Évi 150 ezer forintot ad neked is ajándékba az állam, egy feltétellel >>> Mutatjuk:
Egy komolyabb betegség kikúrálása akár több százezer forintos, sőt akár milliós kiadást is jelenthet, ennek fedezésében viszont az állam is segít 20%-os adójóváírással, akár évente 150 ezer forinttal, ha egy egészségpénztár segítségével, még előzetesen felkészülünk a problémára. Bár ezt a terméktípust sokan kritizálják, amiért drága és viszonylag alacsony hozampotenciállal működik, az állami támogatást nem érdemes a kasszában hagyni.
Mi az az egészségpénztár?
Az önkéntes egészségpénztárak a nyugdíjpénztárakhoz hasonló, rendszeres megtakarítási formát jelentenek, ahol
- az állam 20%-os adójóváírást fizet az éves befizetésünkre, ha viszont két évre le is kötjük a pénzünket, efölött még 10% jár rá. Az állami támogatás felső határa 150 ezer forint, ebbe beleszámít az önkéntes nyugdíjpénztárakra igénybe vett adójóváírás is,
- összegyűjtött vagyonunkat a pénztár befekteti, a portfóliónkat viszont nem saját magunk választjuk meg, hanem jellemzően egy viszonylag alacsony hozampotenciállal rendelkező, kockázatkerülő eszközökbe fektető értékpapírkosarat kapunk készhez (ez elsősorban azért van, mert az egészségpénztári hozamot akár éven belül is realizálni tudjuk), a hozam viszont adómentes.
A munkáltatónak is van lehetősége gyarapítani a pénztári vagyonunkat cafeteriaként, erre a befizetésre viszont nem jár állami támogatás.
Gyakran keverik ezt az öngondoskodási formát az egészségbiztosításokkal, pedig számottevő különbségek vannak a kettő közt:
- Az egészségpénztárakban egy konkrét egyenleget halmozunk fel, amit elkölthetünk egészségápolásra, míg az egészségbiztosítások esetén egy bizonyos rendszeres díjért cserébe a biztosító előre meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat térít (összegbiztosítás), vagy akár le is szervez (szolgáltatásbiztosítás), ha kockázati esemény történik.
- Az egészségbiztosításokhoz jellemzően kötelező orvosi vizsgálaton is részt kell vennünk, a rendszeres díjat egészségi állapotunk is befolyásolhatja.
- Mivel nem egy adott tőkét halmozunk fel az egészségbiztosításokkal, állami támogatás sem jár hozzá, viszont a cégek elszámolhatják költségként a minimálbér 30%-ig és munkaerő költségként adómentesen.
- Az egészségpénztárral egy szinte biztosan bekövetkező, szabadon választott eseményre takarítunk meg, egy egészségbiztosítással viszont valószínűségi alapon számított díj a kockázatközösséget gyarapítja, és csak az előre meghatározott egészségügyi szituációk valamelyikében segít a biztosító.
Mivel az egészségpénztárak munkáltatói befizetések adóterhe tavaly tavasszal 43,66%-ra módosult, számos munkahely döntött úgy, hogy inkább bérként fizeti ki dolgozójának az egészségpénztárba fizetett megtakarítását. Bár a befizetések egy részét átvették az egyéni tagdíjfizetők, az egészségpénztárak vagyonnövekménye pedig emiatt jelentősen megcsappant.
Az egészségpénztárakban összegyűlt pénzt
- egészségügyi szolgáltatásokra, például szűrővizsgálatokra, kórházi, háziorvosi ápolásra költhetjük el, ehhez azonban szükséges, hogy a pénztárunkkal az adott egészségügyi intézménynek érvényes szerződése legyen,
- kivéve, ha termékeket, például gyógyszereket, gyógyászati eszközöket veszünk.
- Adott esetben a kezelés miatt kieső jövedelmünket is pótolhatjuk az összegyűlt pénzből.
Mindehhez kapunk egy kártyát is, amellyel fizetni tudunk az igénybe vett termékért, szolgáltatásért.
Kedvezményezettként megjelölhetjük továbbá a családtagjainkat, rokonainkat is, akik szintén elkölthetik a pénztárban összegyűlt pénzt egészségügyi kiadásokra, ha kell. Ha meghalunk, a pénz örökölhető.
Az egészségpénztárak számos értékesítési csatornát használnak az új ügyfelek megszólításához, így a nyílt pénztárakhoz bankokon és többes ügynökökön kívül online is hozzáférhetünk.
Mennyibe kerül?
Szép az adókedvezmény és a hozamok megléte, de a költségek hasonló megtakarítási formákhoz képest kifejezetten magasak lehetnek.
Előfordul, hogy a szolgáltatók egyébként engednek a költségekből például adomány esetén, vagy más szolgáltatásokat kedvezményesen vásárolhatunk cégcsoporton belül, de most ettől az egyszerűség kedvéért eltekintünk.
Négy jelentősebb költségeleme van az egészségpénztáraknak:
- A belépéskor fizetendő, a működési tartalékba kerülő tagdíj, amit az egyszerűség kedvéért nyitási költségként fogunk innentől kezdve említeni, ez egy fix összeg.
- A működési tartalékba és a likviditási tartalékba történő befizetés együtteséből létrejövő rendszeres költség, amit minden tagdíjfizetéskor levonnak tőlünk. Pontos mértékét az alapján határozzák meg a pénztárak, hogy mekkora tagdíjat fizetünk be; aránya általában annál alacsonyabb, minél magasabb tagdíjat fizetünk, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan sávos rendszerről beszélhetünk.
- A költségek levonása után képezett fedezeti tartalékból vonják a befektetési portfóliók kezelési díját, amely – egy befektetési alap költségeihez hasonlóan – árfolyamveszteségként jelentkezik.
- Emellett még jellemzően a kártyáknak is van költsége, ez viszont mindössze pár ezer forint, amit utána évekig nem kell újra kifizetnünk, ha csak véletlenül el nem hagyjuk.