Áremelés 2019: Drágul a kenyér és minden más, ilyen változás vár ránk 2019-től!!!

Áremelés 2019: Drágul a kenyér és minden más, ilyen változás vár ránk 2019-től!!!

Két számjegyű áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak, hogy kikecmeregjen a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából – állítják ágazati szakemberek. Óhatatlanul a kenyér árának emelése is felvetődik az őszi ártárgyalásokon. Ez is növelheti az inflációs nyomást, hiszen az élelmiszerek 13-15 százalékos súllyal esnek latba a pénzromlás ütemében. Drágul a tojás és hús is. Aki építkezik az is jelentős áremeléssel nézhet szembe 2019-ben.

Ezért sem értik a sütőipari ágazat szereplői, hogy miközben a tejiparnak végül sikerült elérni, hogy a feketegazdaságnak, az áfacsalásoknak leginkább kitett tartós tej több éves huzavona után 2019-től végre bekerül az 5 százalékos kedvezményes áfakörbe, a legalapvetőbb népélelmezési cikk, a kenyér pedig ismét kimarad. Nem kis piacról van szó, hiszen éves szinten a háztartásokban 50-51 kiló kenyeret fogyasztanak, de a vendéglátást, közétkeztetést és egyéb területeket is figyelembe véve a hazai kenyérfogyasztás eléri személyenként a 69 kilót. A szürkegazdaságban nem tudni mennyi kenyér fogy.

Ez azért is nagyon aggályos, mert marad a szürke-, illetve a feketegazdaság magas aránya a sütőiparban – hívta fel a figyelmet a lapunknak neve elhallgatását kérő ágazati szakember. Márpedig az utóbbi évtizedben jelentős számban jelentek meg a volt Jugoszlávia egykori tagállamaiból olyan sütőiparosok, akik gyakran mellé nyúlnak az online kasszának – fogalmazott a szakember. Mára a 950 pékségből mintegy 650-700 lehet ilyen balkáni vállalkozók tulajdonában. Ez nem ennyi tulajdonost jelent, mert egyes csoportok láncszerűen fognak össze több üzletet. Ha az egyik üzletet bezáratja a hatóság, más néven újat nyitnak. A 4-5 nagy fagyasztott sütőipari terméket gyártó cég pedig összességében 1500-1600 üzletet lát el franchise rendszerben. Ez is szűkíti a hagyományos pékségek piaci mozgásterét.

A magyar pékek pozícióját a termelési költségek elismertetésében nemcsak az adóelkerülő vetélytársak nehezítik, hanem a saját pékséget üzemeltető nagy élelmiszerláncok is, amelyek vevőcsalogatóként alkalmazzák az olcsó kenyeret. Márpedig a kenyér előállítása egyre többe kerül. A gyenge forint felhajtja a főleg külföldről beszerzett adalékanyagok árát, az üzemanyagok drágulása pedig a szállítási költségeket emeli.

A kenyér legfontosabba alapanyag mégis csak a gabona, a liszt, s idén onnan sem sok biztató hír érkezik. Az előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve csak 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás miatt az étkezési, vagy malmi búza aránya alig lesz több mint 50 százalék. Jelentős károkat okoztak a viharok és a kánikulát követő csapadék sem tett jót a korábban érő gabonának.

Az aratás előtti a búza átlagosan 45 ezer forintos tonnánkénti ára a betakarítás után emelkedhet, miközben a malmi búzát már most is 48-50 ezer forint között kínálják.

A búza ára nagyjából 10 százalékkal magasabb a tavalyinál – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. A hazai 1,2 millió tonnás kenyérgabona mennyiség idén is meg lesz, a 2-2,5 millió tonnás exportba azonban növekszik a takarmányminőség aránya -tette hozzá.

Bár egyelőre nincsenek még pontos adatok a búzatermés mennyiségéről, minőségéről, de ha a malmi búza ára emelkedik, az hatással lesz a liszt árára – említette lapunknak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Legjobb esetben is legföljebb stagnálni fog a liszt ára, de valószínűbb, hogy emelkedik majd. A malomipar nehéz gazdasági évet zárt, és az idei sem lesz könnyebb a folyamatosan növekvő gabonaárak miatt, amelyeket nemigazán tudott érvényesíteni az áraiban az ágazat az éles verseny miatt. Az iparág szereplői igyekszenek megtartani a vevőkörüket. Az üzletláncokkal több hónapos, akár éves szerződést kötnek, s ezek bebetonozzák a kiskereskedelmi liszt árát. Bár a megtermelt lisztnek alig 10 százaléka a lakossági kilós liszt, az árak alakításában ennek fontos szerepe van. A szakember szerint ennek a terméknek az árai alacsonyak a termelési költséghez képest.

Tavaly a sütőipar 5-6 százalékos átadási áremelést tudott elérni, miközben a kötelező és az azzal párhuzamos további béremelések elérték az átlagosan 10 százalékos mértéket. Ez a tendencia idén is folytatódott. Sok kis pékség, főleg Csongrád és Békés megyében tönkre ment. Ebben szerepet játszott a szakemberek elvándorlása is.

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*


kettő × öt =

error: Content is protected !!