Május 1-től folytatódhatnak a kilakoltatások >>> Mit tehet, akinek nincs hová mennie?
A lakóingatlanok kiürítésének foganatosítása, közkeletű nevén a kilakoltatás a téli hónapokban (december 1-március 1-ig) érthető módon mindig szünetel. Ez a kilakoltatási moratórium. Idén a választások miatt kitolódott ez az időszak, november 15-től egészen április 30-ig tartott. Május 1-től tehát folytatódhatnak a kilakoltatások. Mit tehet, akinek nincs hová mennie? 
A kiköltözésre kötelezett egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladékot kérhet.
A kérelem előterjesztésére két lehetősége van az érintettnek:
- a bírósági eljárásban, vagy
- az azt követő végrehajtási eljárásban
nyújthat be kérelmet.
Mindkét esetben a bíróság dönt és természetesen nem automatikus az engedélyezés. A haladék adásának konkrétan meghatározott feltételei vannak mindkét fázisban. Közös feltétel, hogy ne önkényesen elfoglalt lakásról legyen szó és hogy a kérelmezőt korábban nem sújtották pénzbírsággal, illetve rendbírsággal. A további feltételek már különbözőek:
A bírósági eljárásban feltétel, hogy
- a kiürítendő ingatlan a kérelmező lakóhelye legyen, és ez legyen az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana,
- a kérelmező valószínűsítse, hogy a saját és családja elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani,
- a per során a kérelmező nem tanúsítson rosszhiszemű magatartást.
Ha a fenti feltételek teljesültek, különös méltánylást érdemlő esetben a bíróság az ingatlan kiürítésére legfeljebb hat hónapig terjedő teljesítési határidőt állapíthat meg (szemben az általános 15 napos határidővel). Itt tehát már az ítéletben megkapja a kötelezett a lehetőséget a későbbi kiköltözésre, és amennyiben ennek eleget tesz, nem is indul végrehajtási eljárás.
Ha azonban a bírósági eljárásban nem kérte a kötelezett a fentiek szerinti hosszabb teljesítési határidő engedélyezését, és valamiért még sem tud kiköltözni, még a végrehajtási eljárásban is lehet haladékot kérni.
Ezt nevezzük a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, melynek feltétele, hogy az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolja, mely körében a bíróság kiemelten értékeli különösen
- a kérelmező által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát (elsősorban a gyerekek számát),
- a kérelmező vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét,
- a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és a kérelmezőt is sújtó természeti katasztrófát.
Fontos, hogy amennyiben az ítéletben már engedélyeztek hosszabb teljesítési időt a kérelmezőnek, akkor nem kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését a fenti okokból.
Látható, hogy más szempontok szerint dönt a bíróság, ha még ítélethozatal előtt kérelmezik a hosszabb (legfeljebb hat hónapos) kiköltözési időt, mint ha a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérik.
Amennyiben valakinek szüksége lenne még néhány hónap haladékra a kiköltözés előtt, az ő konkrét élethelyzetében fennálló körülmények alapján választhat, hogy mikor terjeszti elő kérelmét a bíróságon. És a végén még az is előfordulhat, hogy a haladék letelte után ismét elkezdődik a következő téli moratórium, amikor további három hónapig szünetel a kilakoltatás.
Vélemény, hozzászólás?