Várja az új lakókat a befogadófalu!
Ingyen kaphat bárki lakást, házat ha ideköltözöl >>> várják a lakókat!!!
ELKÉPESZTŐ SEGÍTSÉG CSALÁDOKNAK, EGYEDÜLÁLLÓKNAK! INGYEN CSALÁDI HÁZ, KISKERTTEL, NÖVÉNYEKKEL, ÁLLATOKKAL, GARANTÁLT MUNKALEHETŐSÉGGEL! SZOCIÁLIS CSALÁDI HÁZ BÉRLETI DÍJ NÉLKÜL!!! ITT VANNAK A RÉSZLETEK >>>
120 kilométerre a Fővárostól. A rászorulók kapnak egy házat, egy kis kertet. A megsegített emberek nem lógnak ki a sorból: itt mindenki szegény, az is, aki kap valamit, és az is, aki nem kapott soha semmit.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat másfél millió forinttért szert tesz egy használható házra, amihez van 4-600 négyszögöles telek. A betelepítetteknek 3 évük van arra, hogy bizonyítsanak. Ha nem sikerül, akkor el kell menniük a faluból. 
Tarnabod
A családoknak az első években csak a közüzemi díjakat kell fizetniük, később a házak tulajdonosává válnak. A családfő a közmunka program keretében azonnal munkát kap, de csak a minimálbér a garantált. A családoknak segítséget nyújtanak az önfenntartó gazdálkodásban is: kapnak egy pár mangalicát és 15 tyúkot, vetőmagot, palántákat, valamint igény szerint szakmai segítséget a boldoguláshoz.
Nézze meg kisfilmünkben, hogyan élnek Tarnabodon:
10 család, 45 fő és még 25 rokon
10 család, 45 fő és még 25 rokon költözött egy év alatt Tarnabodra. A rokonok fantáziát láttak a településben, ők saját pénzükön érkeztek. A programot üzemeltető szervezetek alaposan megválogatják, kik vehetnek részt a programban, ugyanis a próbálkozás egyrészt sokba kerül, másrészt a rossz választás a rászorulók elől veszi el a helyet.
A Tarnabodra költözők szerződésben vállalják, hogy elfogadják a számukra kínált munkát, és fenntartják házaikat, rendben tartják kertjeiket. Egy év elteltével a betelepültek portája már semmiben nem különbözik az őslakosokétól: megtanulták a falusi gazdálkodás csínját-bínját. Integrálódnak.
A falunak jót tesz a médiajelenlét
A falusiak a szakemberek szavára adnak, megfogadják a gazdálkodási tanácsokat. 2005-ben a Budapesti Rotary Klub kapott 1,5 millió forintot a Nürnbergi Rotary Klubtól, hogy szociális célra fordítsák.
Bálint György, aki a befogadó faluban rendszeresen tartott kertészkedési tanfolyamot, rábeszélte klubtársait, hogy a pénzt juttassák Tarnabodnak. Rengeteg egyéb felajánlás érkezik: az OTP például adott egy exkavátort (vezetővel), hogy a telkeket, házakat, utakat rendbe hozhassák. Az iskolát felszerelték tévével, prezentációs eszközökkel. Az idős emberek oltásokat kaptak (pl. időskori tbc ellen).
Nincs falu kenyér nélkül
Pékség azonban nincs Tarnabodon, alapítani kéne egyet. Bolt (kocsmával együtt) volt. Ezt közösen rendbe hozták, kicsit modernizálták. A boltos azonban nem örült a pékség ötletének, mert az ő forgalmának nagyját a kenyér adja.
Munkahely azonban még mindig nem volt. A program keretében létrehoztak egy üzemet, amely háztartási gépeket ártalmatlanít. A bontó üzemben főleg televíziókat bontanak szét. Az alkatrészeket húszfelé válogatják, szinte minden újra feldolgozható (üveg, műanyag, fa stb.). Például ők kapják meg a MÁV összes leharcolt tévéjét. Akár 100-120 ember is dolgozhat majd. Ez óriási eredmény egy olyan faluban, ahol semmi más munkalehetőség nincs.
A falu ismétlődő sorsa
Dél-Heves megyei község, szigorú erkölcsök szerint élő 900 lakos, rendkívül jó természeti adottságok. Az 50-es években létrehoztak egy termelőszövetkezetet, amely konzervatívan, de hatékonyan működött (tejtermelés, szarvasmarha-hízlalás). Soha nem tűntek ki, de nem is maradtak le, fizették az alkalmazottakat, jómódú község volt. De nem volt orvos, pap, iskola. Nem volt vasút sem, így egyre elmaradottabb lett. 1974-ben volt egy nagy tiszai árvíz, ami a környékbeli – ártéri – cigány kolóniákat elöntötte. Akkor 72 cigány családot betelepíttek Tarnabodra.
A polgármester Pető Zoltán pesti rendőr volt. Ott született a faluban, hobbija a kuvasztenyésztés. Jól ismeri a területet, az embereket. Ő a program egyik motorja.
A Máltaiak régóta kerestek olyan helyet, ahol sok üres ház van. 2004-ben találtak rá Tarnabodra, elkezdtek használható házakat vásárolni (akár vályogból is). Így is lakatlan a házak egyharmada. Két-háromszázezer forinttal lehet venni olyan házat, aminek teteje és ajtaja van, valamint csatlakozik hozzá egy félhektáros, nagynak mondható telek.
Eredmények
• 2 év alatt lakáshoz juttattak 15 családot, nagycsaládosokat, romákat, otthonukat elvesztetteket
• vásároltak egy mikrobuszt
• szert tettek egy öreg Zetor traktorra és egy olasz kistraktorra a kertek megszántásához
• rendbe hozták az iskolát (eredetileg kisegítő iskola volt, de most már rendes általános iskola, felsőbb osztályok is indultak)
• szeptemberben avatták az új óvodát, 120 gyerek számára
• kísérleti fázisban megindult a bontó üzem (itt 30 embernek van állandó munkája, jelentkezett 120, azok közül válogatták ki a szerencséseket)
• felújították a templomot is.
A nagy terv
Az emberek kaptak egy-egy családi házat és egy-egy nagy telket. Fontos, hogy meg tudják művelni a kertet és saját fogyasztásra képesek legyenek élelmiszereket előállítani. Egy részük jól integrálódik, a másik részük rosszul (ők elhagyják a falut). Azt kéne elérni, hogy az odatelepült emberek beilleszkedjenek, termeljék meg azokat a dolgokat, amikre szükség van, növényt és állatot.
Azzal kezdődött, hogy felszántották a területet. Az értéktelen gyümölcsfákat ki kellett vágni. Van egy majorközpont, ott van az irodája a szervezetnek.
Kezdetben vettek napos baromfit, mangalica malacokat. Volt egy kis fóliaház, de le kellett bontani, mert semmit nem ért. Szőlőt Bálint Györgytől, a program gazdálkodási tanácsadójától kaptak 100 tővel, de sajnos az ültetés nem sikerült megfelelően, így alig eredt meg egyik-másik.
A komáromi állami gazdaságtól kaptak 4 tonna vetőburgonyát. Bálint György – jó kapcsolatai révén – szerzett sok vetőmagot. Hétvégenként oktatást tartott: elmondta, hogyan kell beosztani a kertet, hogyan célszerű ültetni, időzíteni a növényeket.
A mangalica volt a legsikeresebb akció. A Rotary Klub pénzéből 20 mangalicát vásároltak, valamint egy tenyészkant. Ezek ellenőrzött, jó helyről származó, fülszámmal ellátott állatok. Hat malacot benn tartottak a majorban (a kannal együtt) 14 malac pedig 14 családnál van. A családokkal olyan megállapodást kötöttek, hogy az első fialásból kötelesek 2 malacot visszaadni a közösbe. Ha minden rendben van, akkor a továbbiakban a többi malac és a koca tulajdonjogát megkapja az, aki gondozza és eteti őket. Családonként fél év alatt 50 ezer forintot hozott a mangalica, így egy év alatt remélhetőleg rendszeres 100 ezer forintot hoz majd. Év végére 100 mangalica anya lesz a faluban, tenyészérett korban. A vidék új életet nyújt a városban tönkrement egzisztenciáknak, hogy új otthont, új életcélt ad.
Vélemény, hozzászólás?