Nők 40 2019: nők 40 éves nyugdíja változás 2019
Az átlagnyugdíj és az átlagos nettó kereset hányadosa – szakkifejezéssel: az átlagos helyettesítési arány 2015-ben még 67 százalék volt, ez 2018-ban várhatóan 55 százalékra zsugorodik. Mert bár a legújabb nyugdíjasok már élvezik az emelkedő bérek hatását, a régi nyugdíjasok nagy tömege lehúzza ezt az arányt. Ők azok, akiket szó szerint helyben – mostani jövedelmi pozíciójukban – hagynak.
Így aztán nagy lehet a feszültség azok között, akik már 5-10 éve vagy még hosszabb ideje nyugdíjasok, és azok között, akik csak most fejezik be a munkát. A bérrobbanás így átértékeli a Nők 40 programot is: ha például valaki kivárja, hogy 2019-ben menjen nyugdíjba 43 év munkaviszony után, akkor sokkal több nyugdíjat kap, mint ha 2016-ban, 40 év munka után vonult volna vissza – írja a HVG-ben Simonovits András. 
Gyorsjelentés a nyugdíjakat érintő 2019. évi várható változásokról
A kormányzat eddig három olyan törvényjavaslatot (a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról, az adótörvények módosításáról, illetve a szociális hozzájárulási adóról) terjesztett a Parlament elé, amelyek módosítják a nyugdíjakkal kapcsolatos hatályos rendelkezéseket. A módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeit, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintik.
Mindenekelőtt megnyugodhatnak azok a hölgyek, akik idén vagy jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény egyelőre nem szigorodik. Annak ellenére sem, hogy jövőre már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így sok felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, mert esélyük van a korhatáruk betöltése előtt megszerezni a 40 évet.
Az öregségi nyugdíj jelenleg csak akkor állapítható meg, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi – szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kéri a nyugdíja megállapítását, nem áll biztosítási jogviszonyban.
Ez utóbbi feltétel 2008-ban azért került be a nyugdíjtörvénybe, hogy csak az igényeljen nyugdíjat, aki valóban leteszi a lantot és nem kíván tovább ténykedni a munka világában.
Lehet, hogy akkoriban ez volt a jogalkotó szándéka, de semmit sem ért el vele a nyugdíjba készülők adminisztratív terheinek növelésén kívül, hiszen a nyugdíj megállapításához lényegében egyetlen egy napon volt tilos társadalombiztosítási jogviszonyban állni.
Így a nyugdíja mellett továbbdolgozni óhajtó személy kénytelen volt megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyát a nyugdíjfolyósítás kért kezdőnapja előtti napra, amit aztán csak új szerződéssel indíthatott újra – immár nyugdíjasként – a kezdőnapot követő nappal.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy vállalkozókat nyilván nem lehetett arra kényszeríteni, hogy egyetlen napra megszüntessék a vállalkozásukat, így ők a nyugdíjuk kezdő napjától a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak minősülnek. (Ez természetesen így marad jövőre is.)
Ráadásul a jogalkotó előírta a nyugdíjat igénylőknek azt is, hogy a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyaikat is szüntessék meg arra az ominózus egyetlen napra.
Az új törvényjavaslat nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így a jövőben nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt.
A korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja mellett kiterjed ez az enyhítés az átmeneti bányászjáradékra, a táncművészeti életjáradékra, a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra is.
A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie.
Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást). Így a nyugdíjas munkavállaló nettó bére azonos feltételek mellett 14%-kal emelkedhet jövőre. (Cserébe viszont nem illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem.)
A saját jogú öregségi nyugdíjast a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szocho törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerint.
Ez jelentős kedvezmény, különösen annak fényében, hogy az 55 évesnél idősebb munkavállalókat alkalmazó munkáltatókat még 2018-ban is megillető szocho-kedvezmény jövőre megszűnik (vagyis már nem jár ilyen esetben a szociális hozzájárulási adó felével egyező mértékű, de legfeljebb 100 ezer Ft bér erejéig érvényesülő kedvezmény). A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után viszont a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.
(Kérdés, hogy mi történik jövőre az 55-64 év közötti munkavállalói korcsoportokkal, ha az ő foglalkoztatásukat nem támogatja szocho-kedvezmény.)
Korlátozások a közszférában
A nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő munkavégzést érintő kedvező módosítások azonban továbbra sem szüntetik meg azt a korlátozást, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy hasonló köszszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – amelyhez változatlanul szükséges az előzetes kormányzati jóváhagyás – e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt.
Éves keretösszeg
Emellett a nők kedvezményes nyugdíja mellett munkát végző hölgyekre vonatkozó éves keretösszeget sem törölték még el. E korlátozás alapján a kedvezményes nyugdíj csak addig folyósítható a kereset mellett, amíg ez utóbbi éves összege meg nem haladja a mindenkori minimálbér 18-szorosát.
Igaz, ehhez nem az adótörvényeket, hanem a nyugdíjtörvényt kell módosítani, és erre bármikor sor kerülhet.