Hétvégi munkavégzés 2024 – Mikor végezhető zajos munka hétvégén?
Hétvégi munkavégzés 2024 – Mikor végezhető zajos munka hétvégén? Magyarországon a legelterjedtebb munkarend továbbra is a hétfőtől péntekig terjedő munkanapokon való munkavégzés. Azonban számos esetben előfordul az is, hogy a dolgozóknak hétvégén kell munkát végezniük. Milyen feltételekkel lehetséges a hétvégi munkavégzés?
Hétvégi munkavégzés szabályai 2024
A munkaidő beosztása
Az általános szabályok szerint a munkaidő beosztása a munkáltató jogai közé tartozik.
Főszabály szerint a munkarendet a munkáltató határozza meg. E jogát természetesen nem gyakorolhatja korlátlanul. Figyelemmel kell lennie a törvény, esetlegesen a kollektív szerződés, valamint az adott munkavállalóval kötött megállapodás rendelkezéseire is.
A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, és legalább egy hétre írásban kell közölnie a munkáltatónak. Természetesen amennyiben a munkarendet a munkaviszony kezdetén már közölte, és a beosztás nem változik hétről-hétre, akkor nem szükséges minden héten közölni ugyanazt a munkarendet. Ilyenkor automatikusan az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
A legelterjedtebb munkarend az általános munkarend, amikor a munkaidőt minden héten, hétfőtől péntekig osztja be a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállaló heti két pihenőnapja szombatra és vasárnapra esik.
A munkáltató azonban jogosult arra is, hogy a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be, azaz nem minden munkanap ugyanannyi a dolgozó munkaideje. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásról beszélünk akkor is, ha a munkáltató a munkavállalónak járó heti két pihenőnapot, vagy a pihenőnap helyett alkalmazható, hetenként legalább 48 órás megszakítás nélküli pihenőidőt egyenlőtlenül osztja be.
Fontos, hogy csak a dolgozó hozzájárulásával lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni:
- a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermeke 3 éves koráig, továbbá
- ha egészségkárosító kockázat áll fenn az adott munkakörben, munkahelyen.
A hétvégi munkavégzés
Amint láthattuk, a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató kezében van. Ellenkező jogszabályi vagy szerződéses rendelkezés hiányában nem köteles a munkanapokat hétfőtől péntekig beosztani. Tehát a munkáltatónak általánosságban joga van arra, hogy rendes munkaidőt osszon be szombatra és – kivételes esetekben – vasárnapra.
A szombatra vonatkozó rendes munkaidő elrendelésével kapcsolatban általános érvényű törvényi korlátozás nincs. A vasárnapra beosztható rendes munkaidő szabályai sokkal szigorúbbak. Vasárnapra rendes munkaidő kizárólag a Munka Törvénykönyvében felsorolt esetekben osztható be.
Többek között például:
-
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben;
- az idényjellegű munkavégzés esetén;
- a megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében;
- a készenléti jellegű munkakörben;
- külföldön történő munkavégzés során.
A vasárnapra beosztott rendes munkaidő esetén a munkáltatónak ügyelnie kell arra is, hogy havonta legalább egy heti pihenőnapot (vagy pihenőidőt) vasárnapra kell beosztani. Ez alól csak egy kivétel van, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló.
Elrendelhető hétvégére túlóra?
Hétvégi munkavégzés nem csupán rendes munkaidőben, hanem rendkívüli munkaidőben, azaz túlóraként is előfordulhat.
Rendkívüli munkaidőről beszélünk, ha például a dolgozó a munkaidő-beosztás szerint nem dolgozott volna szombaton, de a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérve elrendeli a munkavégzést.
A munkáltatónak a hétvégére elrendelt rendkívüli munka esetén is be kell tartani a törvényi korlátozásokat. Így egy naptári évben legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez legfeljebb 150 órával emelhető, ha a dolgozó írásbeli megállapodás alapján önként vállal túlmunkát. Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése a következő esetekben:
- baleset,
- elemi csapás,
- súlyos kár,
- az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Azon munkavállalók esetén, akiknél csak a hozzájárulásukkal lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni, rendkívüli munkaidőt még a beleegyezésükkel sem lehet elrendelni. Nem lehet továbbá rendkívüli munkavégzést elrendelni a fiatal munkavállalók esetén sem.
Természetesen vasárnapi munkavégzés, illetve a hétvégén való rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató köteles a törvényben foglalt bérpótlékokat megfizetni.
