Változások 2018 – Jövőre emelkedik a minibálbér, a családi adókedvezmény, prémiumot kapnak a nyugdíjasok, csökken az áfa >>>
A 2018-as büdzsé azok számára kínál több előnyt, akik munkából tartják el magukat és a családjukat – mondta Varga Mihály. Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter kedden a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, amelyet a munkából élők költségvetésének nevezett; a büdzsé végszavazása várhatóan június 15-én lesz az Országgyűlésben. Munkaadói képviseletek szerint a javaslat reális és kiegyensúlyozott.
Varga Mihály ismertetése szerint a büdzsé azok számára kínál több előnyt, akik munkából tartják el magukat és a családjukat. A változások közül kiemelte a családi adókedvezmény 35 ezer forintra való növekedését, amelynek nyomán évi 420 ezer forint marad egy átlagos kétgyermekes családnál.
Tájékoztatása szerint a kisvállalati adó 1 százalékponttal 13 százalékra mérséklődik, a társasági nyereségadó 9 százalék, a személyi jövedelemadó 15 százalék marad.
A forgalmi adók közül kiemelte a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint az internet és az éttermi szolgáltatások áfájának szintén 5 százalékra mérséklését.
Elmondta: a nyugdíjasok az idén először nyugdíjprémiumot is kapnak a magasabb infláció miatti nyugdíjkompenzáció mellett.
A minimálbér az idei 15 százalék után 2018-ban további 8 százalékkal nő, a szakmunkás minimálbérek 12 százalékkal emelkednek, az intézkedéseknek köszönhetően a szakmunkások bére 2010-hez képest megduplázódhat a javaslat szerint.
A nominális GDP 40 353 milliárd forint. A büdzsé készítése során jövőre 4,3 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos inflációval és 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak.
Az államadósság-mutató 2018. december végére tervezett mértéke 69,5 százalék a bruttó hazai termék (GDP) arányában, várható összege 28 043,6 milliárd forint. A devizaadósság részaránya 13 százalékra csökkenhet jövőre.
Varga Mihály ismertetése szerint szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd, nyugdíj, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé.
Arányaiban az állam működésére fordított összegek nőnek a leginkább, miközben mérséklődik a jóléti funkciók, a gazdasági kiadások és az államadósság-kezelés súlya a kiadásokban.
A munkaadói képviseletek szerint a 2018. évi költségvetési javaslat reális, kiegyensúlyozott, lehetőséget ad a további növekedésre, a bérfelzárkóztatási program folytatására.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy fogalmazott: „nem egy választási költségvetés készült, rajta van az adósságcsökkentő pályán, a közterhek viselését korrekten betartja, az adóbevételeket behajtja”.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (Okisz) ügyvezető elnöke úgy vélte, a 2018. év az elmúlt időszak legeredményesebb gazdasági éve lehet, ezt tükrözi a benyújtott költségvetési javaslat, amely biztos talajon áll.
Fontos lépésnek nevezte a kiva 13 százalékra csökkentését, ahogyan az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke is. Németh László hozzátette: a gazdaságfejlesztésre szánt további 203 milliárd forintból remélhetően a kisvállalkozásnak is jut, a családi otthonteremtési kedvezményre (csok) tervezett 226 milliárd forint már lehetővé teszi, hogy bekapcsolódjanak a családi házak építésébe.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a gazdasági tárcák közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezete bővül a legnagyobb mértékben, az idei 1212 milliárd forintról 2018-ban 1353 milliárdra, miközben tervezett bevételei csökkennek, személyi kiadásai pedig több mint 3 milliárd forinttal nőnek.
A tárca jelentős összegeket fordíthat közlekedési ágazati programokra, csak a közúthálózat fenntartására és működtetésére 84,4 milliárd forint juthat.
A jövő évi költségvetés számai alapján az idei évre tervezettnél jelentősen többet költ a belügyi tárca a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra, valamint a tömeges bevándorlás kezelésére; emellett a minisztérium összességében 785 milliárd forintos költségvetést tartalmazó fejezetében valamennyi rendvédelmi szervnél jelentősen nő a személyi juttatások összege. 
A bírósági fejezet jövő évi költségvetése 120,350 milliárd forint, ami növekedés az ideihez képest, ugyanakkor az Igazságügyi Minisztériumé (IM) átszervezések miatt csökken. Az ügyészség, az Alkotmánybírság és az ombudsmani hivatal az ideihez hasonló összegből gazdálkodhat jövőre is.
Ötmilliárd forinttal 20,5 milliárdra nőhetnek a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra szánt források 2018-ban. A kommunikációs kiadások – amelyekre ebben az évben 15,5 milliárd forintot fordíthatnak – a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetében szerepelnek. Ennek megfelelően a tárca idei, 22 milliárdos büdzséje 26,8 milliárd forintra emelkedhet jövőre. A kabinetiroda működési – személyi és dologi – kiadásai és a beruházások 2018-ban is több mint 4 milliárd forintot tesznek ki.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal kiadásaira a következő évben szintén mintegy 400 millió forintot fordítanak majd. Az ugyancsak a Miniszterelnöki Kabinetiroda büdzséjébe tartozó kormányfői protokollra – a 2017-essel megegyezően – hozzávetőleg félmilliárd forintot, a „tudatos nemzeti közjogi gondolkodásra” és a magyar kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére pedig 583 millió forintot szánnak. Utóbbi az ideinek csaknem a duplája.
A pártok és jelöltek parlamenti választási kampányköltségeire hatmilliárd forintot szán a jövő évi büdzsé, hogy mi mennyi lesz az majd később a választások környékén derül ki. A közszolgálati műsorszolgáltatás 71 milliárd 262 millió forintot kapna 2018-ban a költségvetési tervezet alapján.