NE AGGÓDJON A NYUGDÍJA MIATT – A SZOLGÁLATI IDŐ MEGVÁSÁROLHATÓ > ÉVEKET VEHET MAGÁNAK, HOGY MAGASABB LEGYEN A NYUGDÍJA! RÉSZLETEK ITT >>>

NE AGGÓDJON A NYUGDÍJA MIATT – A SZOLGÁLATI IDŐ MEGVÁSÁROLHATÓ > ÉVEKET VEHET MAGÁNAK, HOGY MAGASABB LEGYEN A NYUGDÍJA! RÉSZLETEK ITT >>>

Hogyan lehet biztosítani a nyugodt öregkort akkor is, ha az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez – teszik fel sokan a kérdést. Pánikolni a nyugdíjunk miatt ugyan nem kell, ám előre tervezni annál inkább. A megoldás az öngondoskodás, csakhogy választás nem könnyű.

Kezdésként kvízzel tesztelte hallgatósága nyugdíjrendszerrel kapcsolatos ismereteit Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy Magyarországon a nyugdíjkorhatár a nők és a férfiak számára is 65 év, de legalább 20 évet kell dolgozni ahhoz, hogy valaki teljes öregségi nyugdíjat kaphasson. Idén júniusban több mint kétmillió ember kapott öregségi nyugdíjat, méghozzá átlagosan 112 669 forintot havonta.

A hiányzó szolgálati idő megvásárolható

A kvíz után talán néhány kevésbé ismert információ is elhangzott a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Például az, hogy ha valaki 1998. január 1. előtt járt főiskolára vagy egyetemre, akkor a nappali tagozaton eltöltött idő beleszámít a nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe. A nők pedig négy évtized után nyugdíjba mehetnek. Esetükben a szolgálati időbe beleszámítanak a gyermekneveléssel töltött évek, de ezen felül igazolniuk kell legalább 32 év keresőtevékenységgel töltött időt is. Újdonság lehet az is, hogy akinek nincs elég szolgálati ideje, az vásárolhat hozzá, idén ehhez havonta 43350 forint nyugdíjjárulékot kell lerónia.

Minek aggódni a nyugdíj miatt? – tette fel a kérdést Győrfi Zoltán. Válasza szerint azért, mert a magyar társadalom fogy és vészesen öregszik is. Még 1910-ben még csak 8 százalék volt a 60 év felettiek aránya Magyarországon, ám 2060-ra ez a szám 36 százalékra nőhet. Beszédes adat, hogy utoljára 1980-ban született több gyermek annál, ahányan meghaltak. Az állam viszont csak annyi nyugdíjat tud fizetni, amennyit adók formájában beszed a járulékfizetőktől. Csakhogy mivel a járulékfizetők száma csökken, a nyugdíjasoké viszont nő, a rendszer előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik. Ennek megelőzésére a nyugdíjak csökkentése, a magasabb adók bevezetése, a járulékfizetők számának növelése, vagy a nyugdíjkorhatár emelése lehet alkalmas. Látható, hogy egyik sem egyszerű és népszerű megoldás.

A nyugodt öregkorhoz szükséges havi jövedelmet három forrásból szedhetjük össze. Eddig a legfontosabb pillér az állam által fizetett nyugdíj volt, ám ez a fenti okok miatt folyamatosan veszít a jelentőségéből. Itt jön a képbe a másik két „láb”, a magánnyugdíjpénztárak és az öngondoskodással előteremtett bevétel. Mivel a magánnyugdíjpénztárak folyamatosan veszítenek jelentőségükből, az öngondoskodás egyre fontosabbá válik.

Nyugdíjcélra pénzt önkéntes nyugdíjpénztáron, nyugdíjelőtakarékossági (NYESZ) számlán keresztül, vagy nyugdíjbiztosítással és más hosszú távú megtakarítással tehetünk félre. Ezeket Győrfi Zoltán szerint érdemes kihasználni, hiszen mindegyikhez évi húsz százalékos adójóváírás jár. Az időskorra félretett pénzre égetően nagy szükségünk is lesz, hiszen ha az állami nyugdíjból nem tud megélni a nyugdíjas, akkor a magyar Alaptörvény szerint gyermeküknek kell gondoskodni a szüleikről. Ha ezt nem teszik meg, akkor bíróság előtt lehet követelni tőle a szükséges összeget. Nyugdíjkorhatár 2018 >>>