AJÁNDÉKPÉNZ SZÜLŐKNEK! SOK PÉNZRŐL MARAD LE, MERT EZEKRŐL NEM TUD!
Állami (költségvetési) támogatások és juttatások a gyermekek neveléséhez, iskoláztatásához
Az iskoláztatás, óvodáztatás indokolt és indokolatlan (illegális) költségei mellett szólni kell, azokról az egyszeri vagy rendszeres természetbeni és pénzbeli juttatásokról, amelyekkel az állam járul hozzá a családok nevelési, oktatási költségeihez.
Az állami támogatásokat közvetlenül az Államkincstáron vagy a helyi (települési) önkormányzatokon keresztül, az intézmény fenntartók és a köznevelési intézményeken (iskolák, óvodák) által kell eljuttatni a szülőkhöz és a gyermekekhez, tanulókhoz.
A széles körű állami gondoskodás nem csak a rászorulókat segíti, hanem a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül (alanyi jogon) is jár az óvodába, iskolába járó gyermekek után.
Felméréseink szerint ugyanakkor az állami támogatások egy része nem jut el az érdekelt szülőkhöz és gyermekeikhez, benn marad az állami vagy önkormányzati büdzsében vagy az iskolafenntartó költségvetésében.
Elvárható a törvényhozóktól, ha már megszavazták a központi és helyi támogatásokat, akkor biztosítsák azok eljuttatását a felhasználókhoz. A kiosztással megbízott szervek (helyi önkormányzatok, óvodák, iskolák) ne spórolják el (ne nyúlják le) a támogatásokat, ne takarékoskodjanak a gyermekeinken. 
A „hivatalos szervek” ne ítéljék el, ne alázzák meg azokat családokat, akik rászorulnak a támogatásokra, és sorban állnak a különböző támogatásokért.
A szülők se szégyelljék kérni és felvenni a gyermekvédelmi és más támogatásokat.
Minden fillér, ami nem kerül kifizetésre a gyermekek életnívóját csökkenti!
Mért nem jutnak el a tanulói juttatások a jogosultakhoz?
Elsősorban a tájékoztatás hiánya miatt (információ visszatartása), másodsorban a juttatások elérésének szándékos, megnehezítése miatt.
Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 12. § (2) bekezdés szerint: „A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.
A támogatások elosztására kötelezett szervek nem tesznek meg mindent azért, hogy a szülők és a gyermekek hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek alapján kérhetik, vagy kezdeményezhetik a részükre biztosított juttatásokat, ezért milliárdos összegek maradnak bent az államkasszában.
Az önkormányzatok adminisztratív intézkedésekkel és arrogáns, megszégyenítő hivatali magatartással nehezítik meg a támogatásokhoz való hozzáférést, és a jogosultak által fel nem vett összegeket más célra használják fel.
A köznevelési intézményeket (pedagógusokat) nem érdekli, hogy a rájuk bízott gyermekek, tanulók egyáltalán megkapják az életkörülményeiket javító jogszabályokban előírt pénzbeli és természetbeni juttatásokat. Az osztálypénzt és az alapítványi befizetéseket nem felejtik el bekasszírozni.
Sok szülő azért nem vesz igénybe az állami támogatásokat, mert szégyelli magát rászorultsága miatt megalázó tortúrákat kell kiállniuk az önkormányzati köztisztviselők – nem éppen ügyfélbarát – magatartása miatt, vagy egyáltalán nem tudja, milyen állami támogatások járnak gyermeke után, és hogyan kell kérelmezni vagy követelni azokat. Vannak olyan magasabb jövedelmű szülők is, akik lemondanak a támogatásokról, amiről nem lehet tudni hova kerül és mire lesz felhasználva.
Az oktatási intézmények részt vesznek a szociális ellátások működtetésében (gyermekétkeztetés, tankönyvellátás stb.).
Kifogásolható, hogy az iskola az osztály nyilvánossága előtt állapítja meg a szociális rászorultság mértéket, így minden tanuló megtudja, ha valamelyik társa, pl. halmozottan hátrányos helyzetű, akkor a szüleinek „csak” általános iskolai végzettségük van, alacsonyjövedelműek esetleg munkanélküliek.
Az oktatási intézményben kialakult, a támogatásra jogosultakat lekezelő diszkrimináló, vélemények miatt sok szülő inkább nem kéri azokat.
A szociális támogatásokra való jogosultságot „titkosan”, vagy legalábbis diszkrétebben kellene kezelni.
Az oktatási intézmények sem tartják be mindig tájékoztatási kötelezettségüket.
Vajon tudnak erről a jogszabályról a szülők:
Az ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátás az tanulói jog
A 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.): 46. § (4) bekezdés szerint:
a tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
.
Kérelmezni kell az iskolában. Ne szégyelljék!
A gyermekek, tanulók természetbeni és pénzbeli juttatásainak listája >>>>>>>>
(a teljesség igénye nélkül)
Először röviden majd részletesen :
További támogatások, kedvezmények és juttatások:
Családi pótlék (nevelési- és iskoláztatási támogatás)
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Alapösszegű természetbeni támogatás (egyszeri támogatás)
Hátrányos helyzetű tanuló emelt összegű támogatása
Ingyenes tankönyvellátás szociális alapon
További tankönyvtámogatás
Ingyenesen kölcsönzött tankönyvellátás alanyi jogon kártérítési kötelezettséggel
Ingyenes és kedvezményes étkeztetés
Utazási költség megtérítése
Munkáltatói iskolakezdési támogatás
Iskolatej, óvodatej
Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás
Felelősségbiztosítás
Szakképzési ösztöndíj
Pénzbeli juttatások a tanulószerződéses tanulóknak
Természetbeni juttatások a gyakorlati képzésben
Pénzbeli juttatás a nyári szakmai gyakorlaton levő tanulóknak
Juttatás a hiány-szakképesítéseket tanulószerződéses tanulóknak
Családi adókedvezmény
1. Családi pótlék (nevelési- és iskoláztatási támogatás)
A családi pótlék a gyermek születésétől a 20 éves koráig jár. A tanköteles tanulók számára folyamatosan folyósítják az ellátást, nem kell évenként igényelni.
Figyelem!
Fontos tudni, hogy azok a már nem tanköteles (16 éven felüli) tanulók, akik közoktatási intézménybe járnak, csak akkor kapnak iskoláztatási támogatást (családi pótlékot), ha az erre rendszeresített nyomtatványon évente megigénylik.
A családi pótlék bármikor igényelhető, de az ellátás visszamenőleg csak 2 hónapra jár, ezért azonnal töltsék ki az igénylőlapot és küldjék el a kifizetőhelyre.
2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az ingyenes étkeztetésre, a térítésmentes tankönyvellátásra, pénzbeli támogatásokra és más jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményekre.
A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a tanuló után jár 25 éves koráig jár
Igényelni kell az önkormányzatnál a jövedelmi és vagyoni helyzet igazolásával. (A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény)
3. Alapösszegű természetbeni támogatás (egyszeri támogatás)
A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában, feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt az a) és b) pont szerinti időpontban a gyámhatóság határozata alapján nem minősül hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek. [Gytv. 20/A. § (1)]
Az alapösszeg 2017-ben 6000 Ft értékű Erzsébet utalvány.
Hátrányos helyzetű tanuló emelt összegű támogatása
A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a gyámhatóság határozata alapján
a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. [Gyvt. 20/A. § (2)]
Az emelt összeg: 6500 Ft értékű Erzsébet-utalvány
4. Gyermekek napközbeni ellátása
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. [Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (1)]
A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek nem közoktatási célú ellátása. Bővebben itt!
5. Ingyenes tankönyvellátás szociális alapon
Ingyenes tankönyvellátásra jogosult, aki a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, továbbá vagyoni és jövedelmi helyzetüktől függetlenül, aki három- vagy többgyermekes családban él, tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia), nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult. A támogatáshoz igénylőlapot küld az iskola. Az ingyenességre jogosultaktól „ráfizetést” nem kérhet az iskola! Bővebben itt!
További tankönyvtámogatás
Az ingyenességre jogosultakon túl az iskola – hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint – további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges.
Az iskola az ingyenességre jogosultak megfelelő igényeinek kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.
A további támogatáshoz igénylő lapot küld az iskola.
Ingyenesen kölcsönzött tankönyvellátás alanyi jogon kártérítési kötelezettséggel
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (5) bekezdés szerint: Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig (újabban a 9. évfolyamon is), továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
Az államilag finanszírozott tankönyv az iskola tulajdonba kerül, ahonnan a tanulók egy évre kikölcsönözhetik. Tanév végén vissza kell adni.
6. Ingyenes és kedvezményes étkeztetés
Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez
Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a fogyatékos gyermekek számára gyermek után az intézményi térítési díj 100%-átkedvezményként kell biztosítani.
A 8-13 évfolyamokra járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után és a három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kell kifizetni
A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. A gyermekétkeztetésről itt találhatnak bővebb információt!
7. Utazási költség megtérítése
Meg kell téríteni a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének.
A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.
8. Munkáltatói iskolakezdési támogatás
Az iskolakezdési támogatást a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára adja a családok támogatásáról szóló törvény, alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján. A támogatás adható az iskolakezdés előtt és utána 60 napig. Bővebben itt!
9. Iskolatej, óvodatej
A tejfogyasztás növelése érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai tej és tejtermék fogyasztási szint hosszútávon történő növekedésének elősegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak pozitív irányba történő elmozdítása érdekében iskolatej programot hirdet.
Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre támogatást nyújt az oktatási intézményekben a tanulók bizonyos tejtermékekkel való ellátásához. A támogatást minden gyermek után megkaphatja a magyar állam, de az önkormányzatok többsége nem vállalja az adminisztratív terheket, és az indokolatlanul megkövetelt önrészt.
10. Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás
Magyarországon 3 éves korától 18 éves koráig minden gyermek ingyenes balesetbiztosításban részesül, de a szülők többsége nem tud róla! Ehhez a biztosításhoz nem kell semmilyen szerződést kötni, csak a sajnálatos esemény bekövetkezése után kell a biztosítóhoz fordulni! A biztosítás az iskolán kívüli, háztartási, közlekedési, szünidei, stb. balesetekre is érvényes.
Ha az iskola mégis akar valamilyen tanulói balesetbiztosítást kötni, akkor a tanulónak két biztosítása lesz. A kártérítést visszamenőleg is köteles kifizetni a biztosító. Bővebben itt!
11. Felelősségbiztosítás, kártérítés
A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. Nem szándékos tanulói károkozás esetén – pl. elront egy gépet vagy eltör egy szerszámot – a biztosító megtéríti az okozott kárt.
A gyakorlati képzés szervezője, illetve az iskola vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a tanulónak okozott minden olyan kárért, amely összefügg a gyakorlati képzéssel. A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.
Tudni kell, hogy az iskola felel a közismereti és a szakmai elméleti tanulmányok folytatásával összefüggésben a tanulót ért kárért is, a tanuló vétkességétől függetlenül. Bővebben itt!
12. Szakképzési ösztöndíj
A közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon képzésben részt vevő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést (hiány-szakképesítések) a tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj adható.
A tanulmányi eredménytől és a hiányzások számától függő ösztöndíj mértéke havi 10-50 ezer forintig terjedhet.
13. Pénzbeli juttatások a tanulószerződéses tanulóknak
A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.
A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell. A pénzbeli juttatás legfeljebb a minimálbér ötven százaléka lehet.
A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót – az oktatási szünet időtartama alatt is – megilleti.
14. Természetbeni juttatások a gyakorlati képzésben
A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – a külön jogszabály rendelkezései szerint – kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés illeti meg. Meg kell követelni! Bővebben itt!
15. Pénzbeli juttatás a nyári szakmai gyakorlaton levő tanulóknak
A szakképzésben tanulószerződés nélkül (együttműködési megállapodás alapján) részt vevő tanulót a természetbeni juttatásokon kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg. A díjazás összegéről a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező állapodik meg.
Juttatás a hiány-szakképesítéseket tanulóknak
Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a pénzbeli juttatáson felül – adóterhet nem viselő járandóságként – havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható.
16. Családi adókedvezmény
A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély (szülő), aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa.
[A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. §]
Figyelem!
Fontos dolog lenne rászorultság mértékének újra gondolása. Ma már nem csak azok a családok szorulnak anyagi segítségre gyermekük neveléshez, iskoláztatásához, akinek az öregségi nyugdíj 140 százaléka alatt van az egy főre eső jövedelmük. Sok gyermek nélkülözik azokban a családokban is, ahol a megemelkedet közüzemi díjak, vagy a magas lakáshitel törlesztés miatt az átlagnál magasabb jövedelem esetén sem marad pénz a gyermekek iskoláztatására, vagy megfelelő étkeztetésére, ruháztatására.
Nem csak az ő hibájuk, hogy két kereső szülő esetén is támogatásra szorulnak.
MSZOE jogszabály módosító javaslatai az neveléssel oktatással kapcsolatos támogatások és a tanulói juttatások cél szerinti felhasználásának biztosítására
Garanciális javaslatok az önkormányzatok által biztosított család és gyermekvédelmi támogatások maradéktalan kiosztásához
1. A lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat minden gyermekét nevelő szülő (gondviselő) számára köteles kiküldeni egy olyan tájékoztató levelet, amelyben közlik azokat a természetbeni és pénzbeli támogatásoknak a listáját, amelyet kötelesek igénybe venni gyermekük jólétének és létbiztonságának érdekében.
2. Amennyiben az arra jogosult szülő (gondviselő) az önkormányzat hibájából nem kapja meg határidőben a helyi önkormányzatok által kezelt állami támogatásokat, akkor 6 hónapig a támogatási összeg kétszeresét köteles a jogosultnak kifizetni, saját forrásból.
Amennyiben a szülő (gondviselő) tájékozatlansága, hanyagsága miatt nem veszi igénybe az állami támogatásokat vagy szándékosan lemond róla, akkor a gyermekjóléti szolgálat vizsgálja meg, hogy az eset milyen hatással van a gyermek életnívójára és kötelezze a szülőt a támogatás felvételére.
4. A szülő írásos lemondó nyilatkozatát be kell szerezni, ha szülő vagyoni és jövedelmi helyzete megengedi, hogy lemondjon az állami, önkormányzati és óvodai, iskolai juttatásokról.
5. A kifizetések kincstári elszámolása csak a jogosultak létszámának teljes listája, az értesítő levelek, a kifizetések dokumentációja és a lemondó szülői nyilatkozatok együttes nyilvántartásával fogadható el.
A Kincstár által a családoknak közvetlenül kifizetett támogatás (családi pótlék)
A családi pótlék (nevelési és iskoláztatási támogatás) megállapításával és kifizetésével kapcsolatos jogszabályok példaértékűen lettek megalkotva. A Kincstár betartja a jogszabályokat, az utóbbi időben szülői panasz nem érkezett a szülői egyesületekhez.
Garanciális javaslatok a köznevelési intézmények által kezelt támogatások
1. A köznevelési intézmények feladata, hogy írásban tájékoztassák a szülőket az óvoda, iskola által biztosított támogatásokról, fizetési kedvezményekről, amelynek biztosítása a köznevelési intézmény feladata, és amelyet a szülők kötelesek igénybe venni gyermekük jólétének és létbiztonságának érdekében.
2. Az oktatási intézményekben rendszeresíteni kell a tájékoztatási napló intézményét, amelyben rögzítésre kerül mikor és hogyan informálták a tanulókat és a szülőket azokról az előírásokról, amelyekről a jogszabályok tájékoztatási kötelezettséget írnak elő
3. Amennyiben az arra jogosult szülő (gondviselő) a köznevelési intézmény hibájából nem kapja meg határidőben az intézmény által kezelt állami (költségvetési) támogatásokat, akkor hatósági vizsgálat keretében az intézményvezetőt és a fenntartót felelősségre kell vonni.
A javaslatok lényege, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki az állami ellátások, támogatások, juttatások rendszeréből az önkormányzatok provokáló magatartása, az oktatási intézmények hanyagsága, nemtörődömsége vagy a szülők tájékozatlansága esetleg „önérzetessége” miatt.
Figyelem!
Súlyos következményei lehetnek a gyermekek életszínvonalára, egészségére, nevelésére, oktatására, ha az állami támogatások elosztói úgy akarnak megtakarításokat elérni, hogy megnehezítik a hozzáférést, vagy mondvacsinált okokkal elvonják a támogatásokat a szülőktől.