikus kazánok, vagy a használati melegvíz napkollektorokkal való előállítása.
Szerkesztő véleménye: Nagyon szép tervek ezek, de miért kellene geotermikus energiákat egy házba beépíteni, ha már van lehetőség arra is, hogy nulla energiával üzemeljen egy épület, illetve a 2020-ban életbelépő EU-s szabály is a passzív épületeket szorgalmazza! A legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ezért a legjobb befektetés az, ha olyan épületeket hozunk létre, melyek energia nélkül, vagy minimál energiákkal üzemeltethető.
Az államtitkár elmondta: lakáscélú ingatlanok felújítása, illetve új és energiahatékony otthonok életre segítése érdekében – remélhetőleg júniusban – két konstrukcó kerül meghirdetésre az az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretein belül. Az egyik pályázati kiírás az 1992 előtt épült családi házak felújítását, a másik pedig az új építésű otthonok energiahatékony módon történő megvalósítását fogja szolgálni.
Több millió kazánt kellene újra cserélni hazánkban
A kormány otthonteremtési stratégiájának vitairata három ponton tesz energetikai tárgyú célkitűzéseket. Rövidtávon várhatóan érkezhet egy kazáncsere-program, valamint támogatnák a napkollektorok elterjedését is. Az NGM szintén nagy lehetőséget lát az ESCO-megoldások lakáspiacra terelésében is.
Az irat emlékeztet rá, hogy az EU 2020 stratégiája célul tűzi ki az alacsony primer energiafelhasználású, tehát magasabb energiahatékonyságú, kisebb CO2 kibocsátású, nagyobb megújuló energia felhasználású korszerű lakások építését.
Az gazdasági élénkítést szolgáló energiahatékonysági javaslatok közült a program a kondenzációs kazánok elterjesztését, a napkollektorok telepítésének támogatását, és az ESCO-finanszírozással egybekötött energiahatékonysági beruházásokat tárgyalja. Az előbbi kettőnek kiemelt fontosságot tulajdonít a program, rövid megvalósíthatósági idő mellett. Az ESCO-s megoldások a kormány otthonteremtési programjában az előbbieknél kisebb prioritást élveznek a vitairat szerint, és csak középtávon számolnak azokkal. A vitairat szintén kitér az egységes energiatörvény szükségességére, és az energiatanúsítványok használatának elterjesztésére.
Mi az az ESCO?
ESCO (Energy Saving Cooperation)-finanszírozásnak nevezzük azt a konstrukciót, amelynek keretén belül az energiacég előfinanszírozza a beruházást (vagy annak egy részét), költségei pedig a működés során keletkező energia-megtakarításból – általában öt-tíz év alatt – térülnek meg.
A program a kondenzációs kazánok elterjesztését a kémény-felújítási programmal összekapcsolva képzeli el, ami által gázkazánonként 20-40%-os gázmegtakarítással kalkulál. A NGM közlése szerint ugyanis a jelenlegi gázkazán-állomány átlagéletkora meghaladja a 24 évet, átlagos hatásfokuk 60-65%-os. A munkaanyag szerint az ország mintegy 2 millió gázkazánjának lecserélésével éves szinten legalább 1,2-1,3 milliárd köbméter földgázt lehetne megspórolni.
