Ennyi liszt, cukor és wc papír jár minden magyarnak havonta!
A “Védelemgazdálkodási tervezés” című dokumentum a kormány weboldalán jelent meg. Ez a terv célja az, hogy meghatározza, milyen mértékűek legyenek az élelmiszerek lakossági fejadagjai különböző válsághelyzetek, katasztrófák vagy háborús események során.
A Hitelforum szúrta ki a módszertani útmutatót a kormány oldalán. Az adatokat öt blokkban csoportosítják. Az első, hogy meg kell állapítani azon termékek és szolgáltatások körét, amelyekre szükség van. Itt szerepelnek azok a tételek, melyekre gazdaságmozgósítási helyzetben bizonyos mennyiséget mindenképp biztosítani kell. Ilyenek az alapvető élelmiszer és fogyasztási cikkek. A második blokk havi bontásban adja meg a valós szükségleteket békeidőszakra és gazdaságmozgósítási időszakra. Azaz háború, vagy természeti katasztrófa idejére. Az átláthatóság érdekében meghatározták a békeidő igényeit, egy személyre, havi fejadag norma alapulvételével.
A kormány szerint ez jár a magyaroknak minden egyes hónapban, békeidőben:
- csontos nyers húsból és vágott baromfiból 3 kg;
- zsiradékból 1,5 kg;
- lisztből 2 kg;
- cukorból 0,5 kg;
- kenyérből 9 kg;
- tejből 11 liter;
- mosó- és mosogatószerből 1 kg;
- ivóvízből 120 liter;
- húskészítményekből 1 kg;
- étkezési tyúktojásból 15 db;
- főzelékkonzervből 2,5 kg;
- gyümölcsbefőttből 2 kg;
- savanyúságból 1 kg,
- élesztőből 0,25 kg,
- étkezési sóból 0,15 kg,
- szappanból 0,15 kg,
- gyertyából 1 kg,
- gyufából 4 doboz,
- fogkeféből 0,3 db,
- fogkrémből 40 ml,
- toalett- (WC-) papírból 6 tekercs,
- alkoholos kézfertőtlenítő szerből 0,25 liter,
- egészségügyi vattából pedig 0,3 kg járna minden magyar embernek egy hónapban.
A háborús fejadagokat ebből számolják ki majd. A lista szerint tehát például egy embernek havonta egyharmad fogkefe az igénye békeidőben. Azaz nyilván nem egy törött fogkeféről van szó, hanem arról, hogy egy ilyen fogápolási eszköznek 3 hónapig kell kitartania. Neccesebb a WC-papír ügye, abból ugyanis 6 tekercs kellene elég legyen egy hónapig. Vagyis öt napig kellene egyetlen tekercsnek kitartania.
A táblázatot tartalmazó blokkban meghatározták, mik is azok a gazdaságmozgósító helyzetek. Minden ilyen helyzetre külön fejadagokat kell meghatározniuk a munkában részt vevő szervezeteknek. Minden egyes ilyen helyzetnek alpontjai is vannak, ezek tulajdonképpen magyarázatok. Mit is kell érteni az egyes gazdaságmozgósító helyzetek alatt:
Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
- hadiállapot;
- szükségállapot;
- súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény;
- az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény;
- a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény;
- az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény;
- Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés;
- terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
- honvédelmi válsághelyzet;
- az állam működését jelentősen megzavaró/nagy kiterjedésű/kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadás.
Szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
- szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény.
Egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
- egészségügyi válsághelyzeti és egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás;
- emberi egészségre jelentős veszélyt jelentő járvány.
Katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
- veszélyhelyzet az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség tekintetében;
- természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz, szélsőséges időjárás, földrengés);
- nukleáris veszélyhelyzet;
- vegyi baleset.
Ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
- villamosenergia-ellátási válsághelyzet;
- kőolajellátási válsághelyzet;
- földgázellátási válsághelyzet.
Humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
- veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében;
- humanitárius katasztrófa;
- tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.
Vagyis látható, hogy akár egy villamosenergia-ellátási válság is lehet gazdaságmozgósító tényező. Vagy ha az ország nem jut kőolajhoz, háború van. Vagy természeti csapás és számos egyéb lehetőséget is számba vettek az útmutató készítői.
A módszertan következő blokkja a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatairól szólna. Azaz itt kell megállapítani, hogy békeidőben a magyar gazdaság havonta mit és milyen mennyiségben tud előállítani. Termelési adatokat kell tehát a feladattal megbízott szerveknek összerakni. Mégpedig a tárgyévet megelőző 5 év adatai alapján. Ebből fog kiderülni, hogy mely termékekből nem képes az ország elegendőt előállítani a lakosság számára és melyekből van többlet.
A negyedik blokkban tehetnek javaslatot a feladattal megbízott szervek arra, hogy a hiányzó termékeket honnan, hogyan szerezze meg az ország. Hogy a lakosság igényeit ki lehessen elégíteni. Négy módszer lehetséges: kapacitásfenntartás, kapacitásfejlesztés, tartalékolás, importálás. Itt már pénzről is szó van, az Economx azt a példát hozza, hogy meg kell állapítani, mennyibe kerül mondjuk egy hónap alatt egy tonna kenyeret előállító gyártókapacitás fenntartása egy éven keresztül. Ezekre szerződést kell kötni a szolgáltatókkal.
Az utolsó blokk a végelszámolás osztályozására szolgál. Itt lehet bejelölni, hogy egy adott igényt a gazdaság ki tud-e elégíteni, vagy sem. Piros, ha nem, zöld, ha igen, sárga, ha még felesleg is marad. Ezekkel a színekkel kell ellátni az osztályozásra szolgáló cellákat.
Azok a szolgáltatók, amelyekkel az igények ellátására szerződést kötnek, stratégiai jelentőségű gazdálkodási szervezetnek minősülnek. A dokumentumot a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján november 15-ig kell közzétenni. A kijelölt érintetteknek december 15-én meg kell kezdeniük a tervezési folyamatot. A Védelemgazdálkodási alaptervet pedig 2024. július 30-án kell a kormány asztalára letenni.
