ENNYI LESZ A NYUGDÍJA! – MÓDOSULTAK A NYUGDÍJSZÁMÍTÁS SZABÁLYAI
A 2019/2020-évi valorizációs szorzószámok a napokban jelentek meg.
Néhány összehasonlítás az előző év szorzóival.
2016-os szorzószám 2017-es szorzószámok
év szorzószám év szorzószám
1950. 238,255 1950. 248,262
1970. 75,875 1970. 79,061
1980. 41,292 1980. 43,026
2000. 2,798 2000. 2,915
2012. 1,080 2013. 1,073
2013. 1,030 2014. 1,042
Idén az úgynevezett degressziós sávhatár – amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz -nem változott, viszont a valorizációs szorzószámok módosultak.
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása egy stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található.
A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az ún. valorizációs szorzószám, mely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel, és változhat (nem minden évben történik meg) az ún. degressziós sávhatár, amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz.
2016-ban a két változó számítási elem közül csak egy modul, a valorizációs szorzószám változik. Mielőtt ennek az összetevőnek a helyét és jelentőségét megvizsgálnánk, tekintsük át a nyugdíjszámítás folyamatát.
Beszámítandó keresetek
Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 22. §-a szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni.
Ez az időszak 2016. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már huszonnyolc évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.
Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.
A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.
Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.
Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.
Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.
Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához.
A nyugdíjszámítás menete
1. Nettósítás
Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre.
A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik.
Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.
A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.
2. Valorizálás
A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek több mint két és fél évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2014-ben elért jövedelemmel.
A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.
A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.
A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2016. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre.
A 2016. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra.
A valorizációs szorzószámok megjelenésekor történik a nyugdíj végleges összegének meghatározása.
3. Degresszió
Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.
Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.
A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,
- a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
- a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
4. Szolgálati idő szerinti mérték
Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.
A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.
Néhány kiemelés a táblázatból:
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.
25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész. 
2016-ban – nincs felső határ
2012. december 31-ig volt hatályban az ún. nyugdíjjárulék fizetési felső határ, amely azt jelentette, hogy meghatározott összegű jövedelem feletti kereseteknél nem történt nyugdíjjárulék fizetés, ez a jövedelem természetesen a nyugellátás összegénél sem kerülhetett figyelembe vételre.
2013-tól, így ebben az évben is, már nincs felső határa a nyugdíjjárulék köteles keresetnek.
2017-ben – alsó határ
2017-ben az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft lesz várhatóan!
Ez a nyugdíjminimum szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj esetén (azaz legalább 20 év szolgálati idő meglétekor megállapítható ellátásnál) a nyugellátás összeg érje el ezt a minimum összeget.
Vélemény, hozzászólás?