Családvédelmi akcióterv, Hiteltörlesztési moratórium, Otthonteremtési programok – Csok 2021 – ezek a változások jönnek >>>
Családvédelmi akcióterv 2021:
Családvédelmi akcióterv 2021: Új családvédelmi akciótervet jelentett be Novák Katalin, mert még vannak lyukak, amelyeket pótolni kell
Új családvédelmi akcióterv készül, mert „még vannak lyukak, amelyeket pótolni kell” – számolt be a Hír TV-n a leendő családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák Katalin arról is beszélt, hogy az új otthonteremtési program, amelyet a közeljövőben szeretnének a kormány elé terjeszteni, nem bérlakás program lesz.
Továbbra is a saját tulajdonú otthonhoz jutás támogatása a cél
– magyarázta. Úgy fogalmazott továbbá, hogy ha a kormány támogatását adja a programjához, újabb mérföldkövet jelentő lépéseket vezetnek be, amelyekkel még kedvezőbbé válnak az otthonteremtés feltételei, még többen juthatnak önálló otthonhoz, így még jobb körülmények között lehet majd családot tervezni, gyermeket nevelni.
Novák Katalin a miniszteri kinevezésével kapcsolatban azt mondta: a területek, amelyekért felel majd, ugyanazok lesznek, de nagyobb lesz a mozgástere, részt vehet majd a kormányüléseken, és személyesen be tud kapcsolódni a döntéshozatalba.
Bízik benne, hogy a döntések legalább olyan helyesek lesznek, mint eddig, és erre – véleménye szerint – megvannak a garanciák, mert egy „tíz éve kitaposott úton mennek tovább.” Azzal kapcsolatban, hogy a kinevezés előtti meghallgatása után az ellenzéki pártok nemmel szavaztak a kinevezésére, úgy fogalmazott: „másképp látjuk a világot,” az ellenzék alanyi jogú, univerzális támogatásokat akar, a kormány viszont nem segélyalapú, hanem munkaalapú társadalomban gondolkozik. További részletek >>>
Hitelmoratórium 2020/2021:
A Koronavírus járvány miatt nem kell fizetni a hiteleket, továbbá hat hónapra felmondási tilalmat rendeltek el a bankoknak >>>
Orbán Viktor Facebook-videóban ismertette a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs javaslatát a hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozóan, szavai alapján ezeket a kormány el is fogja fogadni: január elsejével meghosszabbítják a moratóriumot további hat hónapig, de csak egyes társadalmi csoportoknál.
A miniszterelnök elmondta, a hitelmoratórium eddig 1,6 millió családnak és 60 ezer vállalkozásnak adott segítséget, decemberig összesen körülbelül 2000 milliárd forintnyi hiteltörlesztéstől mentesítve őket.
A döntések a következők:
- további hat hónappal (vagyis valószínűleg 2021. június 30-áig) a gyermeket nevelő családok (függetlenül attól, hány gyermeket nevelnek), a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak számára meghosszabbítják a hitelmoratórium lehetőségét,
- a hosszabbítás automatikus, a hiteleseknek nem kell felkeresniük a bankot, csak ha a moratórium lehetősége ellenére újra törleszteni szeretnének
- a moratórium meghosszabbításának a lehetősége a vállalkozások számára is nyitva áll, de nekik be kell jelenteniük hosszabbítási igényüket. Ha a vállalatok bevétele több mint 25%-kal csökkent, akkor is meg kell kapniuk a moratórium lehetőségét a bankoktól,
- kiemelte, a kormány – a gazdaságvédelmi operatív törzs javaslata alapján – hat hónapra felmondási tilalmat rendel el a koronavírus-járvány kezdete előtt felvett összes háztartási és vállalkozási hitelre
Otthonteremtési program 2021
(Csok) Falusi otthonteremtési pályázat – Novák Katalin hatalmas változást ígér a családoknak!!!
Otthonteremtési programról és új családvédelmi akciótervről is beszélt kinevezés előtti meghallgatásán a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztra jelölt Novák Katalin pénteken az Országgyűlés népjóléti bizottságában.
A területért eddig államtitkári rangban felelős politikus bejelentette: minden idők legnagyobb otthonteremtési programjára készül, és az erről szóló javaslatot rövidesen a kormány elé terjeszti. A cél az, hogy az új programmal még több embert tudjanak elérni – emelte ki.
Elmondta azt is, hogy egy második családvédelmi akciótervre is készülnek, ennek részleteit később fogják ismertetni. Közölte, hogy fideszes képviselőtársa, az agrártárcánál most is államtitkári posztot betöltő Zsigó Róbert lesz a parlamenti államtitkára.
Továbbra is kiemelt a családok ügye
Közölte, kollégáira továbbra is számít, eddigi csapatával dolgozik tovább, és nem költöznek másik kormányzati épületbe. Azt hangoztatta, nem „szigetként” működnek majd, hanem „ezer szállal˜ kapcsolódnak a többi minisztériumhoz, intézményhez.
A változások között említette, hogy részt vehet majd a kormányüléseken, így „első körből” értesül a döntésekről. Kitért arra is, munkája során továbbra is számít a családszervezetek, az egyházak, a tudományos élet képviselőire.
Hangsúlyozta, a családok ügyét a kormány továbbra is kiemelten kezeli, és intézkedéseikkel továbbra is a családok bizalmát kívánják helyreállítani, és bátorítani őket a tervezett gyermekek vállalására. Úgy vélte, eddigi törekvéseik, intézkedéseik óvatos optimizmus mellett is pozitív trendeket indítottak el, azok már látszódnak a statisztikai adatokon.
Példaként említette, hogy 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, a házasságkötések száma 43 éve nem volt ilyen magas, mint most, míg a válásoké 60 éves mélyponton van, továbbá az abortuszok száma is több mint 30 százalékkal csökkent.
Beszámolójában sorra vette az egyes családtámogatási formákat, ezek közül egyebek mellett kiemelte a családbarát adórendszer bevezetését, a nagyszülői gyedet, a gyed extrát, a diplomás gyedet, az otthonteremtési programot.
Mindenki azt szeretné, ha a magyar családoknak jobb lenne
Lukács László György (Jobbik) gratulált Novák Katalin miniszteri kinevezéséhez, ugyanakkor azt mondta, szerinte inkább egy önálló családügyi minisztériumra lenne szükség. Közölte, a Jobbik mindig elismerte a kormány jó intézkedéseit, de rámutattak azokra a területekre is, ahol több bátorságra lett volna szükség.
A Jobbik is azt szeretné, hogy a magyar családoknak minél jobb legyen – mondta, hozzátéve: szerintük is demográfiai fordulatra lenne szükség, de tudják, hogy ez nagyon hosszú folyamat.
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, „pártokon felülemelkedve mindannyiunknak az az érdeke, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon”. Szerinte ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy még mindig csökken a születések száma. Úgy vélte, Novák Katalin optimistább, mint amit a számok mutatnak.
Azt mondta, nem látja, hogy az elmúlt tíz év kormányzása meghozta volna a várt eredményt. Megjegyezte ugyanakkor, Novák Katalin befektetett energiáját elismeri, de nem tartja hatékonynak az eddigi intézkedéseket.
Úgy vélte, igazi probléma, hogy nem születnek meg az első és a második gyerekek, továbbá az egyszülős családok anyagi helyzetét is rossznak tartja, sokan élnek közülük szegénységben.
Kilenc igen, három nem
Révész Máriusz (Fidesz) szerint az, hogy a házasságkötések száma a 2010-es 36 ezerről 2019-re 64 ezerre emelkedett, egy olyan, világviszonylatban is imponáló adat, amit bátrabban kellene hirdetnie a miniszterjelöltnek.
Úgy vélte, a növekvő házasságszám várhatóan jó hatással lesz az első gyerekek számának növekedésére is.
Tapolczai Gergely (Fidesz) fontos kormányzati üzenetnek mondta a tárca nélküli családügyi miniszterség létrehozását. Javasolta továbbá, hogy a járvány idején fordítsanak külön figyelmet a fogyatékkal élő gyerekeket nevelő családokra, amelyeknek még nehezebb a helyzete. Novák Katalin azt közölte, hogy a képviselő javaslataira nyitott, azokat szívesen fogadja.
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a 2010-es családbarát fordulat előtt minden idők legkárosabb családpolitikája volt Magyarországon, mert folyamatosan forrásokat vontak el a családoktól. Szerinte abból a nehéz helyzetből indulva a kemény munka most már eredményekkel kecsegtet.
A bizottsági meghallgatás után kilenc képviselő támogatásával és három elutasításával támogatták Novák Katalin miniszteri kinevezését.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, a Fidesz alelnöke október elsejétől a családokért felelős tárca nélküli miniszter lesz; a kormányfő a döntést a családok életszínvonalának megvédésével indokolta.
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Milyen összegben kaphatok otthonteremtési támogatást?
Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el
– a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenhétszeresét, ( 2018-ban 1.339.500 Ft)
– a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenhétszeresét, (2018-ban 1.624.500 Ft)
– az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanhétszeresét. ( 2018-ban 1.909.500 Ft)
Meddig nyújtható be az otthonteremtési támogatásra az igény?
A kérelmező nagykorúvá válását követően, de legkésőbb 30, életévének betöltéséig nyújthatja be igényét. A határidő elmulasztása jogvesztő.
Kap-e segítséget a kérelmező/jogosult a támogatási cél eléréséhez?
A támogatás céljának elérését utógondozás keretében kijelölt utógondozó intézmény segíti. A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor ennek érdekében,
a) ha a fiatal felnőtt nem áll utógondozás alatt, elrendeli az utógondozást és kijelöli az utógondozó intézményt, vagy
b) ha a fiatal felnőtt utógondozás alatt áll, az utógondozást meghosszabbítja, melynek során, szükség esetén új utógondozó intézményt jelöl ki.
Az utógondozás biztosítására elsősorban a fiatal felnőtt korábbi gondozási helye, vagy – ha a támogatás céljának elérését elősegíti – a támogatás felhasználási helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat által meghatározott otthont nyújtó ellátást biztosító intézmény kerül kijelölésre. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozást biztosító intézmény – főszabályként – a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt.
Hogyan történik az elszámolás?
Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre, illetve lakás felújítására, bővítésre használja fel, a gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének részletekben történő kifizetéséről dönthet. A lakás felújítása, bővítése céljára megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése esetén a következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti felhasználásáról elszámolt.
Főszabály:
A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhivatal által elfogadott célra történő felhasználásáról legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy éven belül okmányokkal igazoltan elszámol, kivéve, ha az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel.
Kivételek:
Lakás bérleti díj kifizetése esetén az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell elszámolni.
Államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre felhasznált otthonteremtési támogatás esetén az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az alábbiak szerint számol el:
– a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő lejártát követően a hitelintézet a törvényben meghatározott tartalmú tájékoztatást küld a gyámhatóság részére, mely alapján kétféle irányban mehet tovább az ügyintézés:
1) ha a hitelintézet tájékoztatása alapján a gyámhatóság megállapítja, hogy a támogatás a lakástakarékpénztárakról szóló törvényben meghatározott lakáscélra kerül felhasználásra, hozzájárul a zárolás megszüntetéséhez és a felhasználás támogatása érdekében – szükség esetén – elrendeli vagy meghosszabbítja az utógondozást. A lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakáscélú felhasználás megtörténtéről a hitelintézet igazolást küld a gyámhatóság felé. Az igazolás alapján a gyámhatóság megvizsgálja, hogy a támogatás teljes egészében vagy részben került-e felhasználásra és ennek ismeretében dönt a felhasználás elfogadásáról, az utógondozó intézmény felmentéséről és az elidegenítési tilalom feljegyeztetéséről vagy a nem cél szerint felhasznált otthonteremtési támogatás összegének visszafizettetéséről.
2) ha a hitelintézet megtakarítási idő lejártát követő tájékoztatása alapján a gyámhatóság azt állapítja meg, hogy a fiatal felnőtt a megtakarítást nem a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti támogatási célra kívánja fordítani, rendelkezik a hitelintézet felé a befizetett otthonteremtési támogatásnak megfelelő mértékű betétösszegnek a központi költségvetés felé történő visszautalásáról, egyidejűleg nyilatkoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy a korábbi döntésében megállapított otthonteremtési támogatás összegét milyen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti – lakás-előtakarékosságtól eltérő – lakáscélra kívánja felhasználni. Amennyiben a fiatal felnőtt új támogatási célt nyilatkozatában nem tud megjelölni, az eljárást meg kell szüntetni, egyidejűleg tájékoztatni kell a jogosultat, hogy a fel nem használt összeg tekintetében 30. életévének betöltéséig új kérelmet nyújthat be.
Ha az otthonteremtései támogatást kizárólag lakás, családi ház, tanya, építési telek vásárlása céljára engedélyezte felhasználni a gyámhatóság, akkor a gyámhivatal a fiatal felnőtt külön elszámolása nélkül hivatalból megállapítja az otthonteremtési támogatás felhasználását, az utógondozás megszűnését és felmenti az utógondozó intézményt. Erre akkor kerül sor, ha az ingatlan-nyilvántartási hatóság az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, az elidegenítési tilalom feljegyzéséről a jogerős döntését megküldte a gyámhivatalnak, illetve az utógondozás elrendelése az otthonteremtési támogatás felhasználása érdekében történt vagy a korábban elrendelt utógondozás időtartama lejárt.
Minden további esetben a fiatal felnőtt külön elszámolása alapján történik a felhasználás ellenőrzése és elfogadása. A gyámhivatal az utógondozó intézmény írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével és szükség szerint környezettanulmány elkészítését követően elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását és – ha az utógondozást az otthonteremtési támogatás felhasználásának elősegítése érdekében rendelték el – megállapítja az utógondozás megszűnését.
Felhasználható-e később a megállapított, de fel nem használt támogatási összeg?
Ha a fiatal felnőtt a teljes támogatási összeget nem használja fel, mert például meghiúsul időközben a felhasználási cél egésze vagy egy része, a felhasználásra nem került összeg tekintetében – folyósított összeg esetén kizárólag annak visszafizetése után – új kérelem nyújtható be a fiatal felnőtt 30. életévének betöltéséig.
Vissza fizetni a támogatási céltól eltérően felhasznált összeget?
A határozatban megállapított támogatási céltól eltérően felhasznált összeg – rosszhiszeműségtől függetlenül – visszafizetendő. A visszafizetésekre vonatkozó általános szabályozással összhangban a gyámhivatal a visszafizetendő összeg tekintetében méltányossági jogkörben csökkentést, elengedést és részletfizetést engedélyezhet. A visszafizetendő összeg csökkentésére és elengedésére különösen akkor kerülhet sor, ha a támogatás a döntésben szereplő támogatási céltól eltérően, de a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti lakáscélra lett felhasználva.
Meddig van az ingatlanon elidegenítési tilalom?
A gyámhatóság 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra, vagy az otthonteremtési támogatásból felújított, a támogatásban részesülő fiatal felnőtt tulajdonában vagy részben a tulajdonában lévő ingatlanra.
Van-e lehetőség az otthonszerzési támogatással szerzett tulajdon/rész eladására az elidegenítési tilalom 5 éves időtartama alatt?
Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja, illetve a lejárat előtt hozzájárulhat az államilag támogatott lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összegének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 25. § (5) bekezdése szerinti célra való felhasználásához. A gyámhivatal az elidegenítési tilalmat befeljegyezteti a korábbi – az otthonteremtési támogatás felhasználásával a fiatal felnőtt tulajdonába került – ingatlan felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési tilalom időtartamának lejártáig. – írja a
Hitelfórum.hu
Vélemény, hozzászólás?