Site icon 24 óra! – Friss hírek

Gyermektartásdíj 2022 – Gyerektartás feltételek, változások

Gyermektartásdíj 2022 – Gyerektartás feltételek, változások

Ha a bíróság már megállapította jogerõsen a gyermektartásdíjat, és a fizetésére kötelezett legalább 6 hónapja nem teljesíti a kötelezettségét, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalától (a továbbiakban: gyámhivatal)    a tartásdíj megelőlegezése kérelmezhető, feltéve hogy a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
A gyámhivatal – a feltételek fennállása esetén –  a hozzá beérkezett kérelem benyújtásának napjától előlegezi meg a gyermektartásdíjat a bíróság által meghatározott alapösszegben azzal, hogy a megelőlegezett tartásdíj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át nem haladhatja meg gyermekenként.
Az állam által történő folyósítás legfeljebb 3 évig tart, és kérelemre 1 alkalommal legfeljebb 3 évre továbbfolyósítható, illetve ismételten megelőlegezhető. A jogosultsági feltételek folyósítás ideje alatt történő megszűnése esetén a gyámhivatal a folyósítást felfüggeszti, illetőleg megszünteti. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezettnek az állam részére vissza kell fizetnie.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

1. gyermeket nevelő szülő vagy más törvényes képviselő,

2. a nagykorúvá vált gyermek, ha középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, és 20. életévét nem töltötte be.

 

Kizáró okok: az ügyben lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra

Gyermektartásdíj 2022

Milyen adatokat kell megadni?

Kérelmező adatai: neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ
Kötelezett adatai: neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, munkáltatójának adatai
Gondozó családban éló gyermekek adatai: neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ, oktatási intézmény neve és címe
Gondozó család további tagjai (Kérelmezővel közös háztartásban élő az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető további közeli hozzátartozók pl. házastárs/élettárs)  neve, születési neve, születési helye, ideje, anyja neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ.
A gondozó család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatok közlése.

 

Milyen iratok szükségesek?

1.A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.  (IX.10.) Korm. rendelet 8. sz. melléklete szerinti formanyomtatvány a megfelelő iratokkal.
2. A gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági döntés;
3. A gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtásának igazolására, a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi jegyzőkönyv, vagy ha ez még nem áll rendelkezésre, a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okirat. Ismételt elrendelés, továbbfolyósítás iránti kérelem esetén a bírósági végrehajtó által kiállított irat arról, hogy a szünetelő végrehajtás nem folytatódott, vagy folytatódott, de az eredményéről szóló jegyzőkönyv még nem áll rendelkezésre;
4. A középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló irat, ha a gyermektartásdíjra jogosult gyermek nagykorú , illetve ha a gondozó családban középfokú tanulmányokat folytató nagykorú gyermek van;
5. A felsőfokú hallgató jogviszony igazolása, ha a gondozó családban felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek van.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás költség- és illetékmentes

Hol intézhetem el?

a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (gyámhivatal)

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.
Sommás eljárásnak csak akkor van helye, ha a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, tehát a döntés meghozatalához szókséges minden információ rendelkezésre áll  és
az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség:

Fellebbezésre nincs lehetőség, a véglegessé vált döntés ellen bírósági jogorvoslatnak van helye

Jogorvoslati lehetőség részletei: A döntés csak bírósági úton támadható meg: az eljáró közigazgatási szerv (alperes) döntése ellen benyújtott keresetlevéllel.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (gyámhivatal) székhelye szerint illetékes kijelölt törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék vagy a Veszprémi Törvényszék) bírálja el a kereseti kérelmet.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A véglegessé vált döntést meghozó járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell a keresetlevelet benyújtani

A benyújtási határidő: A vitatott döntés közlésétől számított harminc napon belül lehet a keresetlevelet benyújtani.

A fellebbezési illeték mértéke: A közigazgatási per és egyéb közigazgatási bírósági eljárás illetékének megállapítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-a történik, az illetékfizetés alóli mentesség szabályait pedig az 56.§-a tartalmazza.

 

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Mikor nem állapítható meg a megelőlegezés?
 1. ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában még nem állapította meg vagy nincs olyan külföldi bíróság, hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani,
2. ha a gyermektartásdíj összegének behajtása lehetséges (tehát a végrehajtás eredményes),
3. ha a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani (tehát a gondozó család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, 2018-ban 57.000 Ft-ot),
4. ha a fizetésre kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető,
5.  ha a fizetésre kötelezett külföldi tartózkodási helye ismeretlen,
 6. ha a fizetésre kötelezett a jogosulttal közös háztartásban él,
7. részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,
8. lejárt gyermektartásdíj esetén,
 9. ha a nagykorúvá vált gyermek középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat,
10. ha a nagykorúvá vált gyermek 20. életévét betöltötte
11. ha a gyermektartásdíj megelőlegezés már megállapításra és egy alkalommal továbbfolyósításra vagy ismételt elrendelésre került.
Megelőlegezhető-e a gyermektartásdíj jogerős bírósági döntés nélkül?
(pl. Volt élettársammal külön élünk, a bíróság a gyermeket nálam helyezte el, de a tartásdíjról nem született döntés. Közösen megegyeztünk, hogy a különélő szülő milyen összeget fizet havonta, ezt a megegyezésünket azonban nem tartja be, tartásdíjat nem fizet. Kérhetem-e a tartásdíj megelőlegezését?)
A tartásdíj állam általi megelőlegezésének egyik jogszabályi feltétele a bíróság által jogerősen megállapított tartásdíj. A gyermektartásdíj megállapítása iránt a jogosult keresetet nyújthat be a járási bírósághoz, ahol lehetőség van arra, hogy e körben a felek egyezséget kössenek, melyet a bíróság végzéssel jóváhagy, illetve egyezség hiányában ítélettel dönt. A felek egymás közti megállapodása nem alapozza meg az állam általi megelőlegezést.
Gyermektartásdíj 2022
A bíróság a különélő szülőt 15.000.-Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte, ő azonban minden hónapban csak 10.000.-Ft-ot fizet. Jogosult vagyok-e a megelőlegezett gyermektartásdíjra?
A jogszabály szerint nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja. A kérdésben szereplő esetben a különélő szülő teljes egészében nem tesz eleget kötelezettségének, a részösszegű megfizetés azonban a bíróság által megállapított összeg felét meghaladja, így a megelőlegezés egyik jogszabályi feltétele hiányzik, nem előlegezhető meg tehát a gyermektartásdíj.
A gyámhivatal 2006-ban döntött a gyermektartásdíj megelőlegezéséről, három évre. Ennek lejártát követően kértem a gyermektartásdíj ismételt megelőlegezését, melynek a gyámhivatal helyt adott, újabb három évre elrendelve a folyósítást, mely 2012 decemberében lejárt. Kérhetem-e újra a gyermektartásdíj megelőlegezését?
A jogszabály szerint egy alkalommal van lehetőség ismételt megelőlegezésre, illetve továbbfolyósításra, legfeljebb további három évre. Amennyiben a gyámhivatal egy ízben már döntött az ismételt megelőlegezésről vagy a továbbfolyósításról, másodszor arra már nincs lehetőség. Összesen tehát legfeljebb hat év időtartamban részesülhet a jogosult megelőlegezett gyermektartásdíjban, ezt meghaladóan akkor sincs erre lehetőség, ha az egyéb jogszabályi feltételek fennállnának.
Milyen összegben előlegezi meg a gyámhivatal a gyermektartásdíjat?
A gyermektartásdíjat a gyámhivatal a bíróság által meghatározott összegben, százalékos marasztalás esetén a bíróság által meghatározott alapösszegben előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett tartásdíj összege a mindenkori öregségi nyugdíj 50%-át nem haladhatja meg.
Ennél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg a gyámhivatal, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja, de a megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál.
A gyámhivatal a tartásdíj megelőlegezéséről döntött. A folyósítás ideje alatt a kötelezett eleget tett felém fizetési kötelezettségének. Be kell-e ezt jelentenem a gyámhivatalnak, illetve dönthetek-e úgy, hogy az állam általi megelőlegezést veszem inkább igénybe?
A jogosult köteles bejelenteni a gyámhivatalnak, ha a kötelezett közvetlenül neki fizet tartásdíjat. Amennyiben a kötelezett a kérelmező részére legalább négy egymást követő alkalommal közvetlenül fizetett tartásdíjat, és annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladta, a gyámhivatal a folyósítást felfüggeszti. A gyámhatóság a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült a bíróság által megállapított összeg 50%-át meghaladó gyermektartásdíjban elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti. A jogosult nem választhat, hogy az állam általi tartásdíjat vagy a kötelezett által fizetett tartásdíjat veszi inkább igénybe. Amennyiben a kötelezett a bíróság által megállapított összeg 50%-át meghaladóan teljesít, a tartásdíj állam általi megelőlegezésére nincs lehetőség.
Gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségemnek nem tudok eleget tenni. Amennyiben volt házastársam kéri a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését, mentesülök-e arra az időszakra a fizetési kötelezettségem alól?
A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezettnek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak meg kell térítenie. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét végre kell hajtani.  A megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló tartozás a kötelezett halála esetén megszűnik.

 

Fontosabb fogalmak

Kiskorú:  kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.
Törvényes képviselő: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok
Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket,
f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak.  [Gyvt. 5. § r) pont]
A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.
Átmeneti behajthatatlanság: a gyermektartásdíjnak a megelőlegezés iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi behajthatatlansága, melyet a bírósági végrehajtó a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtás alapján állapít meg.

Vonatkozó jogszabályok

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  1-18/A §, 22. §-24. §, 127-130. §, 133-133/A. §, 137-142. §, 144. § (1) bekezdés
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontja, 10. § (2)-(5) bekezdés
 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 2-17. §, 69. §-76. §
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés, 5. § b) pont, 13. § a), c) pont, 21. § (8)-(9) bekezdései
A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet

Kulcsszavak, Gyermektartásdíj 2022

behajthatatlan tartásdíj, állam által folyósított gyermektartásdíj, megelőlegezett tartásdíj, gyermektartásdíj, tartásdíj
Exit mobile version