Fillérekért is vehet házat – mutatjuk, hol vannak házak 1 millió forint alatt!

Fillérekért is vehet házat – mutatjuk, hol vannak házak 1 millió forint alatt!

Tíz év alatt harmadával, 15 ezerről húszezerre nőtt a nem lakott ingatlanok száma Somogyban, ugyanezen idő alatt a teljes lakás-, ház- és nyaralóállomány tízezerrel, 140 ezerre bővült, ami hét százalékos növekedés. A megyében jelenleg minden hetedik ingatlan lakatlan, s ezzel az épületek kihasználtsága az országban itt a legrosszabb – 14,6 százalék -, a lista második helyén álló Zalában 1,1 százalékkal jobb a helyzet.

A valamivel több mint húszezer nem lakott ingatlan egy részét befektetésnek szánták tulajdonosaik, a másik véglet pedig a már teljesen rom épületek – mondta a lapnak Fábián Éva megyei főépítész. Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található.

Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne a főépítész szerint, aki úgy véli, átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdés mellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni.

A nem lakott somogyi ingatlanok háromnegyede ugyanis téglából épült, csak 18 százalékuk vályog, utóbbiak jellemzően 1946 előtt épültek, a lakatlan ingatlanok hatvan százaléka viszont 1960 utáni. Több mint harmaduk összkomfortos, 43 százalékuk komfortos, s csak hatoduk komfort nélküli. A lakatlan épületek 98 százalékába van bevezetve a villany, tízből kilenc vezetékes vízzel, nyolc meleg vízzel rendelkezik, 83 százalékában van vízöblítéses vécé, s közel kétharmaduk csatornázott. Az ingatlanok 42 százaléka két-, 30 százaléka háromszobás, a leggyakrabban 60-80, illetve 80-100 négyzetméteresek.

Ha az ingatlanok állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ez munkalehetőséget adna a környékbelieknek, mondja a főépítész, emellett megjegyzi, hogy a fővárosi ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz a somogyi falvakban.

Befogadó falu lehet a megoldás

Az üresen álló falusi házak hasznosításának egyik jó példája két heves megyei település, Tarnabod és Erk. A két településre 2004-ben, illetve 2008-ban érkeztek budapesti hajléktalan családok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott Befogadó falu program keretében – eredetileg száz, hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki –, s a famíliák többségének sikerült gyökeret vernie új lakóhelyén.