Áram ára 2018 – a lakossági fogyasztói villany árak / kilowatt 2018

Alapvetően kétféle modellt követnek az európai uniós tagországok a villamosenergiaár-képzés területén: a tagállamok egy része elsősorban ipara versenyképességét igyekszik biztosítani, míg mások a lakossági fogyasztók védelmére törekednek. A különbség Németország és Magyarország példáján a leglátványosabb.

Eltérően mozog a lakossági és az ipari villamosenergia-árak görbéje az Európai Unióban. Miközben az ipari fogyasztók által fizetendő villamosenergia-árak átlaga lényegében évek óta stagnál, a lakossági fogyasztók által fizetendő villamosenergia-ár az EU-27-ek átlagát tekintve – ha kilengésekkel is – fokozatosan emelkedik. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai szerint az EU-27-ek körében az átlagos ipari áramtarifa 2011 és 2014 között 9,3-ról csupán 9,2 eurócent/kWh-ra változott, ami lényegében mozdulatlan átlagárat jelent. Ezzel szemben a lakosok által fizetett átlagos áramár négy év alatt 18 eurócent/kWh-ról 20,4 eurócent/kWh-ra nőtt, ami több mint 10 százalékos tehernövekedést jelent a lakossági fogyasztóknak.

A tagállamok alapvetően kétféle modellt követnek a villamos energia árképzése kapcsán. Egy részük mindenekelőtt ipara versenyképességét igyekszik biztosítani, akár azon az áron is, hogy a lakossági fogyasztók terhei növekednek. Más tagországok inkább a lakossági fogyasztók védelmére törekednek, hogy ezáltal csökkentsék a lakosság körében tapasztalható energiaszegénységet.

A különbség Németország és Magyarország példáján vezethető le a legjobban. Németországban az elmúlt években a megújuló energiaforrások gyors térhódításának lehettünk tanúi. Ennek eredményeképpen – a gazdasági és energiaügyekért felelős szövetségi minisztérium adatai szerint – tavaly Németország teljes villamosenergia-fogyasztásának immáron több mint a negyedét (egészen pontosan 27,8 százalékát) a „zöld” energiaforrások biztosították, és a megújulók részaránya a primer energiafogyasztáson belül is 11 százalék fölé emelkedett.

Mindez azonban együtt járt a megújuló energiaforrások hasznosítását támogató díjak markáns emelkedésével. A német megújulós támogatás összege – az Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos blogján megjelent statisztikák szerint – 2013-ban 16 milliárd, 2014-ben 19 milliárd euró volt, 2015-ben pedig várhatóan már 21 milliárd euró (6500 milliárd Ft!) lesz. Ez egy német állampolgárra vetítve átlagosan évente 79 ezer forint támogatást jelent. Ez akkora összeg, hogy a teljes német megújulós támogatásból évente 3-4 új paksi reaktort lehetne építeni.

Magyarországon radikálisan más a helyzet. Hazánk a megújuló energiaforrások támogatására a villamosenergia-szektorban 2014-ben mindössze 50 milliárd forintot költött. Ám ennél is lényegesebb eltérés, hogy kik fizetik a megújulók támogatása következtében jelentkező többletköltségeket. Németországban ezt jórészt a lakossági fogyasztókra terhelik, egy a villamosenergia-árba beépített, 19 Ft/kWh-nak megfelelő díjtételen keresztül. Ezzel szemben Magyarországon a megújulók jelentette többletterhet az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (ipari) fogyasztók fizetik meg; 2014-ben ez 2,1 Ft/kWh többletkiadást jelentett a számukra.

A számok nyelvére lefordítva: Németországban a megújuló energiaforrások masszív támogatása összességében 20 százalékkal emelte meg a lakossági villamosenergia-árat, amely ma már 90 Ft/kWh körül mozog. Ezzel szemben Magyarországon az ipari fogyasztók villamosenergia-beszerzési költségei növekedtek, igaz, nem jelentős mértékben, kevesebb mint 10 százalékkal de 2017-től ez megemelkedhet 25 százalékkal is.

Emellett Magyarországon van egy másik tényező, amely nagymértékben befolyásolja az árak alakulását. Ez a rezsicsökkentés intézkedéscsomagja, amely az ipari és a lakossági fogyasztói érdekeket eltérő mértékben figyelembe véve szabta át a hazai villamosenergia-árakat, még látványosabbá téve a két ország prioritási sorrendjében lévő különbségeket.

A rezsicsökkentés eredményeképpen a hazai lakossági villamosenergia-árak 2012 óta – Európában egyedülálló módon – mintegy 20 százalékkal, 36 Ft/kWh-s szintre csökkentek. Ennek köszönhetően ma a hazai lakossági villamosenergia-ár a németországinak mindössze 40 százalékát teszi ki.

A fogyasztói árak 2018-ban 54ft/kilowatt környékén vannak!

A magyar lakossági áramtarifa mindennek köszönhetően mára a második legalacsonyabb szintre csökkent az Európai Unióban. Így ma már egyedül a bolgár lakosoknak kell kevesebbet fizetni egy egységnyi áramért, mint a magyar fogyasztóknak. Eközben az ipari fogyasztók által fizetett árak sem szálltak el. Sőt az EU 27 tagállamánál mért átlagosan valamivel több mint 10 százalékos áremelkedés mellett a magyar ipari fogyasztók végeredményben a relatív nyertesek közé tartoznak. Miközben ugyanis az ipari fogyasztói tarifák rangsorában a magyar áramár 2011-ben még a 11. legmagasabb volt, 2015-re már a 16. helyre csúszott vissza, komparatív versenyelőnyhöz juttatva a hazai termelőszféra vállalatait.