Bérek, átlagfizetések 2019: Meglepte az elemzőket az átlagfizetések alakulása >>>
A minimálbérek emelése és a szakemberhiány következtében a várakozásokat meghaladó januári béremelkedésről számolt be a KSH. A keresetek növekedési üteme a második negyedévtől valamelyest lanyhulhat ugyan, de az év egészében alig marad el a tavalyi év dinamikájától – így kommentálták az elemzők, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését.
2018. januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, kedden publikált adataiból amelyek már a 2019-es évre is kalkulálnak. 
Nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó kereset
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 310 800 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 323 600 forint volt 2018 januárjában.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb
(570 ezer forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (203 ezer forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 200 forint volt.
A nettó keresetek 2019
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 206 700 forint volt.
2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 215 200 forintra becsülhető. 2019-től az adókedvezmény is változik.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 72 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8000, illetve 7400 forint.
Tíz százaléknál magasabb emelkedés
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 13,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 11,5 százalékkal emelkedett.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 323 100 forint volt, 14,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 3,8 százalék volt.
Felülmúlta a várakozásokat
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a keresetek januári emelkedése felülmúlja a 12 százalékos piaci várakozást és meghatározó szerepet játszott benne a minimálbérek 8, illetve 12 százalékos emelése. Az állami szféra egyes területein zajló bérrendezés továbbra is magasabban tartja a béremelkedés ütemét, mint az üzleti szférában tapasztalt mutató.
Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a tavalyi év elején főként az állami vállalatoknál jelentősen csúszott a bérmegállapodás, így ez alacsony bázist jelent és a munkaerőhiány is felfelé hajtja a kereseteket.
Ami az idei év hátralevő részét illeti, Virovácz Péter szerint az alacsony bázis miatt az első negyedévben lehet a legerősebb a bérdinamika, de átlagosan a nettó bérek akár megint kétszámjegyű növekedést mutathatnak.
A munkaerőhiány nyomja fel a kereseteket
Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt állapította meg, hogy a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására a várakozásokat felülmúlta a keresetek januári emelkedése.
2018-ban 9 százalékot meghaladó éves bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői a képzett munkaerő hiánya, a közszférában idén is zajló jelentős bérrendezések, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés eredményeként. Idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett ez 6 százalékot meghaladó reálbér növekedést jelent.
A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben.
Folytatódhat az emelkedés
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az is látszik a részletes adatokból, hogy az állami szférában részben a választások miatt jelentősen nőttek a fizetések.
Idén is folytatódhat a bérek emelkedése, a nettó átlagbérek körülbelül 10 százalékos emelkedése várható, az inflációval együtt számolt reálbér-emelkedés pedig 8 százalék körül lehet.
A bérek tartós és jelentős emelkedése ugyanakkor több kockázatot is hordoz a gazdaság teljesítményére nézve – mutatott rá az K&H Bank vezető elemzője.
Egyrészt a termelékenységnek lépést kell tartania a bérek emelkedésével, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. Egyelőre nem látszik, de a jövőben kockázatot jelent az inflációs hatás, az, hogy a bérek emelkedése miatt fokozódó lakossági fogyasztás az árak emelkedését idézi elő.
Másik oldalról az egyre magasabb béreket adó vállalatok előbb-utóbb kénytelenek lesznek az általuk gyártott, forgalmazott termékek és szolgáltatások árát emelni, ami szintén felfelé nyomhatja az inflációt.
Feszes munkaerő-piaci helyzet
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is adminisztratív hatásoknak, mint a minimálbér és a garantált bérminimum további emelésének, a költségvetési szféra egyes területeit, és bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezéseknek tulajdonítja a vártnál magasabb januári béremelkedést.
A munkaerőpiac kifejezetten feszesnek mondható helyzete, a teljes foglalkoztatottság állapotát tükröző munkanélküliségi ráta jelzi, hogy a vállalatoknak egyre inkább versenyezniük kell a megfelelő munkaerőért, ami azt sugallja, hogy a bérnövekedési ütem az idei évben is magas maradhat.
A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Az Erste becslése szerint az idei évben 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, azaz csak kisebb növekedés-lassulás várható a tavalyi évi 4 százalék után.
A bérek gyors növekedése előbb-utóbb az infláció emelkedését is magával hozza, s – így részben ennek a hatásnak köszönhetően – az elkövetkező hónapokban fokozatosan emelkedő, az MNB inflációs céljához egyre inkább közelítő inflációs adatokra számít Nyeste Orsolya.
