Tartásdíj levonása a fizetésből, munkabérből! Akár a béred felét is levonhatják >>>
Adott a következő eset, a munkavállalót havi 200 ezer forint gyermektartási díjra kötelezték, de még ennyi jövedelme sincs, ugyanakkor végrehajtás miatt is érkezett letiltás, ezért a munkáltató nem tudja milyen mértékben vonhatja le a gyermektartási díjat és még a végrehajtást is.
Erre a megoldás: általános esetben a nettó munkabér 33%-át lehet levonni a munkavállalótól, kivételt képez a tartásdíj, ez esetben a munkavállaló nettó munkabérének legfeljebb az 50%-át lehet levonni. A levonás esetén a végrehajtás alól mentes a havonta kifizetett munkabérnek azon része, amely az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének felel meg, ez az összeg 28 500 forint. Viszont gyermektartásdíj végrehajtása esetén nem áll fenn ez a mentesség, például ha a munkavállaló, mint részmunkaidős kerülne foglalkoztatásra, és tegyük fel, hogy a bére csak 50 ezer forint, akkor annak 50 százaléka levonható lenne akkor is, ha a megmaradó munkabér kevesebb lenne, mint 28.500 forint. 
A munkavállaló munkabéréből a törvény szerint tilos 50 százaléknál többet levonni, még akkor is, ha ehhez a dolgozó hozzájárulna, mivel már maga a tartásdíjlevonás sem fedezi azt az összeget, amit megítélt a bíróság (a havi 200 ezer forintot), ezért a tartásdíjon felüli követelésnek, hiába végrehajtás, bizony várnia kell a sorára. Mert a végrehajtási törvény azt is meghatározza, hogy a követeléseket milyen sorrendben lehet levonni.
Ha ugyanazon pont alá esik több követelés, akkor úgy lehet megállapítani az egymás közötti sorrendjét, hogy melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz az egyes követelésekre vonatkozó letiltások, a levonás alapjául szolgáló dokumentumok közül. A követelések jogcímét alapul véve a kielégítési sorrend a következő kell legyen:
jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
egyéb követelés,
a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság”.
Azt a költséget, amely a követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, azaz a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelésnek egyéb járulékait azonos sorrendben kell kielégíteni a követeléssel. Csak, ha a soron lévő követelés kielégítésre került, akkor lehet a következő követelést kielégíteni. Előfordulhat, hogy nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt összes követelést a befolyt összeg, ilyen esetben arányosan kell kielégíteni a követeléseket.
