Cafeteria 2019: Vége a béren kívüli juttatásoknak 2019-től!
Osszátok meg: Ennyi magyar melós bukhatja jövőre a cafeteriát >>>
A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslatban foglaltak szerint – többek között – változik a cafeteria-rendszer is. 
A pénzügyminiszter kedden benyújtotta a 2019-es költségvetéshez tartozó adócsomagot, amely javaslat alapjaiban változtatná meg az általunk ismert cafeteria-rendszert. Ha a javaslatot változtatás nélkül megszavazzák, miben változik a béren kívüli juttatások rendszere?
Fata László emondta: Számtalan juttatásnak növekedni fog az adóterhe, bérként fog adózni több, eddig kedvezményes adókulccsal adható elem. A módosításnak köszönhetően a pénzben fizethető béren kívüli juttatás megszűnik, a Szécshenyi Pihenőkártyán, azaz a Szép-kártyán adható juttatásnak pedig megmaradnak a keretösszegei és a felhasználási területei, a közterhe viszont 34,22 százalékról 29 százalékra csökken. Azok a juttatások pedig, melyeknek kedvezményes volt az adóterhe, ezek közé tartozik az iskolakezdési-támogatás, az ajándékutalvány, a pénztári hozzájárulások, a helyi bérletek közterhe pedig jövedelmszintűre fog emelkedni az idei 40,77 százalék helyett.
Tehát ezeket továbbra is adhatják a munkáltatók, csak nem kedvezményes adókulccsal?
Igen, de az adminsztrációs terhek miatt bért számfejteni olcsóbb, mint mondjuk azt ellenőrizni, hogy valakinek tényleg van-e lakáshitele. Ennek megfelelően azonos adóterhek mellett ezeket a juttatásokat már nem fogja megérni adni a dolgozóknak.
Milyen lépésekre lehet számítani a munkáltatók részéről, megmarad-e egy szűkebb formában a cafeteria-rendszer, vagy kivezetik az egészet?
Kedd reggel indítottam egy munkáltatói megkérdezést, délután egyig 446 cég töltötte ki, ezeken a munkahelyeken 167 672 munkavállaló dolgozik. Méretben nagyon vegyes képet mutatnak a kitöltők, van közöttük 5 fős cég és olyan is, ahol 10 ezernél is több munkavállaló dolgozik.
Munkavállalói létszám alapján súlyozva az adatokat az mondható el, hogy az esetek közel felében, 48 százalékában, megtartják azt az összeget, melyet eddig erre fordított, de az összes közterhet a munkavállalóra hárítja. Ez óriási különbség. Ha ma béren kívüli juttatásként akar valaki kiadni száz forintot, akkor adómentes juttatás esetén 100-at kap meg a dolgozó, Szép-kártyán vagy pénzösszegjuttatásként 74,5 forintot kap meg, iskolakezdési-támogatás, ajándékutalvány és a többi meghatározott juttatás esetében pedig 71-et.
Mi lesz a dolgozók másik felével, ahol a cégek nem bérként bruttósítást fogják választani?
14,5 százalék válaszolta azt, hogy abbahagyja a rendszert és nem ad helyette semmit kompenzációként, körülbelül 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy megosztják a többlet terheket a munkavállaló és a munkáltató között, és csupán 9,4 százalék mondta azt, hogy úgy fogja megnövelni az eddig a cafeteriára fordított összeget, hogy a dolgozók ne járjanak rosszabbul, tehát a cég fogja kigazdálkodni a felmerülő többlet költségeket. A többi cégnél még nem tudják, vagy valamilyen vegyes rendszerben gondolnak, például felmerülhet, hogy a Szép-kártyára raknak, amennyit lehet, a többit pedig bérként számfejtik majd.
Milyen hatással lesz ez az intézkedés a Szép-kártya különböző zsebeinek a kihasználtságára? Eddig is jellemző volt, hogy az így kedvezményesen adható maximum összeget tették oda a munkáltatók vagy van még hely a fejlődésre?
Ott, ahol magasabb volt a cafeteria-keret, a munkavállalók jellemzően kihasználták a teljes összeget, amelyet zsebenként a kártyára lehetett tenni. Azzal viszont, hogy nem lesz pénzösszeg-támogatás, lakáshitel-támogatás, diákhitel-törlesztés, várhatóan még több pénz kerül majd a kártyákra. A teljes összeg nem biztos ugyanakkor, hogy oda fog vándorolni, hisz bizonyos összegeket más célra adott eddig a munkáltató.
Meglepte-e a munkáltatókat és a szolgáltatókat a szabályok ilyen gyökeres átrendezése?
Igen, mindenkit meglepett, engem is. Az elmúlt években a stabilitás és enyhe bővítés volt jellemző a cafeteria körüli szabályozásra. Az egyik szolgáltató méri, hogy a kis- és középvállalkozások hogyan használják ezeket a juttatásokat, és az látszott, hogy ezek a cégek is egyre optimistábban nyúltak ezekhez a bérfejlesztő eszközökhöz.
Az elmúlt években ráadásul jöttek új juttatások is, például a diákhitel-törlesztés támogatása illetve a mobilitás célú lakhatási támogatás bővítése a tavalyi évről az idei évre, így e változások miatt is bizalommal fordultak a rendszer felé mind a szolgáltatók, mind pedig a munkavállalók. Ráadásul a cafeteria jelentése magában foglalja a választás lehetőségét, ha pedig egy-két elemre csökken a rendszer, akkor ezt a tulajdonságát értelemszerűen elveszti.