A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályai, feltételek, korhatár 2018
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának a szabályai >>>
A nyugellátások típusai jelentős egyszerűsödésen mentek keresztül az utóbbi években. A jogalkotó ugyanis úgy döntött, hogy megszünteti a korhatár előtti nyugdíjakat, melyek álláspontja szerint járulékfizetéssel nem voltak teljes mértékben megalapozottak.
Ennek esett áldozatául többek között a korengedményes és a korkedvezményes nyugellátás is. Az öregségi teljes nyugdíj megszerzéséhez így a munkavállalónak teljesítenie kell egy életkori, valamint egy szolgálati időre vonatkozó feltételt. A jogalkotó azonban úgy döntött, hogy 2011.01.01-től biztosítja azon hölgyek számára az öregségi nyugdíjba vonulás lehetőségét, akik 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Jelenleg népszavazás van előkészületben, mely a férfiak azonos jogosultságát tűzte ki célul. Ahhoz, hogy ennek a jelentőségét teljes mértékben meg tudjuk becsülni, szükséges ismételten áttekinteni a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó szabályokat.
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 
Jogosultsági időnek minősül
– a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
– a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
Mely jogviszonyokat lehet jogosultsági időként figyelembe venni?
A Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.
A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.
A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:
– a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
– az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
– az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
– gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
– a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
– a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
– a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül,
– a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje,
– a fagyszabadság időtartama, amennyiben a 15/1971. (V. 22.) ÉVM.MüM együttes rendelet alapján került megállapításra,
– a javító-nevelő munkavégzés időtartama.
Milyen időtartam vehető jogosultsági időként figyelembe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának idejéből?
A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál – főszabályként – kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található.
Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni. Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség.)
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.
Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.
Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?
Jogosultsági időként nem vehető figyelembe
– a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
– az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
– a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
– az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.
Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?
A vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek.
A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:
– az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
– a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
– az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát
a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.
Alapfeltételek
Életkorától függetlenül jogosult teljes öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdve a nyugdíját megállapítják, nő sem állhat. Ugyanezen szabály alapján a közszférában a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (40 éves jogosultsági idő) legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő dolgozó kérelmezi. Hasonló szabály azonban nem tartalmaz a Munka törvénykönyve. Felmentés esetén az általános szabályok szerint jár a felmentési idő.
Mi minősül biztosítási időnek, szolgálati időnek, illetve jogosultsági időnek
Fő szabály szerint biztosított az, aki munkavégzésre irányuló jogviszony keretében dolgozik, azaz munkavállaló, közalkalmazott, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő, bíró, ügyész, hivatásos állományú tag a Magyar Honvédségnél, rendvédelmi szervnél, NAV-nál stb. Ezen túlmenően egyéb kategóriákat is ide sorol a jog. Ilyen például az, aki álláskeresési támogatásban részesül. A biztosítási jogviszony az alapul szolgáló jogviszony keletkezésétől annak megszűnéséig tart.
Szolgálati időnek minősül a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.
Ezt követően nézzük meg azt, hogy mit is tekintünk jogosultsági időnek. Ennek a fogalma ugyanis a szolgálati idő fogalmától eltér, ahogyan azt eddig is tudtuk, annál szűkebb. A törvény értelmében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Mit is jelent ez utóbbi bekezdés? Azt jelenti, hogy jogosultsági időnek minősül az 1998. január 1-jét megelőzően többek között szakmunkás tanulóként és szakközépiskolai tanulóként végzett kötelező nyári gyakorlattal, a kisiparosként, magánkereskedőként, alkalmi fizikai munkát végzőként, szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, gépjármű vezető-képző munkaközösség tagjaként, gazdasági munkaközösség tagjaként, ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, kisszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, külföldi munkavállaló előadóművészként, ügyvédi munkaközösség tagjaként, jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként, szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, munkaviszonyban nem álló előadóművészként szerzett szolgálati idő. A szakmunkástanuló, illetve a szakközép iskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata akkor jogosultsági idő, amennyiben bejelentették és a TB nyilvántartás ezt tartalmazza. Az érintett nyugdíjszerv évente 40 napot ismer el így jogosultsági időként.
Fontos, hogy a felsorolt jogosultsági idők teljes mértékben figyelembe veendők, azokat nem kell arányosítani pusztán azért, mert az összegük akár az esetleges részmunkaidőre, akár az ellátás formájára tekintettel a minimálbért nem éri el (pl:GYED, ápolási díj).
Nem jogosultsági idő
A szabályozás a hölgyekre igen kedvező, ezért további, egyéb szolgálati időt jogosultsági időként NEM lehet figyelembe venni. Ennek megfelelően nem minősül jogosultsági időnek a tanulmányi idő sem. Fontos, hogy a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék is csupán a szolgálati és nem a jogosultsági időt növeli ! Akinek tehát a munkaviszonya a 40 éves jogosultsági idő elérése előtt szűnik meg, ezt maga megállapodás kötésével és saját befizetésével nem pótolhatja.
Minimális szolgálati idő
A hölgyek a feltételek teljesítése esetén öregségi teljes nyugdíjat kapnak. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható azonban meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet ! A jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Nincsen tehát lehetőség arra, hogy a GYES, GYED stb. évei korlátozás nélkül beszámításra kerüljenek.
A negyven éves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjának az összege
A nők öregségi teljes nyugdíjra jogosultak. A nyugdíj összegére vonatkozóan az általános szabályok érvényesek, így annak számításánál már valamennyi szolgálati időt figyelembe kell venni. Az összeg számításánál már természetesen szerepet fog játszani az, hogy az illető milyen összegű jövedelmet, illetve ellátásokat kapott (részmunkaidő stb.).
Korlátozással lehet a nyugdíj mellett munkát vállalni
A munkavállalásnak nincsen akadálya. Amennyiben azonban a 40 éves jogosultsági idővel megszerzett nyugdíjjal rendelkező nő a versenyszférában dolgozik, a nyugdíjának a folyósítását az év végéig szüneteltetni kell, amennyiben az adott évi összjövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát (1.890.000,-Ft). A következő évtől kezdve azonban a nyugdíja ismét folyósításra kerül az összeghatár eléréséig. Az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével a korlátozás megszűnik.
Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A szünetelés időtartama alatt az érintett személy nyugdíjasnak minősül. Amennyiben az érintett személy a jogviszonyának a megszűnését igazolja, nyugdíja újra folyósítható 2016 vagy 2017 évtől.
Fontos, hogy a nyugellátásban részesülő személy minden olyan adatot be kell, hogy jelentsen a nyugdíjbiztosítási szervnek, amely a jogosultságát vagy annak folyósítását érinti.
Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!