Jogosítvány meghosszabbítása ára 2018/2019

Jogosítvány meghosszabbítása ára 2018/2019  >>>

Jogosítvány meghosszabbítása ára : Első lépésként keressük fel háziorvosunkat ahol megtörténik az alkalmassági vizsgálat. Három területen történik a vizsgálat: látás, színtévesztés és a vérnyomás mérése.

Orvosi alkalmassági vizsga – MEGVÁLTOZOTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT!

A vizsgálat díja a következő:

40 éves kor esetén – 7200Ft
40 és 60 éves kor esetén – 4800Ft
60. év betöltése esetén – 2500Ft

2016-ban már a MEGVÁLTOZOTT, SZIGORÚBB ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁN KELL MEGFELELNI, hogy valaki jogosítványt kaphasson 2017-től vagy meg tudja hosszabbítani a meglévő jogosítványát!Mostantól egészségügyi alkalmassági vizsgálat része az alvás közbeni légzészavar kiszűrése is. Amennyiben felmerül a betegség gyanúja, a jogosítvány megszerzése hónapokig elhúzódhat. Ha a rizikócsoportba tartozik, vagy már jelentkeznek Önnél a tünetek, érdemes időben orvoshoz fordulnia!A megváltozott kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat keretén belül, első körben a háziorvosok feladata kiszűrni az alvászavaros egyéneket.

Ha a válaszok alapján a háziorvos úgy ítéli meg, hogy részletesebb szűrésre van szükség, annak elvégzése hordozható készülékkel a beteg otthonában, vagy alváslaborban történhet – ismertette a szűrés menetét dr. Vida Zsuzsanna. Amíg szűrővizsgálatra nem kerül sor, nem hosszabbítják meg a jogosítványát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a teljes magyar felnőtt lakosság kettő-négy százaléka, tehát több százezer ember szenved alvási apnoe betegségben. 2015-ben 290 közlekedési balesetet történt az utakon azért, mert a vezető elaludt a volánnál. A megváltozott jogszabály célja a gyakran tragikus kimenetelű balesetek megelőzése.

Második lépésként az okmányiroda következik, ahol az alábbi dokumentumokkal intézhetjük a jogosítványunk meghosszabbítását 2016/2017-ben:

– útlevél vagy személyi igazolvány
– lakcímkártya
– a háziorvos alkalmassági véleménye
– meglévő jogosítvány

Az okmányirodai ügyintézés díj 4000ft, ha az adott személy a 62. életévét betöltötte, akkor 1500Ft. A díjat postai csekken, vagy az okmányirodában bankkártyával rendezhető. Az érvényesség ellenőrzésekor ne csak a kártya, hanem a kategória engedélyét is ellenőrizni kell. A két időpont eltérhet egymástól. Az alkalmasság megállapítása esetén annak felülvizsgálatára is lehetőség van, amit írásban kell kérni, ennek díjai:

40 éves korig – 10800FT
40 és 60 év között – 7200Ft
60. év betöltése után – 4800Ft

A jogosítvány meghosszabbítása 2016/2017-ben is azzal jár, hogy ha jogosítvány lejárt, akkor az új okmány elkészültéig, azzal még vezethetni lehessen. Erre kapunk egy igazolást, ami 2 hónapig igazolja engedélyüket.”

Változott a szabálysértési törvény is >> Rendelkezik arról is, hogy a jövőben a járművezetéstől eltiltás idejébe beleszámít a vezetői engedély helyszíni elvételétől, vagy a hatóságnál történő leadása napjától eltelt idő is.

Feltételek 2018/2019 – évre:

Ki kaphat vezetői engedélyt (jogosítványt)?

Vezetői engedélyt csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a kérelmező külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a közlekedési igazgatási hatóság a 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 17-19. §-a alapján jár el.

A fentiek szerint meghatározott magyarországi tartózkodást igazoló adatokat a közlekedési igazgatási hatóság szerzi be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgár esetében az ügyfélnek kell bemutatnia az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási jogot igazoló okmányt.

A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély esetén a vezetői engedély kiadásának feltétele a tartózkodási jogosultságot igazoló okmány bemutatása mellett a külföldi személy jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.

A külföldön megszerzett vezetői engedély honosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a kérelmező Magyarországon szerez olyan járműfajta vezetésére való jogosultságot, amellyel korábban nem rendelkezett.

Ki nem kaphat vezetői engedélyt?

Közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlan, ezért nem kaphat járművezetésre jogosító okmányt:

1. akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig (kivéve az alábbi eseteket: a legfeljebb hat hónapra kiszabott jármű-kategóriától, alkategóriától, kombinált kategóriától vagy járműfajtától való eltiltást, ebben az esetben az ügyfél kérelmére ideiglenes vezetői engedély állítható ki; a meghatározott kategóriára vagy járműfajtára kiterjedő eltiltást, ekkor az okmányiroda a járművezetésre jogosító okmányt kérelemre kicseréli, és ennek során az eltiltással nem érintett kategóriára, járműfajtára érvényesített okmányt ad ki; valamely nemzetközi vagy nemzeti kategória alá eső járműre kiterjedő eltiltást, ekkor a vezetői engedélyben kóddal jelölik, hogy mit nem vezethet a jogosítvány tulajdonosa);
2. akinek kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára;
3. akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság jogerős és végrehajtható határozatával elrendelte, annak időtartama alatt;
4. akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett;
5. akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonta, a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően a visszavonást követően elkezdett utánképzés elvégzését tanúsító igazolás közlekedési igazgatási hatóságnál történő bemutatásáig, de legalább a vezetői engedély leadása napjától számított hat hónapig;
6. akinek az egészségi alkalmatlanságát a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján megállapították, az egészségi alkalmasság igazolásáig.

Gépjárművek

1. „B1” kategória
   • négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (L7e kategória) (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), az elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot; ezek a járművek motoros tricikliknek minősülnek, és teljesíteniük kell az L5e kategóriába tartozó motoros triciklikre alkalmazandó műszaki követelményeket, kivéve, ha külön irányelvekben ettől eltérő rendelkezés szerepel
2. „B” kategória
   • A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű;
3. „BE” kategória
   • „B” kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg
4. „C1” kategória
   • nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
5. „C1E” kategória
   • „C1” kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg, továbbá
6. „C” kategória
   • nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
7. „CE” kategória
   • a „C” kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
8. „D1” kategória
   • a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; „D1” kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
9. „D1E” kategória
   • „D1” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
10. „D” kategória
    • a vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek;
    • a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
11. „DE” kategória
    • „D” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
12. „TR” trolibusz
    • meghatározása nemzeti kategóriáknál
    • kerti traktor
13. „T” kategória
    • mezőgazdasági vontató (mezőgazdasági és erdészeti traktor) és két nehéz pótkocsi
14. „M” kategória
    • segédmotoros kerékpár (ide értve a „mopedautót” is)
15. „TR” trolibusz
    • trolibusz
16. „V” kategória
    • kerti traktor

A vezetői engedély érvényessége

A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 65. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas, de ez nem jelenti azt, hogy ennek birtokában vezethetünk is.

A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre:

1. a vezetői engedély kategória érvényessége az előírt orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmassági időpontig, de legfeljebb a C1, a C1E, a C, a CE, a D1, a D1E, a D és a DE vezetői engedély kategóriák esetében a vezetői engedély kiállításától számított öt évig, egyéb nemzetközi vezetői engedély kategóriák esetében legfeljebb tíz évig,
2. nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély érvényességi időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig.

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a

1. 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;
2. 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem, 5 évenként;
3. 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem, 3 évenként;
4. 70. életévét betöltötte, 2 évenként

köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni (ha ezt nem teszi meg, vagy nem állapítják meg az alkalmasságát, nem kaphat új jogosítványt).

A 2. alkalmassági csoportba tartozó járművezetőknek (vagyis azoknak, akik a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezetnek vagy kívánnak vezetni, valamint azoknak, akiket közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak):

1. 60. életévükig, 5 évenként;
2. 60. életév felett, 2 évenként

kell az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

2011. január 1-jétől a közúti járművezető a fent meghatározott időnél korábban, soron kívül köteles alávetni magát egészségi alkalmassági vizsgálatnak, ha

1. a jogszabályban meghatározott meghatározott szerv, illetve személy (az eljáró hatóság, a közúti járművezető munkáltatója, a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv, orvos vagy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította;
2. eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt;
3. látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be;
4. az eljáró hatóság soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot rendelt el; vagy
5. esetében súlyos hipoglikémia fordult elő.

A vezetői engedély kiadása

Az első vezetői engedély kiadására, vagy az új kategória és kombinált kategória bejegyzésére és a vezetői engedély cseréjére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen lehet benyújtani. Elektronikus úton is be lehet jelenteni a 2001. január 1-je után kiadott vezetői engedély elvesztését, ellopását, megsemmisülését, és kezdeményezhető annak pótlása. Az elektronikus úton kezdeményezett pótlás esetén – az okmányazonosító adat kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal kell kiállítani a vezetői engedélyt.

Elektronikus úton is kezdeményezhető továbbá a 2001. január 1-je után kiadott, az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély cseréje, feltéve, ha az új egészségi alkalmassági érvényességi idő lejártának időpontja a csere alapjául szolgáló vezetői engedély 4. b) pontjában meghatározott érvényességi időn belül esik. Az elektronikus úton kezdeményezett vezetői engedély cseréje esetén – az okmányazonosító és kategória érvényességi adat kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal állítják ki az új vezetői engedélyt.

Az okmányiroda a kérelemnek megfelelő adattartalmú elektronikus kérelmet állít elő (ezt érdemes elolvasni, mert ez alapján jegyzik be a személyi adatokat az új dokumentumba). A vezetői engedély iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról fényképet készítenek.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait a vezetői engedély kiadására irányuló hatósági eljárásban a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az ügyintézéshez szükséges okmányok

1. Új, kezdő vezetői engedély esetén a kérelemhez csatolni kell:
   • az egészségügyi alkalmassági véleményt,
   • a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
2. Csere, illetve új kategória megszerzése esetén a kérelemhez csatolni kell:
   • a kiadás alapjául szolgáló előző vezetői engedélyt,
   • az egészségügyi alkalmassági véleményt,
   • a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
3. Pótlás esetén a kérelemhez csatolni kell:
   • a vezetői engedély elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló jegyzőkönyvet,
   • a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.
4. PÁV kategória megszerzésének nyilvántartásban történő rögzítése esetén a kérelemhez csatolni kell a PÁV határozatot.
5. Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély cseréje, honosítása esetén a kérelemhez csatolni kell:
   • a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt, és annak hiteles fordítását,
   • a jogszabályban meghatározott esetben az egészségügyi alkalmassági véleményt,
   • a vezetői engedély kiadását megalapozó nyilatkozatot tartalmazó okiratot.

Az ügyintézés során be kell mutatni:

1. a személyazonosításra alkalmas okmányt (személyi igazolványt, útlevelet),
2. a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
3. külföldi esetén a szokásos tartózkodási hely országát igazoló okmányt,
4. az új, kezdő vezetői engedély kiadása, új kategória megszerzése, illetve külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély honosítása esetén az e rendeletben meghatározott tanfolyammentes gyakorlati, illetve elméleti vizsgakötelezettség teljesítésének igazolására a sikeres vizsga tényét tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított vizsgalapot, illetve vizsgaigazolást.