A Máltai Szeretetszolgálat is segít az adósokon >> bármilyen adóssággal, szinte bárki jelentkezhet!
Adósságrendezés
NEMRÉG bevezetésre került a magáncsőd intézménye.Ezen az oldalon található néhány fontos információ ezzel kapcsolatban.
Mi a magáncsőd?
A magánszemélyeknek szóló adósságrendezés (más néven magáncsőd vagy családi csődvédelem) szabályozott keretet biztosít arra, hogy a súlyosan eladósodott és fizetési problémákkal küzdő természetes személyek korlátozott teljesítés mellett rendezzék adósságukat és ne kerüljenek kilátástalan anyagi helyzetbe. A cél az adós törlesztési képességének erősítése és a hitelezők méltányos érdekei szerinti törlesztés biztosítása.
Az eljárás lényege
Az adósságrendezés lényege, hogy az adós korlátozott teljesítése mellett rendezze a felhalmozott tartozásokat. Az eljárásnak három szakasza lehet. Az adósságrendezés kezdeményezésekor először minden esetben bíróságon kívüli eljárás indul, ahol az adós és a hitelezők közös megegyezése alapján jön létre a megállapodás. A bíróságon kívüli megállapodáshoz minden hitelező beleegyezése szükséges. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, bírósági szakaszba kerül az eljárás, ahol a családi vagyonfelügyelő vezényli az egyezségkötést az adós és hitelezők között. A bírósági egyezségkötéshez már nem szükséges minden hitelező egyetértése, elegendő a többség szavazata. A bírósági egyezségkötésnél a hitelezők a követelés típusa és összege alapján meghatározott súlyozott szavazattal rendelkeznek, ezért bizonyos hitelezőknek nagyobb befolyása van az egyezség megkötésére (pl.: jelzáloghitel, közös költség, közmű, adó- és TB tartozás). Abban az esetben, ha a bírósági szakaszban sem jön létre egyezség a felek között, adósságtörlesztési eljárás indul, ahol a bíróság rendeli el az adós jövedelmének, vagyonának felosztását a családi vagyonfelügyelő által készített terv alapján.
Az eljárás célja, hogy
olyan vagyonértékesítési, jövedelem- és vagyonfelosztási szabályokat, illetve törlesztési ütemezést állapítsanak meg, ami az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatásához és létfenntartási költségeihez igazodik
a jogszabályi feltételeket teljesítő és vonatkozó szabályokat betartó, jóhiszeműen eljáró adósok, akik tartozásaikat az elvárt mértékben teljesítették, végleges mentesítést kapjanak a fennmaradó adósságok alól
Alapelvek
az első ütemben a jelzálog hitellel rendelkező személyek, adósok kezdeményezhetik az eljárást, melyet csak önkéntes alapon lehet elindítani
adós és adóstárs egyidejűleg csak egy adósságrendezés eljárásban vehet részt
adós, adóstárs és hitelezők felelős együttműködésén alapul az eljárás
Kötelezettségek és jogok, illetve ezek jogkövetkezményei adósra és adóstársra egyaránt vonatkoznak
minden tartozást együtt kezel, a hitelezők által az eljárásba szabályszerűen be nem jelentett követelések az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem érvényesíthetőek, a követelés nem kamatozik, és elévülése nem kerül felfüggesztésre
adós számára a lehető legkedvezőbb feltételek biztosítása az adósságrendezés módját és részletes szabályait illetően
az adósnak és adóstársnak együttműködési kötelezettsége van a Családi Csődvédelmi Szolgálat és családi vagyonfelügyelő felé, tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, ami az adósságrendezés célját veszélyezteti
meghatározott összeghatár alatt az alapvető létfenntartáshoz szükséges vagyontárgyakat és bevételeket nem kell bevonni az adósságrendezésbe
Kik kérhetik?
Olyan magánszemélyek (beleértve az egyéni vállalkozókat és őstermelőket is) kezdeményezhetik az adósságrendezési eljárást, akik
rendelkeznek rendszeres jövedelemmel
rendelkeznek valamennyi vagyonnal
képesek és hajlandóak fizetni a kérelem benyújtásától kezdve a minimális törlesztő részletet, illetve ezt követően
képesek és hajlandóak 5-7 évig rendszeresen törleszteni a megállapodásnak megfelelően
hajlandóak szoros szabályok szerint élni és együttműködni a pénzügyi kontrollt gyakorló családi vagyonfelügyelővel
Milyen tartozással lehet belépni?
Az eljárásba az adós és adóstárs valamennyi tartozását be kell vonni, illetve az egyéb kötelezett azon tartozását is, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje
Az adósságrendezési eljárás az alábbi feltételek teljesülése esetén kezdeményezhető:
az összes tartozás összege 2 és 60 millió Ft között van
a tartozások összege meghaladja a vagyont, de nem haladja meg a vagyon kétszeresét
az összes tartozás legalább 80%-a elismert vagy nem vitatott
van legalább egy olyan tartozás, amely minimum 90 napja lejárt esedékességű és kamattal együtt meghaladja az 500 000 Ft-ot
az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett új követelést is be kell vonni az eljárásba, amennyiben kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 50 000 Ft-ot. Ennél kisebb összegű követelések elévülése az egyezség végrehajtása alatt nyugszik
vagyoni, jövedelmi helyzet
az adósságrendezés kezdeményezésekor részletes vagyonleltárt és jövedelem- illetve kiadáslistát kell benyújtani a háztartás egészére vonatkozóan
az eljárásba be kell vonni minden vagyont és bevételt, amivel az adós és adóstárs az eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, illetve amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, illetve az adósságrendezés időtartama alatt megszereznek
az egyezség megkötése után megszerzett vagyon és bevétel nettó részét adósságtörlesztésre kell fordítani, a hitelezők között a megtérülési szabályoknak megfelelően arányosan megosztva
Kizáró tényezők. Kik nem kérhetik?
adós és adóstárs a megelőző 10 évben már részt vett adósságrendezési eljárásban
külföldön vagy belföldön folyamatban van olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként, adóstársként, vagy egyéb kötelezettként vesz részt
korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban határozottakat még nem teljesítette vagy nem kapott még mentesítést
az adóstársak, illetve egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 200 000 Ft fizetési kötelezettséget érintően
külföldön kezdeményezett adósságrendezési eljárást és még nem bírálták el
külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni
adós nem minősül belföldinek
büntetőeljárás alapján meghozott határozat szerint fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy bűnügyi zárlatot/vagyonelkobzást rendeltek el vagyonára
járulékaival együtt számítva 500 000 Ft-ot meghaladó szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott bírságtartozása van
közjogi jogviszonyból eredő lejárt esedékességű tartozása van, kivéve:
lakáshitel-tartozással összefüggő állami kezesség beváltása vagy állami lakáscélú támogatás visszafizetése
diákhitel tartozás
jogalap nélkül felvett TB juttatás, állami, önkormányzati szociális, családtámogatási, fogyatékossági vagy rehabilitációs juttatás visszafizetése legfeljebb 500 000 Ft-ig (járulékokkal növelten)
ha az adós az adó- vagy más köztartozás vagy bírság megfizetésére kötelezett, és ennek megfizetésére legfeljebb 1 évre részletfizetést vagy halasztást kapott, és a havi részletfizetés mértéke legfeljebb 200 000 Ft
a zálogkötelezett lakóingatlan a NET Zrt. részére megvásárlásra felajánlásra került, kivéve ha a NET Zrt. ezt elutasította
Mikor kezdeményezhető az eljárás?
I. ütem – 2015.09.01-2016.09.30:
Felmondott vagy végrehajtás alatt álló jelzáloghitellel rendelkezők kezdeményezhetik az eljárást.
Deviza vagy devizaalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés esetén a 2015.04.30-i elszámolási határidővel érintett szerződéseknél legkésőbb 2015.10.31-ig be kell nyújtani a kérelmet.
Forintalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés esetén a 2015.09.30-i elszámolási határidővel érintett szerződéseknél az elszámolás kézhezvételétől számítva legkésőbb 60 napon belül kell benyújtani a kérelmet.
Amennyiben később kerül felmondásra a szerződés, a felmondásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül kell kérelmezni az adósságrendezési eljárást.
II. ütem – 2016.10.01-től:
2016 októberétől a magáncsőd mindenki számára nyitott lesz, nem csak a jelzáloghitelesek kezdeményezhetik. Bárki beléphet, aki megfelel a törvényi feltételeknek.
Kik vesznek részt az eljárásban?
Adós és adóstárs
Adóstársként az vehet részt az eljárásban, aki fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal egyetemlegesen felelős és vele közös háztartásban vagy vagyonközösségben van.
Egyéb kötelezett
Az a természetes személy, aki
fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal vagy adóstárssal egyetemlegesen felelős, de külön háztartásban él vagy nincs vagyonközösségben az adóssal és adóstárssal
kezes (amennyiben nem minősül adóstársnak)
zálogkötelezett
Az egyéb kötelezettnek az adósságrendezési eljárás kezdetén nyilatkoznia kell arról, hogy milyen formában kíván részt venni az eljárásban:
teljes mértékben helytáll az adós/adóstárs számára meghatározott fizetési kötelezettségért
teljes mértékben helytáll az adós/adóstárs fizetési kötelezettségéért és ezen felül még kiegészítő törlesztést is vállal
csak azokat a követeléseket illetően vállal helytállást, amelyek esetén egyetemleges kötelezett vagy zálogkötelezett
nem vesz részt az adósságrendezési eljárásban és tudomásul veszi, hogy nem illeti meg a csődvédelem
Amennyiben az adós/adóstárs nem teljesíti fizetési kötelezettségét az eljárás során, az eljárásban részt vevő egyéb kötelezettnek kell megtennie azt helyette. A fizetési határidőtől számított 30 nap elteltével a hitelező felszólítja az egyéb kötelezettet, hogy 8 napon belül tegyen eleget az adós által elmulasztott törlesztési kötelezettségnek. Az egyéb kötelezettnek mindaddig át kell vállalnia a törlesztést, amíg az adós/adóstárs nem tud újra fizetni.
Főhitelező
Az a pénzügyi intézmény, amely
az adós/adóstárs vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanon elsőhelyi zálogjoggal rendelkezik
az adós/adóstárs vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés lízingbe adója
A bíróságon kívüli eljárásban a főhitelező koordinálja az adósságrendezési megállapodás megkötését, ő állítja össze a megállapodás tervezetet.
Hitelezők
Olyan szervezet vagy természetes személy, akinek lejárt pénzbeli vagy pénzben kifejezett követelése van az adóssal szemben. Hitelező lehet bármely pénzügyi intézmény, közműszolgáltató, közös költség tartozás esetén társasház vagy lakásszövetkezet, illetve magánszemély (pl. adós/adóstárs munkavállalója, rokona, ismerőse) is. Az adósságrendezési eljárásba minden hitelezőt be kell jelenteni.
Közeli hozzátartozók/ egy háztartásban élők
A családi csődvédelem célja, hogy az eladósodást nem az egyének, hanem a családok, háztartások szintjén kezelje. Ezáltal az adóssal és adóstárssal egy háztartásban, illetve vagyonközösségben élő közeli hozzátartozókat is érinti az adósságrendezés. A jövedelem, vagyon és kiadás listán a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét, vagyonát és kiadásait is fel kell tüntetni.
Családi Csődvédelmi Szolgálat – Családi vagyonfelügyelő
Míg a bíróságon kívüli eljárásban a főhitelező koordinálta a megállapodás megkötését, a bírósági eljárásban a családi vagyonfelügyelő veszi át ezt a feladatot. A családi vagyonfelügyelő koordinálja az egyezségkötést, összeállítja a jövedelemfelosztási tervet, egyeztet a hitelezőkkel.
Az adósságrendezés 5 éves időtartama alatt a családi vagyonfelügyelő gyakorolja a pénzügyi kontrollt a háztartás felett. Az adósnak, adóstársnak és adott esetben az egyéb kötelezettnek is rendszeres beszámolást kell adnia a törlesztési kötelezettség teljesítéséről.Forrás : http://hitels.maltai.hu