MÁSODIK ESÉLY PROGRAM – SZOCIÁLIS LAKÁST A RÁSZORULÓKNAK!

MÁSODIK ESÉLY PROGRAM – SZOCIÁLIS LAKÁST A RÁSZORULÓKNAK!

Szociális lakások rászoruló családoknak – nagyon jó program!

Tavaly karácsonykor már saját otthonában ünnepelhetett két kisgyermekes, otthontalan család a Habitat Második esély programjának segítségével Zuglóban. A XIV. kerületben üres lakásokat hasznosító szociális lakásügynökség is indulhat a jövő év első felében. A fővárosban ez lenne az első hely, ahol ilyen program elérhető, de vidéken is csak Szombathelyen működik.

Vállalati, önkormányzati és civil összefogás eredményeként jut szociális bérlakáshoz két család Zuglóban. Az egyikbe Csaba és párja költözhet: ők jelenleg átmeneti otthonban élnek két gyermekükkel, egyikük tizenhárom, másikuk kétéves. „Jómagam az önkormányzatnál dolgozom, kertfenntartói munkát végzek. A párom még nem állt újra munkába, most szoktatja a kicsit bölcsődébe” – mondja Csaba. Hozzáteszi, hogy a lakásokat a zuglói önkormányzat ajánlotta föl a Habitat és a családok átmeneti otthonait működtető Szociális és Rehabilitációs Alapítvány Második esély programjához, arra a célra, hogy kiválasszanak két olyan családot, amelyet alkalmasnak tartanak arra, hogy saját lábra álljanak. Csabáék már korábban is átmeneti otthonban laktak, csak máshol. Onnan kerültek albérletbe, de amikor a lakástulajdonos meghalt, nem volt hova menniük. Így kerültek újra átmeneti otthonba.

Lépés felfelé

„Alapítványunk több ilyen létesítményt is működtet. Ezekbe a családok azért kerülnek, mert nincs más lakhatási lehetőségük. Sokak nem rendelkeznek a megfelelő családi háttérrel sem, vagy rokonaik szintén rossz körülmények között élnek, így nem tudnak segíteni a gyerekeknek, unokáknak” – mondja Carlos Lattes Pavez, a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány igazgatója. Hozzáteszi, hogy mivel átmeneti otthonaik létezéséről önkormányzatok, szociális és családsegítő intézmények is tudnak, sokszor ők irányítják hozzájuk az érintetteket. Banki károsultak is gyakran keresik meg az alapítványt akkor, amikor otthonaikat már árverezik. Emellett érkeznek hozzájuk bántalmazott anyák is.

Az alapítványnál a jelenlegi törvények szerint egy évet tölthetnek a családok, azt meghosszabbítani hat hónapig lehet. Másodszorra csak kivételes esetekben lehet igénybe venni a segítséget. A hosszabb távú cél mindenképpen az, hogy a családokat segítsék abban, hogy a szülők állást kapjanak, pszichésen is felépüljenek, megfelelő jövedelmük legyen ahhoz, hogy fenn tudjanak tartani egy önkormányzati bérlakást. Az alapítvány jelenleg több intézményében 52 családról gondoskodik. Akikkel az együttműködés jó, azok lehetőséget kapnak arra is, hogy úgynevezett kiléptető lakásba kerüljenek. Ezek olyan külső férőhelyek, amelyek az önálló életre készítik fel a családokat. Ha bebizonyosodik, hogy már el lehet őket engedni, akkor innen kerülhetnek szociális bérlakásokba.

Az alapítványnak több önkormányzattal is van ilyen együttműködése. A XV. kerületben például már 75 család került önálló bérlakásba az elmúlt tíz évben. Mindössze három sikertelen esetük van, ők nem tudták megtartani a lakást. A jelenlegi, Második esély program mellett Zugló ebbe a rendszerbe is szeretne bekapcsolódni.

Átmeneti mentőöv

Hazánkban jelenleg 150 családok átmeneti otthona működik, csaknem 3900 férőhellyel. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban ezek az intézmények a lakhatásukat elvesztő gyerekes párok 1 százalékán tudnak segíteni. Nekik egyfajta mentőövet adnak ezek az otthonok, viszont tartós megoldást nem jelentenek. Ráadásul hazánkban jelenleg mintegy ötvenezer családot fenyeget a hajléktalanság: ők ismerősöknél, rokonoknál, egyéb helyeken húzzák meg magukat. Az utcára kerülő családok gyermekei akár állami gondozásba is kerülhetnek, így a közösség teljesen szétszakadhat.

Emiatt törekedik arra a Habitat, hogy számukra az olcsó, szociális bérlakások elérhetők legyenek. „Volt már hasonló kezdeményezésünk, az Elsőként lakhatás névre keresztelt program, de azt közterületen élő hajléktalanoknak szervezzük. A cél ott is ugyanez: hogy olyan emberek jussanak lakáshoz, akiknek más módon erre esélyük sincs” – mondja Szekér András, a Habitat for Humanity civil szervezet országos igazgatója. Hozzáteszi, hogy jelen programba az előzőhöz hasonlóan évi öt lakást szeretnének bevonni, de ehhez szükség van még támogatókra.

Indul a program

„A Második esély programot nagyon jónak tartjuk, örülünk neki, hogy mi is bekapcsolódhattunk” – mondja Szabó Rebeka (Párbeszéd Magyarországért), a programhoz két lakást biztosító Zugló alpolgármestere. Hozzáteszi, hogy önkormányzatuk amúgy is dolgozik azon, hogy a területén javuljon a lakhatási helyzet. Jelenleg 2625 bérlakásuk van, ezek jelentős része most is lakott, viszont van, ami azért áll üresen, mert erősen felújításra szorul. Ebben jelentenek nagy segítséget az olyan támogatók, mint amilyen a Habitat mostani programjába bekapcsolódó Procter&Gamble.

Zuglóban az önkormányzatnak piaci bérlakása alig van, mindössze egyetlen bérleményt hasznosítanak ily módon. A többségük a piaci ár töredékéért, négyzetméterenként jellemzően havi 360 forintért kivehető szociális bérlakás. Illetve van csaknem száz olyan lakás, amelyet úgynevezett költségalapon adnak ki. Ez a típusú bérlemény a díj tekintetében átmenet a szociális és a piaci változat között.

„Jelenlegi bérlakásainkat pályázati úton hasznosítjuk, idén eddig négy kiírásunk volt, lakásonként átlagosan 70 pályázóval. Ez is mutatja, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb igény lenne ilyen otthonokra” – emeli ki Szabó Rebeka. Az alpolgármester beszámol a kerület bérlakások létesítésére vonatkozó terveiről is. Mint mondja, saját erőből, támogatók nélkül képtelenek lakást építeni, de a lehetőségeket, céges partnereket persze keresik. Másik tervük, az önkormányzati lakásügynökség beindítása viszont már előrehaladott állapotban van.

Nagyságrendi kérdések

„Tudjuk, hogy sok magánszemélynek van olyan üres lakása, amelyet csak biztonságosan, hosszú távon szeretne kiadni, másképp nem. Ezeket az önkormányzat hasznosítaná, és szigorú feltételek mellett adná ki olyan bérlőknek, akiknek már az is segítség, ha kicsivel a piaci ár alatt jutnak otthonhoz. A probléma az, hogy pontos adataink nincsenek az ilyen lakások számáról. A legutóbbi népszámlálás vagy a KSH adatbázisa persze segít, de ezek nem mindig tükrözik az aktuális, valóságos helyzetet. Emiatt fogunk felhívással fordulni a lakosság felé, lévén a konstrukció nemcsak ránk és a bérlőkre, hanem a tulajdonosokra nézve is előnyös kell hogy legyen” – emeli ki az alpolgármester. Mint megtudjuk, a kerület épp most áll rendeletmódosítás előtt, a szociális lakásügynökség pedig a tervek szerint a jövő év első felében megkezdheti működését.

Hasonló ügynökség a fővárosban még nem működik, és vidéken is csak egy helyen, Szombathelyen érhetők el ilyen lakások. Nem sok, összesen csak húsz, de ez a zuglóival együtt elég lehet arra, hogy rámutasson a modellben rejlő lehetőségekre.