Kiemelt összegű családi pótlék: Nekik jár >>

Kiemelt összegű családi pótlék: Nekik jár >>

Friss hír … osszátok meg >>>

Kiemelt összegű családi pótlékot az kap, aki tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel.

Emelt összegű családi pótlékot ugyanúgy a szülő (nagyszülő, nevelőszülő, örökbefogadó szülő vagy gyám) igényelheti, ahogy a családi pótlékot is, de ennek emelt összege abban az esetben jár a gyermek után, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.

Az ellátás összege 23 300 forint, illetve 25 900 forint, ha a szülő egyedül neveli a gyermeket. Az emelt összegű családi pótlék addig jár, amíg a betegség fennáll vagy a gyermek be nem tölti a 18. életévét. Ha a gyermek betöltötte a 18 éves kort, és köznevelési intézménybe jár, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti.

Az emelt összegű családi pótlék igényléséhez szakorvos igazolása szükséges, amelyet két példányban állítanak ki. Az igazoláshoz a „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről„elnevezésű nyomtatvány szükséges.

Hogy mely betegségek minősülnek az ellátásra jogosító tényezőnek, arról az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet szól.

Mutatjuk:

Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

2003. a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek,aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről„elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézményszakorvosa állítja ki két példányban.
2004. b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy,aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.

A 18. életévét betöltött, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 16. és 18. életév közötti gyermek esetén az is jogosult nevelési ellátásra, aki súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és az önkiszolgálási képessége hiányzik. Az erre vonatkozó orvosi igazolást a gyermeket kezelő szakorvos adja ki, az előírt formanyomtatványon. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.