VIGYÁZAT! EGYRE TÖBB DOLOGÉRT KELL MÁR FIZETNI A KÓRHÁZAKBAN, SZAKRENDELÉSEKEN, ORVOSNÁL! SOKSZOR NEM KÖZLIK MI VAN INGYEN ÉS MIÉRT KELL FIZETNI! TÁJÉKOZÓDJON, NEHOGY KELLEMETLEN MEGLEPETÉS ÉRJE >>
ITT VANNAK A HIVATALOS TUDNIVALÓK >>
Egyre több dologért kell fizetni a kórházakban, rendelőkben, orvosoknál! Sokszor nem közlik előre, hogy mi van “ingyen”
FIGYELEM – egyre több dologért kell fizetni a kórházakban, rendelőkben, orvosoknál! – Meglepő dolgokért kérhetnek pénzt tőlünk!
FIGYELEM – egyre több dologért kell fizetni a kórházakban, rendelőknek! – Meglepő tételekért is benyújthatják a betegnek a számlát.
Pontos, egyértelmű szabályozás híján csak a beteg szerencséjétől, lakóhelyétől függ, milyen körülmények várják a kórházban – mondják betegjogi szakértők. Egyre több mindenért kell fizetni, részletekben adjuk fel az igényeinket a kórházakban – fogalmazott egyikük. Az egészségügyi kormányzat szerint van egységes szabályozás, csak egységes feltételek nincsenek az egészségügyi intézményekben.
Napi száz forint tévédíjat kell fizetniük a betegeknek, az internet ezer forint egy hétre. Nem tudom, miért! – írta az egyik vidéki gyógyfürdőkórház páciense a bent töltött napokat könnyebbé tevő helyi szolgáltatásokról, amelyek több más egészségügyi intézményben ingyenesen is elérhetők.
Luxusséta, luxusgyógyszer, luxushajmosás.
Miközben a járulékfizetés általánosan kötelező, és a betegbiztosítás rendszere egységes, az ellátás színvonala, illetve az ingyenesen járó szolgáltatások köre rendkívül eltérő lehet kórházanként.
Nem csak a televízió, internet, hűtőszekrény használata lehet kérdés, de nagyon másképp alakulhat a felszolgált ételek mennyisége, minősége és választéka is.
Egyes helyeken a cukorbetegek vagy az egyéb diétára szoruló páciensek díjmentesen kapnak külön menüt, máshol ez nem egyértelmű, és a kórház pénzt kérhet a speciális szolgáltatásért, illetve a hozzátartozóknak kell gondoskodniuk a beteg megfelelő étkeztetéséről.
Nem világos tehát, mi számít bele az alapcsomagba, és mi az, ami már egyéni igény szerinti étkezésnek minősül – mondta a hirado.hu-nak Matkó Ida orvos, betegjogi szakértő.
Hasonló a helyzet bizonyos gyógyszerekkel, van, ahol megkapja a beteg az inzulint vagy a vérnyomáscsökkentőt, máshol nem, és magának kell azt behozatnia, akárcsak a vécépapírt, szappant vagy a pelenkát.
Az sem eldöntött, hogy egy nehezen mozgó, hosszú ideje kórházban tartózkodó betegnek ki mossa – és szárítja – a haját, ingyen jár-e neki ez a segítség a nővértől, illetve az intézménytől vagy nem – luxusszolgáltatás-e vagy az alapellátás része?
Hasonló kérdés vetődik fel, ha sétáltatásról van szó, és még sok más példa is hozható az ellátások körének bizonytalanságára – tette hozzá Matkó Ida.
Hiányos a szabályozás a szakértők szerint
A probléma oka, hogy nincs központilag, pontosan szabályozva, mit kell kötelező ellátásként biztosítani az egészségügyi intézményekben, és mi az, ami már emelt szintű szolgáltatásnak számít.
Ez kórházról kórházra változik, helyi döntés kérdése, amit pedig általában az intézmény anyagi helyzete befolyásol – mondta Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász.
A szakértő szerint nem biztos, hogy a tévének vagy a wifinek ingyenes szolgáltatásnak kell lennie, de hogy részletesen definiálni kellene, mi tartozik az alapcsomagba, az biztos, mert jelenleg a páciens szerencséjétől, lakóhelyétől függ, milyen körülmények várják a kórházban.
Sokszor nem közlik előre, hogy mi van “ingyen”
Matkó Ida is azt mondta, az ellátórendszer régóta fennálló óriási hiányossága, hogy a szolgáltatások köre nincs egyértelműen szabályozva.
Ezen túl az is vitát, rossz érzést, illetve meglepetést okozhat, hogy nem minden esetben közlik előre a beteggel, melyik szolgáltatásokra számíthat ingyen, és melyekért kell fizetnie.
Kellemetlen lehet, ha menetközben derül ki, hogy se szívgyógyszer, se szénhidrát-csökkentett menü, vagy ha éppen a kezelések végén váratlan számlát kap a páciens.
Matkó Ida szerint a bizonytalanság gyakran azt is eredményezi, hogy ami nemrég még egyértelmű volt, és ingyen járt, arról kezdetben alkalmanként, majd rendszeresen a betegnek vagy rokonainak kell gondoskodnia.
Az ellátottak kárára így kialakuló szokásjogok azt jelentik, hogy „részletekben adjuk fel az igényeinket” – fogalmazott.
A betegjogi szakértő hozzátette, az egységes szabályozás azért is kívánatos, mert könnyebben lehetne dönteni a páciensek panaszairól, akik ezt vagy azt a szolgáltatást hiányolják, illetve sérelmezik, hogy csak pénzért juthatnak hozzá.
Pontosan, tételesen tudni kellene, és nem csak általánosságban, hogy mi illet meg az egészségügyi járulékért, és mi nem – hangsúlyozta.
Emmi: Egységes szabályozás van, egységes feltételek nincsenekí!
Az egészségügyi államtitkárság azt közölte, a biztosítottak által térítésmentesen és térítés mellett igénybe vehető szolgáltatások körét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és az egészségügyről szóló törvények határozzák meg.
Fizetős például az egyéni igény szerinti étkezés és az egészségi állapot által nem indokolt, magasabb színvonalú elhelyezés.
Egyéni igény szerinti étkezés esetében a kiegészítő térítési díj számításánál a szolgáltatónak az intézeti nyersanyagnorma és a többlet-nyersanyagköltség különbözetét kell alapul vennie.
Ki kell függeszteni a fizetős szolgáltatásokat!
A térítési díj mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét az intézmény köteles jól látható helyen kifüggeszteni és – a szolgáltatás megkezdése előtt – a biztosítottat erről tájékoztatni.
A térítési díjat a szolgáltató állapítja meg, de olyan beavatkozásért nem kérhetnek pénzt, amelyre a biztosított ingyenesen jogosult – tették hozzá.
Az egészségügyi államtitkárság azt is közölte, van tehát egységes szabályozás, de a szolgáltatók infrastrukturális és egyéb feltételei nem azonosak.
Ahol egyes kényelmi szolgáltatások, például az internet, tévé, stb. elérhetősége minden ellátott számára biztosítható, ott nem kérhető ezért kiegészítő térítési díj.
Azon szolgáltatások pedig, amelyeknek a fedezete az állami költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva, meghatározott térítési díj ellenében vehetők igénybe.
Nem tévézni, túlélni akarnak a páciensek!
A hirado.hu-nak nyilatkozó betegjogi szakértők szerint bár a pontos szabályozás és az egységes szolgáltatási színvonal hiánya valóban probléma, de nem a legnagyobb.
Magyarországon a betegeknek nem az ízletes, jó minőségű ételek, a szappan vagy a közérzetjavító szolgáltatások hiánya fáj a leginkább, hanem a hosszas várólisták, a félnapos sorban állások, ülések, a diagnosztikai vizsgálatok elhúzódása – még súlyos esetekben is. Nem tévézni, túlélni akarnak a páciensek – fogalmazott Matkó Ida.
Kovácsy Zsombor arról is beszélt, hogy ha egyértelműen elválasztanák egymástól a fizetős és ingyenes szolgáltatások körét, és a kórházak viszonylag egyszerű szabályok szerint új extra ellátásokat kínálnának (kísérőnővér, választott orvos, kényelmes, egy-két ágyas szoba, különleges minőségű ételek, stb.), akkor sem biztos, hogy ezekre számottevő igény lenne.
Ennek oka egyértelmű, a nyugatitól elmaradó életszínvonal, az emberek kispénzűsége, valamint, hogy általában a szegényebb, rosszabb egészségi állapotú emberek veszik igénybe nagyobb arányban az egészségügy szolgáltatásait – tette hozzá.