Adóelőleg-nyilatkozatok 2018 – A nyilatkozatok letölthetők DOCX és PDF formátumban itt >>>

Adóelőleg-nyilatkozatok 2018 – A nyilatkozatok letölthetők DOCX és PDF formátumban itt >>>

Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.

Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély a saját helyzetétől függően nyilatkozik

• a) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,
• b) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,
• c) a családi kedvezmény érvényesítéséről, közös érvényesítéséről,
• d) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.

Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.

Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál az szja törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39%-át különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie.

Nem kell a különbözeti bírságot alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Az adóelőleg nyilatkozat kezdetben egy nyomtatványból állt. Közben évről évre bonyolították tovább a személyi jövedelemadó rendszerét. A kedvezmények sokasága lassan elképesztő. A magánszemélyek mára már nem értik a nyomtatványokat, s ezen a kitöltési utasítás sem segít.

A bérelszámolás, jövedelem-elszámolás kiszervezése külső cégekhez tovább nehezíti a problémát, hiába tartják jó ötletnek.

Üdvözlendő viszont, hogy témánként (lásd az előző bekezdésben) szétszedték az adóelőleg nyilatkozatot.  Azonban eközben tovább bővítették az adóhatóság adatigényét, melyet a munkáltatónak kell kielégítenie, részben az adóelőleg nyilatkozatok alapján.

A különböző adóelőleg nyilatkozatok mintáit megtalálják a www.nav.gov.hu honlapon, az „adó” > „személyi jövedelemadó” > „adóelőleg nyilatkozatok 2018” útvonalon.

Ebben a cikkben a költségnyilatkozatokkal foglalkozunk. A nyomtatvány címe: „Adóelőleg-nyilatkozat a 2018. évben az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről”.

A nyilatkozatokat a magánszemélynek két példányban kell kitölteni, és a kifizetőnek (munkáltatónak) átadni az egyik példányt. Mindkét félnek teljesítenie kell a megőrzési kötelezettséget. A 2018-ban adott nyilatkozatok esetén a megőrzési kötelezettség 2024. december 31-ig tart.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 17.§-ának (2) bekezdése értelmében, az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. Ezzel nincs összhangban a nyilatkozat-minta.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem éves meghatározása történhet

• tételes költségelszámolással, vagy
• 10%-os költséghányad alkalmazásával.

Az önálló tevékenység adóelőlegének alapja a 47.§-ban szabályozott. Eszerint az adóalap

• ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de maximum a bevétel 50%-áig terjedő mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész,
• az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből az szja törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege,
• önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka.

A mintaként megjelentetett, idézett című adóelőleg nyilatkozaton a 10% költséghányad alkalmazását javaslom, ahol lehetséges, mert ezzel nem érhetünk el költségkülönbözetet. Év végén még mindig alkalmazható a tételes költségelszámolás. Az 50%-os költségrész több önálló foglalkozás esetén soknak tűnik (például: szellemi foglalkozások) és nem hiszem, hogy forintban meghatározható (főleg előre).

Költségtérítés esetén, ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, akkor a bevételből

• a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával,
• erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az szja törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, levonásával megállapított rész,
• az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege
• lesz az adóelőleg alapja. (Az igazolás nélkül elszámolható költségek az szja törvény 3. számú mellékletében találhatók.)

Az önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka az adóalap. (Lásd szja törvény 47.§ 2. bek. ca. pontját!) A nyilatkozat 2. pontja ezzel ellentétes.

A belföldi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként vagy árukísérőként foglalkoztatott személy a napi 6 órát meghaladó időtartamú belföldi hivatalos kiküldetés címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 3000 forint napidíj-átalány levonását kérheti a nyomtatványon.

Ha ezt a nyilatkozatot a munkaviszonyban külszolgálaton lévő, vagy kifizető által elrendelt külföldi kiküldetésben lévő gépkocsivezető vagy árukísérő teszi meg, a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből (a napidíjból) igazolás nélkül elismert költségként napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le.