Mikor mehetek nyugdíjba 2022/2023/2024
Mikor mehetek nyugdíjba – Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén >>>
MIKOR MEHETEK NYUGDÍJBA A MAGYAR TÖRVÉNYEK SZERINT? – ITT A PONTOS SZÁM!
Mikor leszek nyugdíjas? Kalkulátorunk a hatályos magyar nyugdíj-szabályozás figyelembevételével kiszámolja Neked, hogy mikor lesz az öregségi nyugdíjazásod várható időpontja. Az információ segítségével megtervezheted nyugdíj előtakarékossági programodat, melyben segítségedre is leszünk.
Mikor mehetek majd nyugdíjba? Már Te is várod a nyugodtnak hitt nyugdíjas éveket? Számolod az éveket, hónapokat? Nyugdíjkorhatár Magyarországon: kalkulátorunk segítségével megtudhatod, hogy a hatályos jogszabályok szerint mikor mehetsz nyugdíjba.
Mikor leszek nyugdíjas?
NYUGDÍJ KORHATÁR IDŐPONTJA KALKULÁTOR
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban. 
2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik.
Öregségi nyugdíjkorhatár
- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
Az elmúlt években rendkívül sokat hallhattunk arról, hogy a magyar társadalom egyre inkább elöregszik. Ez tulajdonképpen nem mást jelent, mint hogy a családok a munkaerő-piaci helyzet, a megélhetési nehézségek, és az utódok felnevelésével járó költségek miatt egyre kevésbé mernek gyermeket vállalni, aminek hosszú távú következménye bizony az, hogy sok a nyugdíjas, és kevés a munkaképes korú. A helyzet nem mást eredményezett, mint azt, hogy az állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé képes eleget tenni a rá szabott feladatoknak, és az öngondoskodásnak, a nyugdíj célú megtakarításoknak kiemelt fontosságú szerep jut mostanság. Az állam is igyekszik menteni a menthetőt, és nyugdíjreform keretein belül szigorítani a nyugdíjba vonulásra vonatkozó szabályokat.
2016-tól például már nem igényelhető előrehozott nyugdíj, és az öregségi nyugdíjat is csak a vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár után lehet igényelni. További feltétele az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak, hogy az előírt életkor mellett minimum húsz év szolgálati idővel kell rendelkezni, és a nyugdíjba vonulás napján nem lehet munkaviszonyban állni, tehát a biztosítással járó jogviszonyt meg kell szüntetni.
Nem csak munkavállalói jogviszony tartozik ide, hanem a nyugdíjba vonulás napján a jogosult nem állhat szövetkezeti tagsági viszonyban, nem működhet közre szövetkezeti tevékenységben, de egyéni vagy társas vállalkozó sem lehet főfoglalkozás gyanánt. Minden hazánk és az Európai Unió összeg tagállamának területére igaz ez. Természetesen mindez nem akadályozza meg, hogy a nyugdíj megállapítása után akár hazánkban, akár külföldön biztosítási jogviszonyt létesítsen a jogosult, nyilván, a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával.
| Születési idő | Öregségi nyugdíjkorhatár | Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése |
| 1952. január 1 előtt | 62 év | 2014. január 1 előtt |
| 1952. január 1 – július 1 | 62 év + 183 nap | 2014. július 3 – december 31 |
| 1952. július 2 – december 31 | 62 év + 183 nap | 2015. január 1 – július 2 |
| 1953. január 1 – december 31 | 63 év | 2016. január 1 – december 31 |
| 1954. január 1 – július 1 | 63 év + 183 nap | 2017. július 3 – december 31 |
| 1954. július 2 – december 31 | 63 év + 183 nap | 2018. január 1 – július 2 |
| 1955. január 1 – december 31 | 64 év | 2019. január 1 – december 31 |
| 1956. január 1 – július 1 | 64 év + 183 nap | 2020. július 2 – december 31 |
| 1956. július 2 – december 31 | 64 év + 183 nap | 2021. január 1 – július 2 |
| 1956. december 31 után | 65 év | 2021. december 31 után |
Mennyi szolgálati idő szükséges?
Ahhoz, hogy valaki öregségi teljes nyugdíjban részesüljön, a korhatár elérése mellett minimum húsz év szolgálati idővel kell, hogy rendelkezzen. Amennyiben legalább 15 év szolgálati időt tudhat magáénak, úgy öregségi résznyugdíjra lesz jogosult.
Szolgálati időnek egyértelműen a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony tekinthető, de ezen felül is vannak olyan tevékenységek, helyzetek, amelyek beleszámítanak a szolgálati időbe, mintegy növelve azt. Ilyenek például:
- az alkalmi munkavállalás időszaka
- az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá eső munkavégzés
- gyermekgondozási segély folyósításának időtartama
- szakmunkástanulók nyári gyakorlata a bejelentési adatok birtokában
- diákként történő munkavégzés időtartama szintén bejelentési információkat megkövetelve
- mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként a tagság időtartama
Lehetséges nyugdíjkorhatár előtt a nyugdíjba vonulás?
Mint a korábbiakban már említettük, csak akkor állapítható meg öregségi nyugdíj, ha a jogosult elérte a nyugdíjkorhatárt. Ez alól egyelten kivétel létezik, mégpedig azok a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők tartoznak ide, akik erre hivatkozva kérhetik a kedvezményes nyugdíjba-vonulást. Ilyenkor teljes öregségi nyugdíjra válik jogosulttá a negyven év szolgálati idővel rendelkező nő attól függetlenül, hogy hány éves. Természetesen ekkor is érvényesülnie kell annak a feltételnek, hogy a nyugdíj megállapításának idején nem állhat biztosítási jogviszonyban.
Jogosultsági időnek számítanak az olyan keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső jogviszonyok is, mint például gyermekgondozási díj, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj időszaka.
2015. január 1-től a három éven aluli gyermek gondozása, valamint a tíz évnél fiatalabb gyermek ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama is jogosultsági időnek számít. Hasonló a helyzet a tartósan beteg, vagy fogyatékos tizenkét éven aluli gyermek ápolására kivett szabadság esetében is.
Mikor mehetek nyugdíjba 2022/2023/2024
Milyen előnyökkel jár a továbbfoglalkoztatás a jogosult részére?
Természetesen a feltételek érvényesülése még nem jelenti, hogy kötelező jelleggel élni is kell a nyugdíjba vonulás lehetőségével. Amennyiben a munkavállaló tovább kíván tevékenykedni a versenyszférában, vagy munkaviszony keretein belül, ezt minden további nélkül megteheti. Mindez azzal a nem elhanyagolható előnnyel jár, hogy minden ismételten megszerzett harminc napos szolgálati idő az öregségi nyugdíj mértékét 0,5 százalékkal növeli.
Folytatható keresőtevékenység a nyugdíj mellett?
A területen időről-időre napvilágot látnak új jogszabályok, az azonban tény, hogy 2017-ben is van lehetőség keresőtevékenységet folytatni az öregségi nyugdíj folyósítása mellett. Ennek mértéke azonban korlátok közé van szorítva, és ha a jogszabályban előírt összeget túllépi az ebből eredő bevétel, akkor a nyugdíj ellátás folyósítása szünetel.
A nyugdíjkorhatárt elérők a versenyszférában korlátok nélkül tevékenykedhetnek, de ha a közszférában szeretnének elhelyezkedni, akkor szüneteltetni kell az ellátást. Miután befejezte a munkavállalást a jogosult, úgy a korábbiakban már említett, harminc naponként 0,5 százalékos mértékű növeléssel együtt kapja majd újra a nyugdíj folyósítását.
A keresőtevékenység folytatása mellett sokan nem önszorgalomból döntenek, hanem jól megfontolt észérvek mentén, ugyanis sokan tisztában vannak azzal, hogy a várható nyugdíjuk nem lesz elegendő a megélhetésre. Nem csak a megszokott életkörülmények megteremtése a cél, hanem a KSH felmérései szerint az olyan egészségügyi kiadások finanszírozása is, amely kifejezetten az idős, nyugdíjas korosztályt érinti.