Munka törvénykönyve 2019 – jön a 400 túlóra 2019-től?

Munka törvénykönyve 2019 – jön a 400 túlóra 2019-től? Újra elővették azt a már lesöpört javaslatot, mely szerint a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedne az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók munkaidőkerete. Mindenkit érintene az, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára növelnék meg. A Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte friss törvényjavaslat 2019 január 1-től lenne hatályos, amennyiben a parlament elfogadja. A hatályos Munka törvénykönyvét (Mt.) módosító dokumentum több ponton teljesen megegyezik a tavaly áprilisban a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló módosítóval – amely mögött akkoriban néhány nagy autógyártó multicéget sejtettek. Az előterjesztés komoly felháborodást keltett a munkavállalói oldalon – akkor a szakszervezeteknek végül sikerült megfúrniuk és a parlament nem szavazott róla. A régi/új módosító minden munkavállalót érintő passzusa az, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára emelnék fel. Eddig a jogszerűen beosztható túlmunka éves maximuma évenként 250 óra volt, amelyet kollektív szerződésben is csak 300 órára lehetett fölemelni. Végtelenített munkaidőkeret jön? A javaslat másik fontos sarokköve, hogy a nem általános formában – jellemzően hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás munkaidőben -, hanem úgynevezett munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnál, a munkáltatóknak a jelenlegi 12 helyett elegendő lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval a túlórák után járó pluszpénz, vagy szabadidő miatt – feltéve, ha ezt kollektív szerződésben kikötik. Ez nem csak azt jelentené, hogy a munkavállaló később jutna a pénzéhez, hanem – elvileg – kiskaput nyithat a túlórapénz „elévülésére” is, hiszen egyrészt a hároméves munkaidőkeret nyilvántartása adminisztrációs szempontból óriási feladat, másrészt pedig a feldolgozóiparban nagy a fluktuáció, ma már kisebbségben vannak azok a munkások, akik egy cég kötelékében három évet ledolgoznak. A számtalan folyamatban lévő munkaügyi jogvita is azt tükrözi, hogy akár egy év eltelte után is ténylegesen nehezebb átlátni a ledolgozott munkaidőt és a pihenőidőt, valamint nyomon követni a béreket és pótlékokat. A mostani javaslat ugyanakkor gálánsan a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek megállapodására bízza a munkaidőkeret meghosszabbítását, hiszen azt kollektív szerződéshez köti. További „garanciális” elem, hogy ezen időszak alatt a munkavállalók folyamatosan azonos alapbért keresnek. Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a heti pihenőnapok helyett hetenként a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, legalább negyvennyolc óra tartamú megszakítás nélküli pihenőidő osztható be. Kivételt jelent az egyenlőtlen munkaidő-beosztás – mely például a megszakítás nélküli és több műszakos munkarendben dolgozóknál jellemző – amikor viszont havonta csak egy, legalább negyven óra tartamú és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. A heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Ennek alapján tehát a dolgozókat egy adott hónap minden szombatján be lehet rendelni dolgozni. A szakszervezetek szerint e javaslat egyenesen azt jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Vagyis alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez szerintük oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék (amennyiben persze azt a kollektív szerződésben rögzítik). Túlmunkával oldanák meg a munkaerőhiányt A  munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás módosítását egyfelől az utóbbi évek gazdasági fellendülésével megjelenő, a munkaerőpiac kínálati oldalán megfigyelhető elszívóhatás indokolja, másfelől a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerő-piaci igényekre tekintettel – egyes gazdasági területeken – az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség – olvasható a javaslat indoklásában. A beterjesztők szerint a törvénymódosítás a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét. Erre különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. A javaslat szerint a cél, lehetőséget adni a hosszú termékciklusokhoz igazodó, hullámzó munkaintenzitást rugalmasan követő munkaidő-beosztásra. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) szerint viszont az előterjesztés teljesen elfogadhatatlan, emiatt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezik.