Ingyenes igazolványok 2022-ben, itt a lista: személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány, adókártya, diákigazolvány, pedagógus igazolvány, tb kártya, oltási igazolvány stb
Állandó személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány) adatváltozás, érvényességi idő lejárta, vagy gyártmányhiba miatti cseréjének, valamint vesztés, eltulajdonítás, megrongálódás, megsemmisülés miatti pótlására irányuló eljárás.
Állandó személyazonosító igazolvány cseréje személyesen kérelmezhető:
- bármely járási hivatalnál
- Budapest Főváros Kormányhivatalánál (kijelölt kormányhivatal)
- nyilvántartást kezelő szervnél
- konzuli tisztviselőnél,
A fogvatartott állandó személyazonosító igazolvány cseréjére irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtási intézetnél terjesztheti elő, amely közreműködő hatóságként jár el.
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyes megjelenésre köteles. A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal előtt személyes megjelenésében egészségügyi okból akadályozott – és erről a tényről orvosi igazolással rendelkező – kérelmező adatait – kérésére – a hatóság a kérelmező lakóhelyén vagy tartózkodási helyén rögzíti.
A kérelmezőnek a kérelmet saját kezűleg kell aláírnia.
Állandó személyazonosító igazolvány cseréje elektronikus ügyintézési ponton (KIOSK) az alábbi szabályok szerint kérelmezhető: Ingyenes igazolványok 2022
Önállóan eljárásra jogosult, ujjnyomatadásra képes, magyar állampolgár érvényességi idő lejárta, valamint ujjnyomatnak az okmány tároló elemén történő rögzítése céljából kérelmezheti KIOSK-on az állandó személyazonosító igazolvány kiállítását.
A KIOSK-on benyújtott, állandó személyazonosító igazolvány kiállítására vonatkozó kérelem során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítására nem kerülhet sor,
Az ügyfél választja ki, hogy az állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kérelme ügyében mely járási hivatal vagy Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal) járjon el,
KIOSK-on előterjesztett kérelem nyomán kiállított állandó személyazonosító igazolvány személyes átadására eredményes automatizált ujjnyomat összevetést követően a járási hivatalban vagy a kijelölt kormányhivatalban kerül sor,
Az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN-kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN-kód és a regisztrációs kód, valamint a PUK kód belföldön postai úton, könyvelt küldeményként a kérelmező lakóhelyére vagy tartózkodási helyére kerül megküldésre.
Az elektronikus ügyintézési ponton 2022. december 31-ig benyújtott kérelem esetében az állandó személyazonosító igazolványon a név nemzetiségi nyelven, származási hely vagy vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám feltüntetésére, valamint 70 év felett 10 éves érvényességi idejű okmány igénylésére nincs lehetőség.
Állandó személyazonosító igazolvány elvesztésének, eltulajdonításának vagy megsemmisülésének bejelentése, valamint pótlásának elektronikus úton történő kezdeményezése:
Az érvényes állandó személyazonosító igazolvány elvesztésének, eltulajdonításának vagy megsemmisülésének bejelentése, valamint az okmány pótlásának egyidejű kezdeményezése iránti együttes kérelem elektronikus azonosítást követően a Személyre szabott Ügyintézési Felületen (https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal#fooldal), valamint elektronikus ügyintézési ponton nyújtható be.
Ideiglenes személyazonosító igazolvány pótlása nem kezdeményezhető és az eljárás során nem állítható ki.
Az állandó személyazonosító igazolvány postai úton kerül megküldésre a kérelmező által megjelölt címre.
Az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN kód és a PUK kód a kérelmező Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyére kerül megküldésre.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?:Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait megfelelően, különösen az e rendeletben meghatározott okiratokkal igazolja. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség. Önállóan eljárásra jogosult, ujjnyomatadásra képes, magyar állampolgár érvényességi idő lejárta, valamint ujjnyomatnak az okmány tároló elemén történő rögzítése céljából kérelmezheti KIOSK-on az állandó személyazonosító igazolvány kiállítását. Elektronikus ügyintézési ponton kizárólag önállóan eljárásra jogosult személy kérelmezheti az állandó személyazonosító igazolvány pótlását.
Kizáró okok: Főszabály szerint az ügy csak személyesen intézhető. Elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás, valamint elektronikus ügyintézési pont útján nem pótolható a személyazonosító igazolvány, ha a polgár ujjnyomatát a nyilvántartás nem tartalmazza, továbbá az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése korábban már bejelentésre került és ezáltal az okmány a nyilvántartásban érvénytelen.
Milyen adatokat kell megadni?
A polgár a személyazonosító igazolvány cseréje iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja – és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja – a személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet – ha a 12. életévét betöltötte – saját kezűleg aláírja.
Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.
2021. augusztus 2. napjától kiadott állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének tartalmaznia kell az annak adására képes polgár ujjnyomatát.
Elektronikus ügyintézés keretében, valamint elektronikus ügyintézési ponton történő pótlás kezdeményezése során a pótlás okát, a kézbesítés módját, valamint opcionális jelleggel az eltulajdonítás miatt tett feljelentés ügyiratszámát és az okmány elkészültéről szól automatikus értesítéshez szükséges kapcsolattartási adatot (mobiltelefonszám és/vagy e-mail cím) kell megadni.
Milyen iratok szükségesek?
A kérelmezőnek a személyazonosságát igazolnia szükséges. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon igazolnia szükséges.
Az igazoláshoz felhasználható különösen: a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedély, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okirat, a letelepedett jogállást igazoló okmány; a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta
Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték.
Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében, ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia szükséges, hogy személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését.
Az igazolásokhoz felhasználható különösen a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a személyazonosító igazolvány kiadásához, vagy a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat vagy végleges gyámhatósági határozat. Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát is ellenőrizni kell.
A szülő a cselekvőképtelen kiskorú személyazonosító igazolványának kiadásához szükséges hozzájárulását elektronikus azonosítást követően a rendelkezési nyilvántartás oldalán (https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/) is megteheti.
A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselőnek igazolnia kell a gondnokság alá helyezést, továbbá a törvényes képviseletet, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát is. Az igazolás történhet különösen jogerős bírósági, valamint végleges gyámhatósági határozattal.
A konzuli tisztviselő előtt indított eljárás kivételével, ha kéri, a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal előtt személyes megjelenésében egészségügyi okból akadályozott – és erről a tényről orvosi igazolással rendelkező – kérelmező jogszabály szerinti adatait a hatóság a kérelmező lakóhelyén vagy tartózkodási helyén rögzíti.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárás illetékmentes. Tehát Ingyenes igazolványok 2022
Hol intézhetem el?
Az állandó személyazonosító igazolvány cseréje a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, a kijelölt kormányhivatalnál (Központi Okmányiroda), valamint a nyilvántartást kezelő szervnél intézhető. A kérelem magyar állampolgár esetén a konzuli tisztviselőnél is előterjeszthető. A csere érvényességi idő lejárta, valamint az ujjnyomatnak az okmány tároló elemén történő rögzítése céljából KIOSK-on is kezdeményezhető.
Az érvényes állandó személyazonosító igazolvány elvesztésének, eltulajdonításának vagy megsemmisülésének bejelentése, valamint az okmány pótlásának egyidejű kezdeményezése iránti együttes kérelem a Személyre szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás, valamint elektronikus ügyintézési pont útján nyújtható be. Az eljárást a Belügyminisztérium folytatja le.
Ügyintézés határideje
20 nap, ha a kérelem és mellékletei, valamint az eljáró hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott a döntést legkésőbb 8 napon belül meg kell hozni (sommás eljárás).
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség:
Fellebbezésre nincs lehetőség, a döntéssel szemben keresetet lehet benyújtani.
Jogorvoslati lehetőség részletei: Az ügyfél a döntés ellen a közlésétől számított 30 napon belül az eljáró járási hivatalhoz benyújtott, de az illetékes törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási pert indíthat. A hatóság határozata ellen van helye önálló jogorvoslatnak (közigazgatási pernek). A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A jogorvoslati kérelmet (keresetet) az illetékes törvényszéknek kell címezni.
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A keresetet a döntést hozó szervnél vagy az illetékes törvényszéken kell előterjeszteni.
A benyújtási határidő: A keresetet a döntés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezési illeték mértéke: A közigazgatási per eljárási illetéke 30 000 Ft. A közigazgatási perben tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket, így mentesülnek az illeték előzetes lerovása alól. Az illeték viseléséről a bíróság az eljárást lezáró határozatban dönt.
Amit még érdemes tudni (GYIK)
A személyazonosító igazolvány mellett milyen okmánnyal lehet igazolni a személyazonosságot?
Érvényes kártyaformátumú vezetői engedély és érvényes útlevél.
Milyen a személyazonosító igazolványt érintő változások történtek 2021. augusztus 2. napján?
- augusztus 2. napját követően kizárólag tároló elemet tartalmazó okmány adható ki. A tároló elem tartalmazza birtokosának arcképét és 2 ujjnyomatát, ezért a 6. életévét betöltött polgár – jogszabályban meghatározott kivétellel – köteles állandó személyazonosító igazolványa kiadásához ujjnyomatot adni.
A tároló elem a 2021. augusztus 2-án és azt követően igényelt állandó személyazonosító igazolványok esetén kötelezően tartalmazza a polgár ujjnyomatát, ez alól csak azon személy kivétel, aki:
- a 6. életévét nem töltötte be,
- ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag képtelen (átmeneti), vagy
- ujjnyomat adására fizikailag képtelen (végleges).
Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama, ha a jogosult
- a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
- a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,
- a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.
Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.
A 70. életévet betöltött jogosult – a letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személy kivételével – kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra.
A kiállítás napjától számított 1 éves érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolványt kell kiállítani azon polgár részére, aki az ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag képtelen.
- augusztus 2. napjától az állandó személyazonosító igazolvány a magyar állampolgár kérelmére – az elektronikus anyakönyvbe történt bejegyzés, ennek hiányában a polgár kérelmében foglaltak alapján – tartalmazza a polgár származási helyét.
Az állandó személyazonosító igazolvány pótlása esetén az igazolványon az a származási hely kerül feltüntetésre, amely az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványon szerepelt.
Vonatkozó jogszabályok
1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól
86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
Kulcsszavak
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) megváltozásáról szóló bejelentés.
Mit kell tennie
A Magyarország területén élő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított 3 munkanapon belül kell megtenni.
Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megszüntetését köteles bejelenteni.
A lakcímbejelentés megtehető:
- elektronikus úton az „Ügyintézés indítása” gombra kattintva,
- személyes megjelenéssel bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalban (okmányirodában, kormányablakban), valamint az új lakcím szerint illetékes jegyzőnél, valamint
- elektronikus ügyintézési ponton.
Elektronikus úton a lakcímbejelentés akkor teljesíthető, ha
- Ön a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy egyedüli haszonélvezője, vagy
- Ön olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja (pl. bérleti szerződés), vagy
- szállásadóként a lakás tulajdonosa, haszonélvezője a lakcímbejelentéshez jogszabályban meghatározott módon hozzájárult.
Település szintű lakóhely elektronikus úton nem jelenthető be a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba.
Amennyiben a bejelentésre nem szállásadóként (pl.: tulajdonosként vagy haszonélvezőként) kerül sor, úgy az egyéb módon fennálló jogosultság igazolására alkalmas nyilatkozatot, vagy okiratot a kérelemhez csatolni szükséges. Elektronikus úton történő lakcímbejelentés esetén csatolmányként kizárólag AVDH (Azonosításra visszavezetett dokumentum hitelesítés) szolgáltatás igénybevételével hitelesített 1 darab PDF kiterjesztésű fájl (max. 2 MB) adható meg, amely szükség esetén tartalmazhatja több tulajdonostárs, vagy haszonélvező hozzájárulását is.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Dokumentumok menüpontban található „Szállásadói hozzájáruló nyilatkozat”-ot, kitöltést és hitelesítést követően, csatolmányként rendelheti hozzá a kérelméhez, annak benyújtása során.
A lakcím elektronikus úton történő bejelentés ügytípust Ön az alábbi Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) szolgáltatásán keresztül veheti igénybe,tehát
- Ügyfélkapuval,
- Telefonos Azonosítással,
- eSzemélyi okmánnyal,
- vagy Videotechnológián keresztül történő azonosítással.
Az elektronikus ügyintézés során a személyi azonosító megadását követően ki kell töltenie az elektronikus űrlapot. Lakcímként a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvényesként nyilvántartott és a címlistából kiválasztható cím jelenthető be. Postai irányítószám megadásra nincs lehetőség, annak címhez történő hozzárendelése a lakcímbejelentés során történik.
Az űrlap kitöltését követően a kérelmet benyújthatja, és az eljárás megindul. Az új lakcímadatait tartalmazó személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát (lakcímigazolvány) választása szerint személyesen vagy postai úton kapja kézhez.
A lakcím személyes megjelenéssel történő bejelentése esetén az ügyintézéshez minden esetben szükséges:
- személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély),
- az előző lakcímet igazoló lakcímigazolvány, amelyet le kell adni,
- kitöltött, saját kezűleg aláírt lakcímbejelentő lap (papíralapú formanyomtatvány).
A lakcímbejelentéshez szükség lehet egyéb dokumentumokra is (pl.: meghatalmazás, bérleti szerződés).
Elektronikus ügyintézési ponton a lakcímbejelentés akkor teljesíthető, ha
- Ön a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy egyedüli haszonélvezője;
- szállásadóként a lakás tulajdonosa, haszonélvezője a lakcímbejelentéshez elektronikusan úton – előzetesen vagy a rendelkezési nyilvántartásban – hozzájárult.
A lakcímbejelentést kizárólag saját maga tekintetében teljesítheti.
Az elektronikus ügyintézési ponton ki kell töltenie az elektronikus űrlapot. Lakcímként a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvényesként nyilvántartott és a címlistából kiválasztható cím jelenthető be.
Az űrlap kitöltését és formai ellenőrzését követően a kérelmet benyújthatja, és az eljárás megindul. Az új lakcímadatait tartalmazó lakcímigazolványát választása szerint személyesen/képviselő útján vagy postai úton kapja kézhez.
Határidők
Ügyfélre vonatkozó határidők:
Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított 3 munkanapon belül kell megtenni.
Hatóságra vonatkozó határidők:
Az ügyintézési határidő – ha a kérelem hiánytalan és a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott 8 nap, ellenkező esetben az ügyintézés határideje 60 nap. Járási (fővárosi kerületi) hivatalban (okmányiroda, kormányablak), az új lakcím szerint illetékes jegyzőnél személyes megjelenéssel történő bejelentéskor, hiánytalan kérelem és tisztázott tényállás esetén az új lakcím rendszerint haladéktalanul bejegyzésre kerül a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba és járási hivatali személyes megjelenéssel történő eljárás esetén a helyszínen kiállításra kerül az új lakcímigazolvány is.
Benyújtandó dokumentumok
Személyes megjelenéssel történő eljáráshoz a Lakcímbejelentő lap (papíralapú formanyomtatvány) díjmentesen beszerezhető a jegyzőtől, valamint bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalban (okmányirodában vagy kormányablakban).
Fizetési kötelezettség
Az eljárás illeték- és díjmentes.
Eljáró szerv
Járási (fővárosi kerületi) hivatal. Az új lakcím szerint illetékes jegyzőnél történő lakcímbejelentés esetén a lakcímigazolványt a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal állítja ki és gondoskodik annak ügyfél részére történő átadásáról vagy kézbesítéséről.
Elektronikus úton és elektronikus ügyintézési ponton történő bejelentés során eljáró hatóságként bármely járási hivatal kiválasztható, az ügyben a kérelemben megjelölt járási hivatal jár el.
Felettes szerv/jogorvoslat
A járási (fővárosi kerületi) hivatal és a jegyző tevékenysége felett a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet.
Az eljárás során keresetlevéllel közigazgatási per indítható. A keresetlevelet a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell az eljáró járási hivatalhoz, jegyzőhöz elektronikus úton, postai úton vagy személyes megjelenéssel benyújtani.
Egyéb információk
A polgár lakóhelye: : annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.
A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (együtt: lakcím).
Jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését, vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását.
Ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.
A lakcímet változtató polgár saját nevében vagy törvényes képviselője, meghatalmazottja útján is eljárhat.
A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője (egy szülő is elegendő), illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti.
A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.
Személyes megjelenéssel történő eljárásban jogosultak a lakcímbejelentésre:
- együtt költöző hozzátartozók esetén a bejelentést egyetlen bejelentésre kötelezett is teljesítheti az együtt költöző valamennyi hozzátartozó nevében,
- az átmeneti gondozásban részesülő gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik,
- a munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a szállásadónak minősülő személy (képviselője) is megteheti,
- a hajléktalanszálláson 10 napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított 10. napot követő 24 órán belül be kell jelentenie.
Szállásadói hozzájárulás:
A lakcímbejelentéshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – a szállásadó hozzájárulása szükséges.
Szállásadó az, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani (pl. tulajdonos, haszonélvező, kereskedelmi szálláshely vezetője).
A szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal (pl. bérleti szerződés) rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Az okiratot be kell nyújtani az eljáró hatóságnak.
A szállásadó a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását a lakcímbejelentő lap saját kezű aláírásával vagy elektronikus úton adja meg. Elektronikus úton a szállásadói hozzájárulás megtehető előzetesen, vagy a rendelkezési nyilvántartásban.
Ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja. Az írásbeli nyilatkozatot be kell nyújtani az eljáró hatóságnak.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Dokumentumok menüpontban található „Közös tulajdon/több haszonélvező esetén kitöltendő szállásadói hozzájáruló nyilatkozat”-ot, kitöltést és hitelesítést követően, csatolmányként rendelheti hozzá a kérelméhez, annak benyújtása során.
Az érvénytelen lakcímigazolvány leadása:
Az előző lakcímét tartalmazó lakcímigazolványát az eljáró hatóság érvényteleníti és új lakcímigazolványt állít ki. Az érvénytelen lakcímigazolványt személyes megjelenéssel történő eljárás esetén a bejelentéssel egyidejűleg az eljáró járási hivatalnál kell leadni.
Elektronikus úton és elektronikus ügyintézési ponton történő bejelentés esetén a lakcímigazolvány leadható:
- személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely járási hivatalnál,
- postai úton az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak címezve.
Lakcímadat rögzítése a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványon:
Amennyiben a bejelentés megtételekor Ön rendelkezik tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvánnyal, személyes megjelenéssel történő eljárás esetén át kell adnia az eljáró hatóságnak a bejelentett lakcímadat tároló elemen történő rögzítése céljából. Az eljáró hatóság a lakcímadat rögzítését követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt az Ön részére haladéktalanul visszaadja. Elektronikus úton és elektronikus ügyintézési ponton történő bejelentés esetén a bejelentett lakcímadat utólagosan kerül rögzítésre a tároló elemen, melyet személyes megjelenéssel kérhet bármely járási hivatalban.
Többnyelvű formanyomtatvány:
A lakcímet igazoló hatósági igazolványhoz egyidejűleg az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány is kérelmezhető a nyelvi akadályok kiküszöbölése és ezáltal a lakcímet igazoló hatósági igazolvány tagállamok közötti felhasználásának további megkönnyítése céljából. A többnyelvű formanyomtatványok kizárólagos rendeltetése az, hogy megkönnyítsék a lakcímet igazoló hatósági igazolvány fordítását, tehát az ilyen formanyomtatványok nem továbbíthatóak önálló okiratokként a tagállamok között.A formanyomtatvány személyes eljárás keretében igényelhető bármely járási hivatalban.
Vonatkozó jogszabályok 2022/2023
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról