Bérpótlék 2018/2019: Itt az új 55 ezer forintos bérpótlék!

Bérpótlék 2018/2019: Itt az új 55 ezer forintos bérpótlék!

55 ezer forinttal is több lehet a fizetésed: nézd meg, téged érint-e a változás! Több mint tízezer dolgozó jár jól az új évben. Nézd meg, hogy Téged érintene-e a változások! >>>

55 ezer forinttal is több lehet a fizetésed: nézd meg, téged érint-e a változás! – Több mint tízezer dolgozó jár jól az új évben.

A 2018-AS BÉRPÓTLÉKOK ÖSSZEGEZVE, ÉRTHETŐEN! NAGYON SOK PÉNZ, AMI A FIZETÉSEDEN FELÜL JÁR JANUÁR 1-TŐL! EZEKBEN AZ ESETEKBEN 20-50 VAGY AKÁR 100%-OS BÉRPÓTLÉK JÁR 2018. JANUÁR 1-TŐL >>>> MINDEN MUNKAVÁLLALÓNAK NAGYON FONTOS INFORMÁCIÓK! KÖZÉRTHETŐEN A BÉRPÓTLÉKOKRÓL! >>>>

BÉRPÓTLÉKOK 2018 – TÖBB TÍZEZER FORINT, AMI JÖVŐRE A BÉREDEN FELÜL MEGILLET! MUTATJUK MIKOR JÁR 20-50 VAGY AKÁR 100%-OS BÉRPÓTLÉK 2018. JANUÁR 1-TŐL! MINDEN MUNKAVÁLLALÓNAK NAGYON FONTOS INFORMÁCIÓK! KÖZÉRTHETŐEN A BÉRPÓTLÉKOKRÓL! >>>>

Bérpótlékokról érthetően!
Ami a munkabéren felül illeti meg a munkavállalót
A szakembereknek is gondot okoznak sok esetben a bérpótlékokkal kapcsolatos előírások alkalmazása .
A pótlékok fogalmával mértékével és számításával foglalkozik a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 139-145. §-ig, a törvény szerint a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót a bérpótlék .

Műszakpótlékok >>>>
Az Mt. 141. §-a előírja, hogy abban az esetben, ha rendszeresen változik a munkavállalónak, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja, akkor 30% műszakpótlék jár a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén . Rendszeresnek akkor kell kell tekinteni:
– ha havonta a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja, illetve legalább 4 óra eltérés van a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között .

Hogyan kell ezt alkalmazni?
Először ki kell számolni, hogy a munkavállaló hány napot dolgozott , majd azt kell megnézni, hogy hány féle munkaidő kezdési időpontok voltak ezen belül .

Például akkor, ha az aktuális hónapban 21 napot dolgozott a munkavállaló, és ebből a munkaidő kezdete :hét alkalommal 10 óra, tizenhárom alkalommal 11 óra, és egy alkalommal 7 óra volt, akkor ez már megfelel a műszakpótlékra jogosultság egyik feltételének, mert 21/3=7, ennél a példánál a munkaidő kezdete 8 esetben eltért a legtöbbnek mondható, 11 órai munkaidő kezdettől. és megvan a 4 órás eltérés a legkorábbi 7 óra és a legkésőbbi 11 óra között is.

Abban az esetben, ha az 1/3-nál több munkaidő kezdet eltérés már megtalálható, akkor már nincs jelentősége annak, hogy csupán egyszer fordult elő a 4 órányi eltérés. Ebben a példa szerinti esetben minden esetben 30% bérpótlék fizetésére kötelezi a munkáltatót a 18 óra utáni munkavégzés.

Ennél sokkal ennél lényegesen egyértelműbb az éjszakai pótlék. Abban az esetben, ha a fenti példában bemutatott számítás szerint nem jogosult a munkavállaló, akkor , ha éjszaka végez munkát, akkor 22-06 óra között, 15% bérpótlék jár neki, abban az esetben, ha az 1 órát meghaladja a munkavégzés időtartama.

A köznyelvben túlóraként ismert rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén: 50% bérpótlék jár a munkavállalónak, vagy, ha a felek megállapodtak, akkor szabadidő jár a munkavállalónak.

A munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén is szintén ez a díjazás illeti meg a munkavállalót.

50% bérpótlék jár a vasárnapi munkavégzés esetén is , abban az esetben, ha a munkavállaló:
– a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a több műszakos tevékenység keretében,
– készenléti jellegű munkakörben,
– vagy kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató,
– valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott.

A munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg akkor , ha munkaszüneti napon történik a munkavégzés .

Készenlétnek számít az az időtartam, amely alatt, munkavégzésre rendelkezésre állni köteles a munkavállaló a napi munkaidő beosztásán felüli időben. A munkáltató határozza meg a készenlét időtartamát, s a munkavállaló jogosult arra, hogy meghatározza a készenlét helyét. A pótlék mértéke 20%.

Ügyeletnek számít az az időtartam, amely alatt a napi munkaidő beosztásán felüli időben a munkavállaló, munkavégzésre rendelkezésre állni köteles, a munkáltató által megjelölt helyen és ideig, mely idő alatt munkát nem végez. A pótlék mértéke 40%. Ha munkát végez ebben z időtartamban, akkor a munkavégzés esetén rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről van szó, így ebben az esetben az erre vonatkozó díjazási szabályokat kell alkalmazni.

Mindkét esetben megállapítható a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magába foglaló havi átalány.

Nem annyira ismert , de sokszor hasznos tudni és alkalmazni a következő eljárást:
– a felek megállapíthatnak például olyan mértékű alapbért, ami tartalmazza:
– a műszak-,
– az éjszakai-,
– a munkaszüneti napi-,
– és a vasárnapi pótlékot.

Ennek összegének megállapítására azonban nincs konkrét rendelkezés, általában úgy érdemes kiszámolni, hogy figyelembe vegyék :

a kötelező legkisebb munkabéren felül az elmúlt időszak pótlékokkal számított átlagával, vagy az előreláthatóan pótlékra jogosító időszakok.
Nagyon jól lehet érzékelni a fenti példákból, hogy fontos a jogszabályi előírások megfelelő ismerete és alkalmazása. Nem csak a jogkövető magatartás miatt, hanem azért is, mert a munkavállalók bérének összegét is nagymértékben befolyásolják a kiszámolt összegek.