Rokkantsági járadék 2018/2019: sok pénzt kapnak a mozgáskorlátozottak, rehabilitációs ellátásban részesülők, rokkantak

Rokkantsági járadék 2018/2019: sok pénzt kapnak a mozgáskorlátozottak, rehabilitációs ellátásban részesülők, rokkantak >>>

ROKKANTSÁGI JÁRADÉK! Itt van az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója rokkantsági járadékosoknak! Érdemes beleolvasni!

Osszátok meg kérlek, mert sajnos nagyon sok embert érint ma Magyarországon! Köszönjük!

Ki jogosult rokkantsági járadékra?
Az, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű
és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban
nem részesül. Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban
részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező
munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Mikortól állapítható meg az ellátás?
A rokkantsági járadékot az előbb említett feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6.
hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani,
amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

Szükséges- e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz?
A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.
Mennyi a rokkantsági járadék összege?
A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások
emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik.

Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?
Akkor, ha
– a jogosult részére nyugellátást, állapítanak meg, vagy
– ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el.

Ki terjesztheti elő az igényt és hol?
A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes
képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.
Az igény elektronikus úton is előterjeszthető.
Az igény az erre a célra rendszeresített K04 számú formanyomtatvány kitöltésével, és a lakóhely
szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervénél történő benyújtással érvényesíthető, amelyekhez mellékelni kell
– az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat
tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”),
– az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
– és gondnokolt esetében a gondnokrendelésről szóló határozatot.

A rokkantsági járadékot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alapján az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.
A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre.
Jogszabály:
83/1987. (XII. 27.) MT rendelet
Forrás: www.onyf.hu

Elképesztő pénzeket kaphatsz ha erről tudsz – itt vannak a legfrissebb tudnivalók >>>>>

Pénzbeli ellátások (ABC) >>>

  • akadálymentesítési támogatás
  • álláskeresési járadék
  • ápolási díj
  • egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
  • foglalkoztatást helyettesítő támogatás
  • fogyatékossági támogatás
  • időskorúak járadéka
  • nyugdíj előtti álláskeresési segély
  • rehabilitációs ellátás
  • rokkantsági ellátás
  • rokkantsági járadék
  • személygépkocsi átalakítási támogatás
  • személygépkocsi szerzési támogatás
  • települési támogatás
  • vakok személyi járadéka (2001.07.01)

Természetbeli >>>>

  • parkolási igazolvány

Kedvezmény >>>>

  • adókedvezmény
  • gépjárműadó kedvezmény

Erről sem árt ha tud – ezt az intézményrendszer segíthet Nektek!

I. Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Czibere Károly – szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a legfelsőbb szerv, ahol a fogyatékosok ügye a legfelsőbb szinten képviselve van. Ezen belül a Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság feladatai közé tartozik elősegíteni a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megvalósulását, a fogyatékos emberek jogait és az esélyegyenlőségük biztosítását érintő jogszabályok szakmai koncepciójának kidolgozását.

II. Országgyűlés állandó bizottságai

Ifjúsági, szociális, családügyi- és lakhatási bizottság
Fogyatékossággal élők albizottsága
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság

III. Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT)

kormányzati szervek
országos civil szervezetek
kisebb szervezetek (sport, kultúra, foglalkoztatás, érdekvédelem)

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács feladata a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok véleményezése, illetve hogy javaslatot tegyen a csoportra vonatkozó döntésekre, programokra, jogi szabályozásra.

IV. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK)

A közel tíz éves múlttal rendelkező intézmény célja szakmai programjai révén, a fogyatékosügy minél szélesebb körű társadalmi elfogadtatása és komplex rehabilitációjának elősegítése. A “semmit rólunk, nélkülünk”- elv alapján szorosan együttműködnek a fogyatékos személyek érdekvédelmi és szakmai szervezeteivel, hazai és nemzetközi szakembereivel, intézményeivel.

V. Civil szervezetek

Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetséges (ÉFOÉSZ)
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ)
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
Autisták országos Szövetsége (AOSZ)
Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ)
Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE)
Soteria Alapítvány a Lelki problémákkal élőkért (SA)
Védett Szervezetek Országos Szövetsége (VSZOSZ)
Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület (a központi idegrendszeri sérült gyermekekért)
A Védett Szervezetek Országos Szövetségét (VSZOSZ) megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyeket foglalkoztató 22 munkaadó alapította. Célja, hogy a munkaadók működését összehangolja, érdekeit – elsősorban országos szinten – képviselje. Jelenleg több mint 80 munkaadó a VSZOSZ tagja, ahol akkreditált munkahelyen közel 30 ezer munkavállalót alkalmaznak.

A Soteria Alapítvány olyan embereknek nyújt szolgáltatásokat, akik problémáik miatt rendszerint kórházak pszichiátriai osztályára kerülnek. Az alapítvány nyitotta meg Budapest első, pszichiátriai betegek számára kialakított nappali intézményét. Tevékenységünk elsősorban rehabilitációs, szociális jellegű. Olyan szolgáltatásokat működtetnek, amelyek segítségével az érintettek eredeti lakóhelyükön élhetnek annak veszélye nélkül, hogy a környezetük megbélyegezné őket.

VI. Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT)

A FESZT-ként ismert fogyatékosságügyi társulás 2001-ben alakult, tagszervezetei 600 ezer fogyatékkal élő embert tömörítenek. A tanács célja a különböző fogyatékossági csoportokat képviselő szervezetek közötti hatékony együttműködés megvalósítása, valamint az oktatás, a foglalkoztatási helyzet és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés elérése. A FESZT ernyőszervezetként magába foglalja a fent említett országos szervezeteket (kivéve a Soteria Alapítványt és a Védett Szervezetek Országos Szövetségét). Elnöke: Gyene Piroska.

VII. Magyar Fogyatékosügyi Civil Caucus

Egy kifejezetten civil szervezetekből álló fórum, mely a magyar fogyatékosügyi szervezetek és szövetségeseik hierarchiamentes együttműködési hálózataként funkcionál.

VIII. Nemzetközi szervezetek

ENSZ: Fogyatékossággal Élő Személyek Bizottsága (tagja Gombos Gábor)
Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF)
Európai Bizottság: Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi összetartozás tárcája
Európai Parlament: Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, Fogyatékosságügyi Munkacsoport
Európa Tanács
A Fogyatékossággal Élő Személyek Bizottsága egy független szakértőkből álló testület, amely azért küzd, hogy elősegítse a fogyatékkal élők jogainak érvényesülését világszerte. A tagok legfőbb feladata az egyezményt ratifikáló országok megfigyelése, korrekt és politikailag semleges értékelése, illetve ellenőrzése a fogyatékossággal élő emberek jogai tekintetében.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum a fogyatékossággal élő emberek szervezete, mely azért alakult, hogy megvédje a fogyatékkal élők jogait. A fórum kapcsolatot teremt a fogyatékossággal élő emberek az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság között.

A Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi összetartozás tárcája többek között kiemelt feladatának tekinti a társadalmi befogadás erősítését azoknak az erőfeszítéseknek a támogatásával, amelyek célja a szegénység leküzdése és a társadalmi kirekesztés felszámolása, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, az új demográfiai és társadalmi fejlemények felmérése.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatáskörébe tartoznak a foglalkoztatáspolitika kérdései, valamint a szociálpolitikai kérdések összessége a munkafeltételek, a szakképzés és a munkavállalók és nyugdíjasok szabad mozgásának kérdéseivel együtt.

IX. Jogvédők

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (OBH): Állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH)
Magyar Helsinki Bizottság (MHB)
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
Az esélyegyenlőséget és az emberi jogokat védő szervezetek.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek feladata az egyenlő bánásmód megsértése esetén tett panaszok kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése a közpolitikai folyamatokban.

Az 1989-ben alakult Magyar Helsinki Bizottság közhasznú egyesület, tevékenységének két fő területe a menekülők és a más nemzetközi egyezmények alapján oltalomra szoruló külföldiek jogainak védelme, továbbá a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és non-profit szervezet azért dolgozik, hogy bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, ezenkívül komoly figyelmet fordít a személyi szabadság, az emberi méltóság, a magánszféra védelmére. A fogyatékkal élőket számos programmal, többek között a betegjogi programmal és az intézménytelenítéssel segítené.

X. Sportszövetségek

2012 januárjától köztestületi jogállásuk elvesztésével, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagozataként működnek tovább a fogyatékos sportszervezetek.

Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB)
Magyar Siketek Sportszövetsége (MSSSZ)
Magyar Speciális Olimpiai Szövetség (MSOSZ)
Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége (MSZSZ)
Magyar Parasport Szövetség
Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MLMS)
Fogyatékosok Diák-, és Szabadidősport Szövetség (FODISZ)
Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ)

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!