Ettől az évtől 9 osztályosak lesznek a magyar általános iskolák!
Meglepően hamar jön a 9 osztályos általános iskola Magyarországon!
Itt vannak a részletes tudnivalók >>
Palkovics László elmondta, a kormány tervei szerint a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az “alapozó szakaszban”, mintegy “előképzőként” jelenne az meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be a plusz egy évfolyamot.
Az államtitkár kitért arra, hogy a 9. évfolyam bevezetésének sokféle vetülete van. Ezek között említette a pénzügyi források emelését, a pedagóguslétszám növelését, valamint a pedagógus-továbbképzés számának emelését is.
A 9. évfolyamot a 2019-es tanévtől vezetnék be.
A pedagógiai szakszolgálatok megerősítése a köznevelési rendszer sikerének egyik kulcsa – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere pénteken Székesfehérváron, A pedagógiai szakszolgálatok hete című rendezvénysorozat nyitókonferenciáján.Balog Zoltán kiemelte, hogy az erősödő pedagógiai szakszolgálat fontos része a köznevelési rendszernek.Azoknak a családoknak segít, ahol a gyermek valamilyen hátránnyal indul az életben – tette hozzá.
A miniszter közölte: tárcája ezen a területen tovább kívánja erősíteni a köznevelési rendszert, ezért az idei központi költségvetésben 3,8 milliárd forint van arra, hogy 800 új gyógypedagógust és pedagógiai szakszolgálatban dolgozó embert tudjanak foglalkoztatni.Balog Zoltán óriási dolognak és fontos előrelépésnek nevezte mindezt, de egyúttal jelezte is, hogy a folyamatnak nincs vége.
A miniszter szerint a családoknak tudnia kell arról, hogy ha a gyermeküknek nehézségei vannak a közösségi léttel, a tanulással vagy saját magukkal, akkor a segítség az első pillanattól rendelkezésre áll. Szerinte a feladat adott: az érintett gyerekeket lehetőséghez kell juttatni, és folyamatosan kísérni kell őket.Balog Zoltán beszélt arról is, hogy a “gyermekút” tekintetében mindig az átmenet a legnehezebb, vagyis bölcsődéből óvodába, óvodából iskolába, vagy általános iskolából a következő szintre kerülni.
Ott sok “képesség elveszik”, ezért a legutóbbi kormányülésen fontos szakmai döntés született arról, hogy elindulnak a kilencosztályos általános iskola irányába, ami “egyfajta preschool-t (előiskola) jelent”, mert a szakmai viták ebbe az irányba mutatnak – közölte.Hangsúlyozta, hogy a bevezetését komoly társadalmi vita fogja megelőzni, miközben a szükségességéről egyre inkább szakmai konszenzus van.
A tervek között speciális tanulmányi program van, de arról még viták zajlanak, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás – tette hozzá.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy a gyógypedagógusokat a pedagógusi életpálya előnyeiben szeretnék részesíteni, ezért a Kleblsberg-ösztöndíj programot rájuk is kiterjesztik, így a gyógypedagógia szakon tanulók már az első félévtől akár nettó 75 ezer forintot is kaphatnak. 
A miniszter elmondta, az új Nemzeti alaptanterv különösen figyelni fog arra, hogy a köznevelés egésze ne a mennyi, hanem a mit, hogyan és kinek tanítsunk kérdésére adjon válaszokat. Bejelentette, hogy a következő napokban a NAT új szemléletének megvalósítására miniszteri biztosnak fogja felkérni Csépe Valéria akadémikust.
Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke megnyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy az állami intézményfenntartás január elsejével átalakult, a tankerületi központokban születnek a döntések, és az intézményvezetők jogköre is bővült. Úgy vélte, az év legfontosabb feladata, hogy mielőbb megtalálják a tartalmat a kialakult keretekhez, és valamennyi szereplő megtalálja a helyét a rendszerben.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa előadásában rámutatott, hogy a fogyatékossággal élő gyerekeken keresztül látszik, mennyire különleges az oktatás.
Mindig változik, a kihívásokra válaszokat ad, mert “nem azt kívánja a ma, mint a tegnap” – tette hozzá.
Kiemelte: a sajátos nevelési igényű gyerekek a köznevelési rendszer legkiszolgáltatottabbjai, ezért sokkal több információval kell ellátni az érintett szülőket, hogy ezáltal lebontható legyen természetes ellenállásuk. Elsődleges feladatnak nevezte, hogy a külvilággal elhitessék: nincs képezhetetlen gyerek, mindegyik tanítható, az iskola alkalmazkodóképessége pedig olyan nagy, hogy nincsen lehetetlen számára.
Czeizel Barbara koragyermekkori intervencióért felelős miniszteri biztos a korai fejlesztés feladatairól elmondta: a rendszernek minden kisgyerek esetében 12, de legkésőbb 24 hónapos korig fel kell ismernie a sajátos nevelési igényt, és ezáltal biztosítani az ellátórendszerbe kerülést.
A március 1-jétől életbe lépett törvényi változásokról elmondta: a korai fejlesztésre jogosultság és a sajátos nevelési igény elválik.
A gyermek 18 hónapos koráig nem lehet sajátos nevelési igényű, kizárólag korai fejlesztésre szoruló – mondta Czeizel Barbara.
Közölte, hogy mostantól a megyei és tankerületi szakértői bizottság állapítja meg a sajátos nevelési igényt, de a hivatalos felülvizsgálatot is elvégzi egy év után. Ezután minden második tanévben hivatalból újra vizsgálják a gyereket.
Sipos Imre a pedagógusképzés és továbbképzés átalakításáért felelős miniszteri biztos szerint az új NAT egyik fő feladata “a világot bevinni az iskolába”, mert a mai általános iskolások kétharmada felnőttként olyan munkát fog végezni, amelyet ma még fel sem találtak.
Úgy vélte, a magyar oktatási intézményrendszer a tehetséggondozáshoz kiváló lehetőségeket nyújt. Ennek legjobb példái a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok és az alapfokú művészeti iskolák – tette hozzá. A pedagógiai szakszolgálatok hete rendezvénysorozatot első alkalommal szervezte meg a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat. Március 3. és 10. között a megye valamennyi járásában több mint száz szakmai programot valósítanak meg.