Eldőlt: vége lesz az óraátállításnak – Megszűnik az órák állítgatása! – Osszátok meg …

Eldőlt: vége lesz az óraátállításnak – Megszűnik az órák állítgatása! – Osszátok meg …

Végleg eltörlik az óraátállítást, erről itt írtunk korábban!

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a német közszolgálati televízióban árulta el, hogy eltörlik az óraátállítást, megfogadva a nyilvános konzultáció eddigi eredményeit. A Bizottság erről már pénteken dönthet. A gyakorlatban azonban a tagállamok egyedileg döntenek arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is megkérdezték erről pénteken.

Juncker bejelentett

Az interjúból kiderült, hogy az Európai Bizottság meg akarja oldani a téli és nyári időszámítás éven belüli váltásának kérdését.

Miután a válaszoló uniós állampolgárok döntő többsége arra szavazott, hogy töröljék el az évente kétszeri óraátállítást és álljunk át a nyári időszámításra, így teszünk

– jelezte Juncker a tévének. Elmondása szerint az óraátállítás eltörlését fogja javasolni a Bizottságnak és erről még ma dönt a testület. A Bizottság döntése után az Európai Parlamentnek kell szavaznia, majd a tagállamoknak kell végrehajtaniuk a döntést.

Az Európai Bizottság online kezdeményezésére 4,6 millió ember szavazott, 80%-uk az óraátállítás eltörlésére. A németek kifejezetten aktívak voltak a szavazás során, ugyanis 3 millió szavazat innen érkezett.

Ha az Európai Bizottság elfogadja Juncker javaslatát, akkor elmaradnak az óraátállítások, de a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy mely időszámítást választják, a nyárit vagy a télit, ez ugyanis már a gyakorlatban időzóna-választás kérdése.

A jelenlegi szabályok szerint Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ha elmarad az óraátállítás, vagyis egész évben fennmarad a nyári időszámítás (ennek érdekében márciusban éjszaka előre állítjuk az órákat), akkor este egy órával később fog sötétedni, vagyis hosszabbodnak a nappalok és rövidülnek a sötétebb esték. Kérdés persze az is, hogy a tagállamok hogyan döntenek saját időszámításukról.

Hogyan tovább?

Az Európai Bizottság a jelek szerint a mostani kétnapos ülésén már döntést is hoz az óraátállítás kérdésében az online kérdőív eredménye, az eddig készült tanulmányok és különböző szervezetekkel történő egyeztetések alapján. Ezt követően a Bizottság döntését még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányainak. Az óraátállítás eltörlését egy új direktívának kell szabályoznia, ennek életbe lépéséről azonban még nincsenek információk. Így azt sem tudjuk, hogy mikortól lép érvénybe az új rendszer, nem ismert, hogy például már idén októberben sem kell átállni a téli időszámításra.
A gyakorlatban a tagállamoknak joguk van eldönteni, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik be tartósan, ezzel lényegében arról döntenek, hogy mely időzónához akarnak csatlakozni.

 

Mit mond a magyar kormány?

A pénteki Kormányinfón is előkerült az óraátállítás ügye. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kérdésre úgy válaszolt, hogy

nincs kialakult kormányzati álláspont az Európai Bizottság elnökének mai javaslatáról, de voltak korábban ennél rosszabb javaslatai is a testületnek.

Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy tavaly áprilisban arról szóltak a hírek, hogy a Fidesz képviselői és a Nemzetgazdasági Minisztérium sem támogatta az óraátállításra vonatkozó javaslatot.

A mostani szabályozás

Az óraátállítás azok után került a figyelem középpontjába egész Európában, miután az Európai Bizottság július 4. és augusztus 16. között szavazást indított a nyári időszámításról szóló európai direktíva, miután több tagállam és az Európai Parlament felől is érkezett ilyen megkeresés.

A nyári időszámítás szabályainak értelmében az unióban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás, és az adott időtartamban rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.

Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá; alkalmazását jelenleg a 2000/84/EK irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás a nyári időszámítás kezdetét és végét hivatott összehangolni az egységes piac teljes területén. Az irányelv címe így hangzik: „irányelv a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről”. Voltak olyan külföldi tudósítások, amelyek azt tartalmazták, hogy a nyári időszámítást törlik el az EU-ban, de ez arra vonatkozott, hogy az irányelvet törlik el, ami az óraátállítás eltörlését jelenti a gyakorlatban.

Pró és kontra

Az évek során számos tanulmány vizsgálta, hogy milyen eredménnyel járt a nyári időszámítás bevezetése az EU-ban.

A rendelkezésre álló bizonyítékok az alábbiak a Bizottság összesítése szerint:

  • Belső piac: A bizonyítékok egyelőre csak a következők tekintetében egyértelműek: ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.
  • Energiamegtakarítás: Noha ez volt a jelenlegi szabályozás bevezetésének a legfőbb mozgatórugója, kutatások szerint az energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.
  • Egészség: A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Pontosan még nem bizonyított, hogy az óraátállításnak milyen hatásai vannak az emberi egészségre, azaz a vélt kedvező és kedvezőtlen hatások közül melyik nyom többet a latba.
  • Közúti közlekedésbiztonság: A nyári időszámítás és a közúti balesetek közötti összefüggést nem támasztják alá bizonyítékok. Az óra tavaszi előreállításából fakadó alváshiány elviekben növelheti a balesetek kockázatát. A hosszú, világos nyári estéknek azonban vélhetően kedvező hatása van a közlekedésbiztonságra és ezt kiterjesztve a téli időszakra, még kedvezőbb lehet a helyzet. Általában elmondható, hogy a nyári időszámítás baleseti rátákra gyakorolt hatását – minden más tényezőhöz képest – nehéz kimutatni – írja a Bizottság.
  • Mezőgazdaság: A korábbi aggályok, melyek szerint a nyári időszámítás megzavarná az állatok bioritmusát és tejtermelési ritmusát, jelentőségüket vesztették, mióta az állattenyésztők új eszközöket vezettek be (mesterséges fény, automatizált technológiák). Továbbá a nyári időszámítás ideje alatt az órák átállításának köszönhetően egy órával tovább van világos, így több időt lehet tölteni a szabadban, pl. a földeken vagy a gyümölcsösökben.

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!