Mi mennyi 2020-ban!

Letölthető PDF táblázat

Minimálbér összege 2020-ban >>>

Nyugdíjkorhatár 2020:

Hány évesen mehet nyugdíjba valaki 2020-ban? Öregségi nyugdíj korhatárok 2020-ban férfiak és nők esetén. Várható-e a nyugdíj korhatár növelése, emelése Magyarországon?

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjakat az 1997. évi LXXXI törvény szabályozza, melynek 18. §-a szól az öregségi nyugdíjkorhatárról az alábbiak szerint:

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Családi pótlék 2020:

Hol és hogyan igényelhető a családi pótlék 2020-ban? Ki jogosult családi pótlékra? Mikor utalják, folyósítják a családi pótlékot? Milyen nyomtatványok szükségesek a családi pótlék igényléséhez 2020-ban? Mennyi a családi pótlék összege egy gyermekes család esetén, két- vagy többgyermekes család esetén? A gyermek hány éves koráig jogosult a szülő iskoláztatási támogatásra? Hány forint a családi pótlék havi összege?

Mi a családi pótlék?

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. E két ellátást nevezik együtt: családi pótléknak.

Mennyi a családi pótlék összege 2020-ban?

A családi pótlék havi összege jelenleg:

– 1 gyermekes család esetén 12 200 forint

– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

– kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

Mikortól jár a családi pótlék, illetve visszamenőleg mikortól lehet igényelni?

A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a családi pótlék megállapítására méltányosságból sincs lehetőség.

Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

Járulékok

Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodások

A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető

– nagykorú személyre,

– 18 évesnél fiatalabb gyermekre.

Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is.

A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

– 18 évesnél fiatalabb gyermekre és Magyarországon nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár esetén havonta a minimálbér 30 százaléka, azaz 2019-ben havi 44 700 forint,

– más, a fenti feltételeknek megfelelő nagykorú személynél a minimálbér 50 százaléka, azaz 2019-ben havi 74 500 forint.

A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik.

A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).

Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorítást ír elő. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki.

Ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz. Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.

Családi adókedvezmény 2020

Újabb gazdaságvédelmi és a versenyképességet javító törvényjavaslatokat nyújtott be az Országgyűlésnek a Pénzügyminisztérium. 2020. július 1-jétől minden nyugdíjast megillet a járulékmentesség, milliárdokat spórolhatnak a vállalkozások és a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a családi adókedvezmény. Gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni.

A  magyar gazdaság várhatóan idén is jóval az uniós átlag felett teljesít – írja a minisztérium közleményében. A gazdasági eredmények megőrzése érdekében a kormány májusban döntött az első  Gazdaságvédelmi Akciótervről, amelynek az adócsökkentéseket érintő hét pontja közül hatról – így például a szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adó csökkentéséről – már tavasszal döntött a Parlament, a hetedik pont a most benyújtott javaslatok része.

Ennek értelmében négy járulékfajta olvad egybe a társadalombiztosítási járulékba 2020. július 1-jétől. A törvényjavaslat szerint – szintén július 1-től – minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség, az érintettek többsége ezzel 14 százalékos többletjövedelemre tehetnek szert.

Az adócsökkentéssel a dolgozó nyugdíjasok mellett a gyermekes családok is számolhatnak, kedvezőbbé válik ugyanis a gyermekek után járó családi kedvezmény. A javaslat szerint 2021 tavaszától a vállalkozások áfabevallási tervezetét is elkészítheti az adóhivatal.

Jövőre még nagyobb fokozatba kapcsol a gazdaságfehérítés. Gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni, amely a gazdaságfehérítésén túl biztosítja azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akár már 2021 tavaszától elkészítse a vállalkozások áfa bevallási tervezetét. Az adóhivatal jelenleg csak a 100  ezer forintos áfa összeget elérő számlák adatait látja online, 2020. július 1-től már az ún. belföldi áfaalanyok részére kiállított számlát, vagyis lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-től pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is. Az online számlarendszer a piaci elemzők értékelése szerint is bevált, számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának – emeli ki a közlemény.

Az online számlázás bevezetésének jelentős szerepe volt abban is, hogy 2018-ra 10 százalék alá csökkent az áfa-elkerülés mértéke hazánkban. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, az adóhivatal kockázatelemzői a jövőben gyakorlatilag minden számlát látnak majd, így a költségvetés további bevétel-növekedéssel, a tisztességes adófizetők pedig – csalárd adózóktól, illegális gazdasági szereplőktől mentes – tiszta piaci versennyel számolhatnak.

Két további intézkedés is segíti jövőre a gazdaság fehérítését. 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az ún. áfa-mentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is. Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő.

A jogkövetésre ösztönzésen túl a munkavállalót védi, hogy az adóhivatal a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerüléséről tájékoztatja az alkalmazottat is.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv adórendszert egyszerűsítő pontjának jelentőségét nemcsak az a kormányzati cél adja, hogy az adófajták számát harmadával csökkenti a kormány a ciklus végéig, hanem sokkal inkább az, hogy bürokratikus terhek csökkentésével a gazdálkodók komoly összegeket és időt is takaríthatnak meg. Ezt biztosítja a ma benyújtott törvényjavaslat is, amely szerint 2020. július 1-től egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék.

Az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék. Az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl az egységes járulék bevezetése biztosítja például azt, hogy az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók munka-erőpiaci ellátásokra való jogosultságot is szereznek július 1. után.

A jelentős bürokratikus tehercsökkentés mellett több adócsökkentést is hoz az új, egységes járuléktörvény. A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok. Míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-től a minimálbér után.

Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15%-os mértékű szja terheli. A kormány számításai szerint a szabály kiterjesztése évente összességében mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél.

Még kedvezőbbé válik 2020-tól a gyermekek után járó családi kedvezmény. Jelenleg ugyanis a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető a családi kedvezmény.

2020-ban minden idők legmagasabb összegét – 380 milliárd forintot – hagyja a kormány adókedvezmény révén a gyermekes családoknál. Ezt az összeget évente további egymilliárd forinttal növeli a jövőre hatályba lépő – az egységes járuléktörvény biztosította – kedvező szabály.

Az Országgyűlés a Családvédelmi Akcióterv keretében már tavasszal elfogadta  azt is, hogy 2020. január 1-től szja-mentességet kapnak a legalább négygyermekes édesanyák.

Készítette: Tolna Megyei Kormányhivatal11.Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)Havi bérFt/hóHeti bérFt/hétNapi bérFt/napÓrabérFt/óraMinimálbér367/2019. (XII.30.) Korm.r. 2. § (1) bek.161.00037.0207.410926Garantált bérminimum* 367/2019. (XII.30.) Korm.r. 2. § (2) bek.210.60048.4209.6901.211Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek. 81.53018.7403.748-Garantált közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. 106.55524.4954.899-Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A.§ (1) bek. 89.70520.6204.124-Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (2) bek. -117.24526.9555.390-Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális közfoglalkoztatási bére170/2011. (VIII. 24.) Korm.r. 2/C. § (1) bek. 42.8059.8401.968-Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális garantált közfoglalkoztatásibére****170/2011. (VIII. 24.) Korm.r. 2/C. § (2) bek. 55.94012.8602.572-A garantált béra legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg (a havi, heti és napi bérnél teljes munkaidővel számolva) A garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget ésszakképesítéstigénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat illeti meg a teljes munkaidő teljesítése esetén A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalábbközépfokú iskolai végzettséget ésszakképesítéstigénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg ****A közfoglalkoztatási pontokban legalább 6 órában foglalkoztatottakat speciális garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén illeti meg Közszolgálati tisztviselők illetményalapja2019. évi LXXI. törvény 58. § (1) bekezdés (Költségvetési tv.) –2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 132. § 38.650,-FtKözalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja2019. évi LXXI. törvény 59. § (1) bekezdés b) pontja (Költségvetési tv.) -1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 69. §20.000,-FtLegalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény –1. fizetési fokozat2019. évi LXXI. törvény 62. § (1)-(2) bekezdés (Költségvetési tv.) –2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) és 2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek. 453.330,-FtJogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj2019. évi LXXI. törvény 62. § (3)-(4) bek. (Költségvetési tv.) –2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek., 2017. évi LXXVIII. tv. 36. § (8) bek. 6.000,-Ft/óraHelyettes szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként2019. évi LXXI. törvény 64. § (1) bekezdés d) pontja (Költségvetési tv.) –1997. évi XXXI. tv. 66/L. § 15.000,-Ft/hóA nevelőszülőt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt (függetlenül attól, hogyhelyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet) megillető alapdíj legalacsonyabb összege1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (3) bek.A nevelőszülőt az alapdíjon felül a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után megillető kiegészítő díj minimális összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (4) bek.A nevelőszülőt az alap-és kiegészítő díjon felül a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után megillető többletdíj legkisebb összege –a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek után, gyermekenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (5) bek.*A nevelőszülő nem jogosult az (5) bekezdés szerinti többletdíjra a nála elhelyezett gyermekre tekintettel igénybe vett gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.minimálbér 30%-a48.300,-Ft/hóminimálbér 20%-a32.200,-Ft/hóminimálbér 5%-a8.050,-Ft/hó2.Álláskeresők ellátása, keresetpótló juttatásEllátás összegeÁlláskeresési járadék maximuma(folyósítási idő maximum 90 nap)1991. évi IV. tv. 26. § (4)-(5) bek., 27. § (3) bek.munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebba jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 100%-a:161.000,-Ft/hó 5.366,66,-Ft/nap Nyugdíj előtti álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§ (2) bek.a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a:64.400,-Ft/hó2.146,66,-Ft/nap(előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi összeg pedig ennek harmincad része)Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek.a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos minimálbér 60-100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg:96.600,-Ft/hó –161.000-,-Ft/hó3.Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhekSzociális hozzájárulási adó2018. évi LII. tv. (Szocho.tv.) 1-3. §a Szocho.tv. 1. §-ában meghatározott pénzbeli és nem pénzbeli juttatások után a kifizető, illetőleg (ha az adott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az adóelőleget a kifizető nem

Készítette: Tolna Megyei Kormányhivatal2köteles megállapítani) a jövedelmet szerző természetes személyfizeti, mértéke:az adóalap 17,5%-a(a mentesülések, különös szabályok, kedvezmények vonatkozásában lásd a Szocho.tv.-ben foglaltakat)Rehabilitációs hozzájárulás2011. évi CXCI. tv. 23. § (1), (3) és (5) bek. a tárgyév első napján a teljes munkaidőbenfoglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év(a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján; a rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata)Szakképzési hozzájárulás2011. évi CLV. tv. (Szakhoz.tv.) 4.§ (1)-(2) bek.a Szakhoz.tv. 4. § (1)-(1a) bekezdései szerinti szakképzési hozzájárulási adóalap után fizetendő, mértéke: a szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a(az adóalap a Szakhoz.tv. szerinti kedvezményekkel csökkenthető)4.Munkavállalók által fizetendő közterhekMunkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetési kötelezettsége1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§ (2)-(3) bek., Nyugdíjjárulék10%Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Természetbeni egészségbiztosítási járulék4%Pénzbeli egészségbiztosítási járulék3%Munkaerő-piaci járulék1,5%összesen8,5%mindösszesen18,5%* A 2020. július 1. napjától hatályba lépő 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 25. § (1)bekezdése bevezeti a társadalombiztosítási járulék jogintézményét, melynek mértékét 18,5 %-ban határozza meg.5.Adósávok, adókedvezményekAdósávok1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § (1) bek.Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke -ha e törvény másként nem rendelkezik -az adóalap 15 százalékaAdóalap Szja. tv. 29.§ Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 85százalékátkell jövedelemként figyelembe venni.A szociális hozzájárulási adó jelenlegi mértéke:17,5százalékAdóalap-kedvezmények családi kedvezmény Szja. tv. 29/A § (1)-(2) bek. A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény -az eltartottak lélekszámától függően -kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként-egy eltartott esetén 66.670,-Ft-tal,-két eltartott esetén:2016-ban 83.330,-Ft-tal,2017-ben 100.000,-Ft-tal,2018-ban 116.670,-Ft-tal,2019-től 133.330,-Ft-tal,-három és minden további eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 220.000,-Ft-tal csökkenthető.első házasok kedvezménye Szja tv. 29/C. § (1), (3) és (4) bek.Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. Jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapig, a házastársak által együttesen összesen havi 33.335,-Ft-tal csökkenthető az adóalap.Az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye Szja tv. 29/D. §Az a négy vagy több gyermeket nevelő anya jogosult igénybe venni, aki családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,és a gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a családi pótlékra való jogosultság megszűnésével érintett gyermekkel egy tekintet alá esik az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.A kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre tekintettel lehet érvényesíteni (adóalap-csökkentő). Az érvényesítés feltétele a bevallás mellé csatolt nyilatkozat megtétele. A kedvezmény minden más kedvezményt megelőz, megosztani nem lehet.Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységbőlszármazó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme[Szja. tv. 23. §] 600.000,-FtA mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia.*A cafetéria juttatásokkal kapcsolatos aktuális információk a NAV honlapján érhetőek el.

Készítette: Tolna Megyei Kormányhivatal36.Kis összegű követelés értékhatára100.000,-Ft[2019. évi LXXI. törvény (Költségvetési tv.) 68. §]Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésealapján az államháztartás alrendszereiben -az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül -a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.7.Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher Egyszerűsített foglalkoztatási formaA közteher mértéke (Ft/nap)1.mezőgazdasági és turisztikai idénymunka500,-Ft 2.alkalmi munka1.000,-Ft 3.filmipari statiszta3.000,-FtAz egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 7. § (2) a) és b) pontjai és8. § (2) bekezdésealapján.8.Bérgarancia támogatás maximuma 2020-ban:1.649.500,-Ft(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1)-(2) bek., Hivatalos Értesítő 2019. évi 9. száma)A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év -Központi Statisztikai Hivatal által közzétett -nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.Ha a felszámolásieljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak (függetlenül attól, hogy a támogatás megállapítására a bérgarancia törvény 2/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján került sor). A Központi Statisztikai Hivatalnak a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb statisztikai adatokról szóló közleménye (Hivatalos Értesítő 2019. évi 9. száma) szerint a havi bruttó átlagkereset 2018-ban: 329.900,-FtA fenti összeg ötszöröse: 1.649.500,-FtFigyelem! A Bérgarancia Alapról szóló 1994. éviLXVI. törvény, továbbá az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Kormányrendeletmódosítása alapján2020. március 1-jétől a bérgarancia támogatásokkal kapcsolatos feladatokat–az egész országra kiterjedő illetékességgel –az állami foglalkoztatási szervként eljáróBudapest Főváros Kormányhivatala látja el.Az ezt megelőzően keletkezett bérgarancia támogatással kapcsolatos ügyekben továbbra is a támogatást folyósító állami foglalkoztatási szerv jár el.9.A 2019. december 31-étkövetően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások minimumaÖregségi nyugdíj legkisebb összege168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. §28.500,-Ft/hóÁrvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §24.250,-Ft/hóSaját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 2020. január 1-jétől168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.96.835,-Ft/hóRehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege –foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható 2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. § alapösszeg (104.405,-Ft)legalább30%-a –31.322,-Ft/hóRehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege –tartós foglalkoztatási rehabilitáció 2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §alapösszeg (104.405,-Ft)legalább 40%-a –41.762,-Ft/hóRokkantsági ellátás minimális összege –rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. a) és (2) bek. a), 327/2011. (XII. 29.) Korm.rendelet 8/A. § alapösszeg (104.405,-Ft)legalább 30%-a –31.322,-Ft/hóRokkantsági ellátás minimális összege –rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. b) és (2) bek. b), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. § alapösszeg (104.405,-Ft)legalább 45%-a –46.982,-Ft/hóRokkantsági ellátás minimális összege–rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható,2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. c) és (2) bek. c), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. § alapösszeg (104.405,-Ft)legalább50%-a –52.203,-Ft/hóRokkantsági ellátás minimális összege –rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes2011. évi CXCI. tv. 12. § (1) bek. d) és (2) bek. d), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. § alapösszeg (104.405,-Ft)legalább 55%-a –57.423,-Ft/hó10.Egészségügyi szolgáltatási járulék 2020. január 1. napjától7.710,-Ft/hó (257,-Ft/nap)Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, az

Készítette: Tolna Megyei Kormányhivatal4egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége szünetelésének ideje alatt. [Tbj. 8. § f) pontja, 18.§ (1) bek., 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.] illetve 2020. július 1. napjától: atársadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 16. § f) pontja, 25. § (3) bek.,43.-47. §. 11.Egyes pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatásokCsecsemőgondozási díj (CSED) 1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42. §a naptárinapi alap 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) a) pont), illetve a naptári napi jövedelem 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) b) pont)Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havontaa mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-aTáppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (7) bek.a táppénz alapjának 60%-a(folyamatos biztosítási időszak alattlegalább730 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik)a táppénz alapjának 50%-a(az előző pontban meghatározottnál rövidebb biztosításban töltött idő esetében, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén, vagy ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben)a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét!Örökbefogadói díj 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/H. § és 48. § (1)-(3) bek.Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár a táppénzre vonatkozó Eb tv. 48. § (1)-(3) bekezdése szerint megállapított összegben.Családi pótlék (CSP)1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.egy gyermekes család esetén 12.200,-Ft/hóegy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,-Ft/hókétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft/hókét gyermeket nevelő egyedülálló eseténgyermekenként 14.800,-Ft/hóhárom, vagy több gyermeket nevelő családesetén gyermekenként 16.000,-Ft/hóhárom vagy több gyermeket nevelő egyedülállóesetén gyermekenként 17.000,-Ft/hótartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint intézményben (gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben) élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett,vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezetttartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekenként23.300,-Ft/hótartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosgyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan betegilletve súlyosan fogyatékos gyermekenként 25.900,-Ft/hósaját jogán nevelési ellátásra jogosult tizennyolcadik életévét betöltött tartósan betegilletve súlyosan fogyatékos személy, az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától20.300,-Ft/hóa gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülő által nevelt nem tartósan beteg és nem súlyosan fogyatékos gyermek, valamint a Gyvt. 72. § (1) bek. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői házelhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén az ilyen gyermek illetve jogosult után személyenként 14.800,-Ft/hóAnyasági támogatás1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: 64.125,-FtIkergyermek esetén 300%-a: 85.500,-FtA támogatás a szülést követő 6 hónapon belüligényelhető, ha az anyavárandóssága alattlegalább négyszer –koraszülés esetén egyszer –részt vett várandósgondozáson, továbbá örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan sajátháztartásában, illetvea gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül -véglegessé vált határozat alapján -a gondozásába kerül.(Cst. 29. és 32. §).Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)(korábbi neve: gyermekgondozási segély) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (2) bek.Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hóAz egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzata. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).Gyermeknevelési támogatás (GYET)1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1) bek.Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hóA támogatásban az a szülőés gyám –ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt –részesülhet, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel, és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti(Cst. 23. §)