Így ad az állam állami támogatást ingatlanra neked is >>>>>>>>>
Az állami támogatások komoly hatással vannak az agglomerációs ingatlanpiacra. Legalábbis ezt mutatják a múltbéli tapasztalatok, a nagyobb támogatás hatására jelentősen növekedett az épített lakások száma, főként a saját célú építkezéseké. Most is hasonló folyamatra számítunk, az új otthonteremtési támogatás szabályok újabb löketet adhatnak az “alvó városokban” való építkezéseknek.
A Csok mellett más állami támogatások is léteznek melyről sokan nem tudnak, a lakástakarékok a legjobb megtakarítási formák, havi befizetéseink mellé állami támogatásként havi 6000ft -ot ad az állam, azaz évi 72000 ft megtakarítás lesz plusz a kamatok, ez legjobb megoldás jelenleg.
A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb állami támogatások idején megélénkült az érdeklődés az agglomerációs települések iránt. Legalábbis ezt mutatja az épített lakások számának alakulása Pest megyében. A saját használatra, természetes személyek által építtetett otthonok esetében jól megfigyelhető egy csúcsosodás 2004-ben, mikor a kamattámogatott hitelek éreztették vélhetően hatásukat. Majd később egy kisebb növekedés szintén megfigyelhető 2008-ban, a válság előtt, amikor nem annyira az állami támogatás, mind inkább a kedvező devizahitel feltételek bírtak rá többeket a kiköltözésre.
A válság éveiben az agglomerációban is meredeken zuhant az épített lakások száma, 2013-ban kevesebb, mint 1000 saját használatra épített lakás készült el, míg a csúcspontnak számító 2004-ben még 6000 ezer volt ez a szám. Szintén látszik egy törés a csökkenésben 2012-ben, mikor ismét elérhetővé vált az állami otthonteremtési támogatás új lakások vásárlásához vagy építéséhez. A szigorú feltételek miatt ezt kevesen igényelték, így látható módon a lakásépítések csökkenését sem tudta megakadályozni, csak lassítani az agglomerációban.
A jogi személyek által épített lakások kicsit fordítva alakult a helyzet, 2004-ben egy kisebb, míg a devizahitelek időszakában egy 2008-ig tartó nagyobb felívelés látható. Ezek alapján inkább az látszik, hogy a saját ház építése érzékenyebb az állami támogatási struktúra alakulására, míg a vállalkozások által épített lakások száma inkább a felfelé ívelő lakáspiaci ciklust követte a válság előtt.
A két forrásból származó újlakások összesítése szerint a legtöbb lakás 2008-ban épült Pest megyében, ekkor 8000 környékén mozgott a számuk, de 2004-ben is közelítették a fenti számot az épített lakások. Ezzel szemben a 90-es években 5000-nél kevesebb lakás épült Pest megyében.
Több volt a kiköltöző
Az állami támogatások az agglomeráció vonzerejére gyakorolt hatását mutatja a vándorlási különbözet alakulása is az alvó települések esetében. 2003-ban látható, hogy közelítette a 20 ezret a beköltözőknek köszönhető népességnövekedés, de a devizahitelek időszakában is 15 ezernél többen költöztek az agglomerációba, mint el onnan. A válság idején azonban egyre csökkent a belföldi vándorlási különbözet. Az alvó települések sokat veszítettek vonzerejükből.
Mit hozhat a CSOK az agglomerációnak?
A fentiek alapján a mostani új otthonteremtési támogatási struktúra akár az eddigi tapasztalatoknál is nagyobb hatással lehet az agglomeráció lakáspiacára. Bár az elmúlt években kevésbé voltak vonzóak az alvó városok, most az olcsóbb telekárak többeket a kiköltözésre sarkallhatnak. A 10+10 millió forintos támogatás kihasználásának egyik lehetséges módja a házépítés az új ingatlan vásárlása mellett.
Mivel pedig kész új lakásból nagyon kevés van, és az építkezések felfutása és a projektek elkészülése hosszabb időt vehet igénybe, kézenfekvő megoldásnak tűnhet az alvó városokban történő építkezés. Az agglomerációban ráadásul a fővárosi áraknál jóval kevesebbért lehet telekhez jutni. Így a kilátások összecsengnek tehát az eddigi tapasztalatokkal a jelentős állami támogatás a saját használatra épített házak számának növekedésének irányába hathat az alvó városokban. Ennek hatására ismét fordulhat a trend, és az agglomeráció népszerűsége új erőre kaphat.
Vélemény, hozzászólás?