FIGYELEM!!! Így kell beszélni a követeléskezelővel!!! Intrum Justitia követeléskezelő cég telefonos ügyintézőjét így rázd le >>>

FIGYELEM!!! Így kell beszélni a követeléskezelővel!!! Intrum Justitia követeléskezelő cég telefonos ügyintézőjét így rázd le >>>

FIGYELEM!!! Így kell beszélni a követeléskezelővel!!! Intrum Justitia követeléskezelési cég telefonos ügyintézője szerencsétlenségére egy felkészült emberbe futott bele.Videó

A fogyasztó teljesen helyesen járt el. Ha jelzi az MNB (PSZÁF) fele, hogy nem tudott azonosító számot mondani a telefonos ügyintéző, szép kis bünti elé nézhet az Intrum 🙂

Egyébként vicces azt mondani, hogy tartozása van az ügyfélnek, még ha igaz is esetleg….
Ugye az lesz a jogos és követelhető, amit az adós elismer vagy amit a bíróság megítél. Ugyanis nyilvánvaló nem volt közjegyző előtt tett tartozáselismerés, ezért zaklatja a ‘cég” az adóst. Különben simán záradékoltatna és végrehajtana.
Azt se felejtsük el, hogy itt nem egyenlő felek kötöttek szerződést! Hanem egy erőfőlényben lévő hitelintézet. Aki tényként leírható, hogy tisztességtelenül járt el!

De akkor nézzük a problémát. Volt pl 100.000,-Ft hitelkerete adósnak, amit nem fizetett vissza egy idő után. Az FMH (fizetési meghagyás) általában mát a többszöröse ennek. Hogy miért? Mert szép kis kamat+késedelmi kamat plusz egyéb díjjak terhelik. Ha a hitelező lenne, akkor jó eséllyel nem hogy fizetési meghagyást nem tudna kibocsátani, hanem vinné a TEK!

És akkor a lényeg. Hitelkártyára és államilag támogatott forintkölcsönre nem terjed ki a 2014.évi XXXVIII törvény. Azaz ezeknek a szerződéseknek a tisztességtelensége “nem lett orvosolva” (nem mintha a többié igen)! Igen, forintos szerződéseknél is gond van az ügyleti kamat változtatását lehetővé tevő ok-listával! Gyakorlatilag egyetlen 1db szerződésnél sem nyertek a bankok a magyar állam ellen!

A probléma az, hogy amit a kormány egy tollvonással megtett az a bíróság nem teheti. Ugyanis ha az ok-listát elhagyjuk, akkor az eddig változó kamatozású szerződés Fix kamatozásuvá válna. Mivel nincs mi alapján változzon, ugyanis a tisztességtelen ok-lista nem vált a szerződés részévé.

De ugye a bíróság nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt amivel a felek szerződéses akaratát pótolná 1/2010 PK. vélemény. Ezt ugrotta ár kormányunk a bankok kérésére, mivel a Kúria nem tehette meg.