MÁR HIVATALOS! SZIGORÚBBAK LESZNEK, A FÁVAL, SZÉNNEL, GÁZZAL, KAZÁNNAL FŰTÉS SZABÁLYAI! MINDENKINEK MEG KELL FELELNI AZ ÚJ FELTÉTELEKNEK!
HIVATALOSAN IS BEJELENTETTÉK A ROSSZ HÍRT! – SZIGORÍTJÁK A LAKOSSÁGI FŰTÉS SZABÁLYAIT MAGYARORSZÁGON! SOKAN LESZNEK BAJBAN!
Folyamatosan szigorodnak a következő években a lakossági fűtési rendszerekre vonatkozó műszaki követelmények, amivel a hatóságok az energiafelhasználás hatékonyságának növelése mellett a levegőszennyezés csökkentését is el akarják érni – írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) tanulmánya alapján.
A lap írása szerint a következő időszakban az újonnan vásárolt egyedi gázüzemű fűtőkészülékeknek és a szilárd tüzelésű kazánoknak fokozatosan meg kell felelniük a komolyabb energiahatékonysági, károsanyag-kibocsátási elvárásoknak.
Szalai Gabriella, a Mehi ügyvezető igazgatója a lapnak elmondta, hogy az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése jelentős nemzetgazdasági előnyökkel is jár, mivel ennek nyomán javul az lakosság egészségi állapota, csökkenthetők az egészségügyi kiadások. 
A tüzelőberendezések eddigi és a közeljövőben várható fejlődése
Az elmúlt másfél évtizedben fatüzelésű berendezéseink fejlődésének legfőbb mozgatóereje környezetünk terhelésének csökkentése volt. Minél tökéletesebb az égés, annál kevesebb tüzelőanyagot kell használnunk és annál kevesebb lesz a kibocsátott légszennyezező anyagok mennyisége is. Csökkenteni kellett az el nem égett fagázok, a korom és a szén-monoxid mennyiségét, amiket a tűztér hőmérsékletének növelésével lehetett elérni. Ehhez a tűztér jobb hőszigetelése és az előmelegített égéslevegő több szintű bevezetése segített. A tűztér hőmérsékletének korlát nélküli emelése egy környezeti hátránnyal jár, 1000 °C felett erőteljesen elősegíti a nitrogén-oxidok képződését.
A tűztér építő- és szigetelőanyagainak fejlesztése, a tüzelőajtó kettős üvegezése, a másod-, harmad-, sőt negyedleges égéslevegő megfelelő arányú és megfelelő helyű és sebességű bevezetésével a korábbi 60 – 70 %-os hatásfokot 78, majd 82, sőt a faelgázosító kazánok esetében 90 % fölé lehetett emelni. Ha a kéményhuzat biztosítja az égéstermék elvezetését, akkor a kémény felfűtésére fordítandó energia nem hasznosulhat a fűtendő helyiségben, rontja tehát a hatásfokot. Amennyiben kényszeráramoltatással (ventilátorral) juttatjuk az égésterméket az épületen kívülre, akkor a füst jobban lehűthető a berendezésben, tehát még jobb lehet a hasznosítás, bár így segédenergiára van szükség.
Mindezekkel a fejlesztésekkel az előzőkben már említett környezetterhelő anyagok kibocsátott mennyisége felére, harmadára volt csökkenthető.
A tüzelőberendezések fejlődésének jövőjét nehéz megjósolni, de az valószínűsíthető, hogy hatásfokban olyan nagy fejlődés már nem érhető el, mint az előző bő évtizedben. Az új tüzelőberendezések környezetterhelését lehet még tovább csökkenteni, de sokkal nagyobb eredmény érhető el a ma üzemelő, gyengébb minőségű berendezések folyamatos lecserélésével.
Lakossági energiafelhasználásunk fele ma már nem a fűtésre, hanem a hűtésre fordítódik.
Mindkét energiafogyasztást jelentősen csökkenthetjük épületeink hőszigetelésének növelésével, csak közben vigyáznunk kell egészséges életterünk megőrzésére. A közelmúlt épületszigetelései közben nagyon sok esetben elfeledkezdtünk az emberek levegőigényének biztosításáról. Egy felnőtt ember óránkénti frisslevegő igénye 40 m3. Ezt kell biztosítani a tartózkodás teljes ideje alatt.
A földi létünk alapját a Nap energiája biztosítja és még évmilliárdig is rendelkezésre áll. Ahogy az elmúlt időszakban egyre nőtt, úgy a továbbiakban is várható mind a napenergia, és kisebb részben a geotermikus energia, valamint a hőszivattyúk felhasználásának bővülése a fűtés és a hűtés területén is. Nem nagy kockázat azt „jósolni”, hogy az elkövetkezendő időben az összetett rendszerek terjedése várható.
A fatüzelés jelentőségét csak növelni tudja az a biztonság, hogy független mindennemű energiahálózattól.