Bérkalkulátor 2018: bruttó-nettó bér kiszámítása 2018 >>>
Mennyit keresünk 2018-ban? Bérkalkulátor, bruttó nettó bérek számítása 2018-ban
A bérkalkulátor segítségével könnyen kiderítheted, akár a családi összjövedelmére vonatkozóan is, hogy mennyit visz haza 2018-ban!
Nézzük miből élünk itthon:
A Gazdaságkutató így 2017-ben 3,8, míg 2018-ban 3,7 százalékos növekedéssel számol.
A növekedéshez mindkét évben a fogyasztás és a beruházás bővülése járul hozzá. Az első félévben a háztartások fogyasztási kiadásainak bővülése 4,1 százalékos volt, és az előrejelzés szerint a növekedés éves szinten is a korábban vártnál nagyobb, 4,0 százalékos lehet. A fogyasztás 2018-ban 3,5 százalékkal bővülhet. 
A fogyasztás bővülését a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, mely elsősorban a csökkenő munkanélküliség és a növekvő bérszínvonal következménye.
A bérek az első félévben 12,5 százalékkal növekedtek, amihez egyaránt hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum 12, illetve 25 százalékos emelése, a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése, az egyre több ágazatot jellemző munkaerőhiány, valamint a közszféra bérrendezései.
Ezek a tényezők a reálbérek 2003 óta nem látott, mintegy 10 százalékos növekedését okozták éves összehasonlításban.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a nominális bérek idén 13,0, jövőre pedig 8,7 százalékkal növekedhetnek, ami a nettó reálbérek 10,4, illetve 5,5 százalékos növekedését jelenti.
Ez ugyanakkor – több szakértő korábbi előrejelzésével szemben – a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben nem jár(t) a munkanélküliség növekedésével, azaz a
béremeléseket a vállalkozások többsége ki tudta gazdálkodni.
Ezt igazolja az is, hogy a munkanélküliségi ráta a május és július közötti időszakban új mélypontra, 4,2 százalékra csökkent. Az előrejelzés szerint az állástalanok számának további csökkenése várható 2018 végéig.
A munkaerőhiány kapcsán fontos azonban kiemelni, hogy még van mód a foglalkoztatás további növelésére: amennyiben a 15-64 évesek körében a foglalkoztatási ráta megegyezne a Csehországban mérttel, akkor mintegy 350–400 ezer munkahellyel lenne több Magyarországon. Munkaerőpiaci lemaradásunk a rendszerváltásig vezethető vissza, és csupán 2010 után kezdett megszűnni. Szükséges tehát a foglalkoztatás további bővítése, hiszen minél többen dolgoznak a gazdaságban, annál több munkavállaló között oszlanak meg a közterhek.
Ez tette lehetővé a szociális hozzájárulási adó idei csökkentését, és ez teremthet alapot a további adócsökkentésekhez. Ugyanakkor az alacsonyabb
munkanélküliség és növekvő munkaerőhiány kikényszeríti a nettó bérek emelését, ami fontos motiváció a munkavállalók számára, valamint a munkavállalók képzését és a hatékonyság növelését.
A beruházások volumene az első félévben jelentősen, 24,1 százalékkal növekedett. A növekedés a tavalyi gyenge bázisnak is köszönhető, amelyet az uniós források ciklikussága magyaráz: a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus forrásait 2015 végéig lehetett felhasználni, míg az új költségvetési ciklus forrásait csak az idei évtől kezdték el nagyobb mértékben igénybe venni a gazdasági szereplők.
A beruházások bővülése a Gazdaságkutató legfrissebb prognózisa szerint az idén 19,4, míg jövőre 5,4 százalékos lehet. A növekedést ugyanakkor a családi otthonteremtési kedvezmény és a társasági adó kulcsának idei csökkentése is elősegíti.
Az előrejelzés szerint 2017-ben és 2018-ban egyaránt számíthatunk az export és az import növekedésére, ám 2017-ben a behozatal növekedése a fogyasztás és a beruházás növekvő importigénye miatt meghaladja az exportét, így a külkereskedelmi egyenleg fékezi a növekedést. A Gazdaságkutató előrejelzése szerint 2018-ban az export és az import növekedésének üteme megegyezik majd.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. nem változtatott az inflációra vonatkozó előrejelzésén, így a mutató értéke 2017-ben 2,4, míg 2018-ban 3,0 százalékos lehet, azaz jövőre éves átlagban elérheti a jegybank inflációs célját, de idén is a 2 és 4 százalék közötti célsávban marad. A jegybanki alapkamat várhatóan nem változik 2018 végéig, akkor is csupán kismértékű emelkedés várható amennyiben az Európai Központi Bank addig megkezdi kamatemelési ciklusát.
A Gazdaságkutató előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén a GDP 1,8, míg jövőre a GDP 2,3 százaléka lehet. Ez azt jelenti, hogy a 3 százalékos maastrichti hiánycélt továbbra is sikerül tartani, amelyre a 2012-es évet megelőzően utoljára 2000-ben volt példa.
Ugyanakkor a jövő évi költségvetési egyenleget még nagymértékben befolyásolhatják a makrogazdasági folyamatok, illetve a munkát terhelő adó- és járulékterhek esetleges további csökkentése, amelyre azonban csak akkor van lehetőség, ha azt a költségvetés helyzete megengedi, tehát tartható lesz a 3 százalékos, illetve az annál szigorúbb hiánycél, valamint a GDP-arányos államadósság további drasztikus csökkentése is megvalósítható. A 2016. év végi 74,1 százalékos GDP-arányos államadósság így 2017 végére 71,9, 2018 végére pedig 70,3 százalékra csökkenhet.
13,1 százalékkal volt magasabb idén júniusban a bruttó átlagkereset Magyarországon, mint egy évvel korábban. Júliusban konkrétan 290 500 forint volt az átlag bruttó, a januártól júliusig tartó időszakban pedig kicsit kevesebb, 290 300 forint – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 290 450 forint, a nettó kereset 193 ezer 149 forint volt a családi kedvezmény nélkül, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 200 900 forintra becsülhető – közölte a KSH.
A vállalkozásoknál 12,1 százalékos növekedés után 303 ezer forintot, míg a költségvetési szférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 11,6 százalékos növekedéssel, 307 ezer 625 forintot értek el a bruttó átlagkeresetek. Az első hét hónapban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
A júliusi 2,1 és az első héthavi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júliusban 10,8 százalékkal, január-júliusban 10,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – tette hozzá a KSH.
Az átlagosan 13,1 százalékos emelkedésen belül az iparban 12,6, az építőiparban 10,7 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt, és 307, illetve 227 ezer forintot értek el. A idegenforgalomban és vendéglátásban regisztrált 187 ezer forintos kereset 14,5 százalékkal emelkedett. Az ingatlanügyletek területén 18,0 százalékkal nőttek a keresetek, és 272 ezer forintot mutat a statisztika, a pénzügyi biztosítási szektorban pedig 559 ezer forintos volt a kereset az átlagosnál alacsonyabb, 7,5 százalékos növekedéssel is.
A közigazgatás és védelem terén alkalmazottak 10,5 százalékos éves növekedéssel 338 ezer forintos bruttó átlagkeresetet könyvelhettek el, az egészségügyben 285 ezer, az oktatásban 295 ezer forint volt a bruttó átlagbér 22,0, illetve 8,0 százalékos növekedés eredményeként.
A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 27 ezerrel nőtt tavaly júliushoz viszonyítva, a közfoglalkoztatottak számának 45 ezres csökkenését figyelembe véve azonban a növekedés 72 ezret ért el. A közfoglalkoztatottak keresete 3,4 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit.