Pótlékok 2019: műszakpótlék, éjszakai pótlék, hétvégi és ünnepnapi bérpótlék 2019
A szombati napon végzett rendkívüli munkavégzés bérpótlékának fizetésével kapcsolatban lenne kérdésem. A törvény szerint 100% illeti meg a dolgozót vagy 50% + egy pihenőnap. A cégnél ahol dolgozom féléves munkaidő keret van érvényben. A szombati napokat 50%-al fizetik, pihenőnapot pedig nem biztosítanak mellette. Kérdésem az lenne hogy ez így szabályos, törvényes-e?
A pótlékra való jogosultság szempontjából munkaidőkeret esetén elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a rá irányadó munkaidő-beosztás szerint megállapított heti pihenőnapján végzett-e munkát. Önmagában a szombati munkavégzés nem alapozza meg a pótlékra való jogosultságot, csak ha ez a munkavállaló munkaidő-beosztására tekintettel rendkívüli munkaidőnek minősül.
Ahogy Ön is helyesen írta, abban az esetben, ha az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés a munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) esik, úgy a pótlék mértéke száz százalék. Amennyiben a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít a munkavállaló számára, úgy a pótlék mértéke ötven százalék. Amennyiben a felek ez utóbbiban – tehát a szabadidő kiadásában – állapodnak meg, úgy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetőleg az elvégzett munka időtartama, amely szabadidőre az alapbér arányos részét kell a munkavállalónak megfizetni.
Tehát, ha Ön a heti pihenőnapján végez rendkívüli munkát, akkor az előbbiekre jogosult. Azonban, ha az adott szombati nap nem minősül az adott héten heti pihenőnapnak, akkor a korábbi jogosultságok nem járnak az Ön részére.
A munkaidőkereten felül végzett munka esetében a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidő keret végéig kell kiadni. A törvény eltérést enged a felek számára a szabadidő kiadása kapcsán, mivel külön megállapodásuk alapján dönthetnek úgy is, hogy az legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig történik meg.
Összegezve, amennyiben megállapítható, hogy a heti pihenőnapon történik a rendkívüli munkavégzés és a munkáltató nem biztosítja a pihenőnapot az 50%-os pótlék mellett, úgy a törvény alapján jogellenes jár el.
A bérpótlékok mindig valamilyen, az általánostól eltérő munkakörülményre tekintettel járnak a munkavállalónak. Elképzelhető, hogy valaki egyszerre több ilyen különleges körülmény mellett dolgozik. Például, a három-műszakos munkarendben dolgozó benzinkutas éjszaka rendkívüli munkaidőben helyettesíti kollégáját. A szóban forgó műszak éppen munkaszüneti napra esik, ami ráadásul vasárnap is. Vajon hogyan kell neki elszámolni ezt a napot? A beosztása alapján az alapbére és a túlórapótléka mellett az éjszakai, a műszak-, a vasárnapi és a munkaszüneti napi pótlék is szóba jöhetne. Miközben a bérpótlékok egymás mellett, egyszerre (ugyanarra az időszakra) is megillethetik a munkavállalót, ez alól vannak kivételek.
A Munka Törvénykönyve kifejezetten kimondja, hogy az éjszakai pótlék az este tíz és reggel hat közötti időszakban, egy órát meghaladóan végzett munka esetén jár, kivéve, ha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult. Ha ugyanis a műszakpótlék jogosultsági feltételei is fennállnak, akkor csak ez jár a munkavállalónak, az éjszakai pótlék nem. A két pótlék funkciója hasonló (az általános nappali munkavégzéstől eltérő, illetve a rendszeresen változó beosztást honorálja), ám míg az éjszakai pótlék mértéke 15%, a műszakpótléké magasabb, 30%. Így a két pótlék „találkozása” esetén csak a magasabb mértékű jár. 
Hasonló a helyzet a vasárnapi és a munkaszüneti napi pótlékkal. Előfordulhat, hogy egy munkaszüneti nap vasárnapra esik. A törvény szerint, a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében. Ennek az az oka, hogy a munkaszüneti napra szigorúbb szabályok vonatkoznak, e napra kevesebb esetben lehet beosztani a munkavállalót, mint vasárnapra. Ezt az elvet kell követni a díjazásnál is: ilyenkor nem az 50%-os mértékű vasárnapi pótlék jár, hanem a 100%-os munkaszüneti napi pótlék, és nem is a kettő együtt.
Érdekes esete a párhuzamosan járó pótlékok tilalmának a készenlét és az ügyelet. A Munka Törvénykönyve alapján, készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% bérpótlék jár. Ha viszont akár készenlét, akár ügyelet alatt tényleges munkavégzésre kerül sor, az rendkívüli (beosztástól eltérő) munkaidőnek minősül, amelyre az alapbéren felül biztosan jár a rendkívüli munkaidő pótléka és minden további bérpótlék is, ha annak jogosultsági feltételei fennállnak. Például, akit két órára az éjszakai időszakban hívnak be a készenlétről dolgozni, az erre a két órára az alapbérét, a túlórapótlékot és a 15% éjszakai pótlékot is megkapja. Biztosan nem jár azonban a tényleges munkavégzés idejére maga a készenléti (illetve az ügyeleti) pótlék. Ezek ugyanis fogalmilag csak a munkaidőn kívüli rendelkezésre állás munkavégzéssel nem töltött idejére járnak. E két pótlék tehát biztosan nem halmozódik egyetlen másik bérpótlékkal sem, sőt ezek mellett az alapbér sem jár.
A törvény szerinti kötelező bérpótlékok halmozódásának eseteit az alábbi táblázat összegzi.
|
Éjszakai pótlék |
Műszakpótlék |
Vasárnapi pótlék |
Munkaszüneti napi pótlék |
Készenléti pótlék |
Ügyeleti pótlék |
Túlórapótlék |
|
|
Éjszakai pótlék |
X |
|
|
X |
X |
|
|
|
Műszakpótlék |
X |
|
|
X |
X |
|
|
|
Vasárnapi pótlék |
|
|
X |
X |
X |
|
|
|
Munkaszüneti napi pótlék |
|
|
X |
X |
X |
|
|
|
Készenléti pótlék |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
|
Ügyeleti pótlék |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
|
Túlóra pótlék |
|
|
|
|
X |
X |
Fontos még kiemelni, hogy pótlékot nem pótlékolunk. Azaz, ha egy adott időszakra a munkavállalót többféle jogcímen is megilleti bérpótlék, akkor mindegyiket külön-külön, az alapbérre vetítve kell kiszámítani. Nem kell például az éjszakai túlóra esetén az éjszakai pótlékot a túlórapótlékkal növelt alapbérre számítani. Kivételt képez ez alól, ha a felek megállapodtak valamely bérpótlék alapbéresítésében. Gyakorlatilag ilyenkor ugyanis az adott bérpótlék átlagos összegével már megemelt alapbérre rakódnak az alapbérbe nem beépített további pótlékok. Biztosan ilyen lesz a rendkívüli munkavégzés pótléka, ez ugyanis nem alapbéresíthető.
A bérpótlékokra vonatkozó szabályokat érdemes alaposan ismerni, hiszen a munkavállaló keresetének jelentős részét tehetik ki. Munkavállalói szempontból fontos, hogy a munkabér iránti követelések három évig nem évülnek el. Így ha valaki hibát talál a munkáltató eddig követett elszámolási gyakorlatában, akkor akár három évre visszamenőleg kérheti annak korrekcióját, és az elmaradt munkabére megtérítését.