Site icon 24 óra! – Friss hírek

Felmentési időre járó távolléti díj számítása!

Felmentési időre járó távolléti díj számítása!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint a távolléti díj számításánál a közalkalmazottat a Kjt. 70-75. § szerint megillető illetménypótlékokat kell figyelembe venni. Ami ezek közül folyamatosan jár, azt az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell beszámítani, azaz nincs jelentősége annak, hogy a megelőző hat hónapban milyen összegben járt, hanem teljes összegben, mindig része a távolléti díjnak [Kjt. 80. § (3) bek.]. A kérdésben említett speciális pótlékok állandó jelleggel járnak, így ezekre is ezt a szabályt kell alkalmazni. Viszont mindig csak a kifizetéskor aktuális pótlékokat kell beszámítani, így ha az egyik pótlékra már nem jogosult a munkavállaló, akkor az nem része a távolléti díjnak.

A munkavállalót tehát munkavégzés hiányában is megilletheti díjazás. A távolléti díj kifizetésével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) által meghatározott esetekben tartozik a munkáltató [Mt. 146. § (3) bekezdés]. A távolléti díj összegének meghatározása a munkavállaló betegszabadságára járó díjazás megállapítása miatt is fontos, hiszen ilyenkor az Mt. 146. § (5) bekezdése alapján a távolléti díj 70%-a jár a beteg munkavállalónak.

Az Mt. 148. § (1) bekezdése felsorolja a munkavállaló díjazásának azon komponenseit, melyeket a munkavállaló távolléti díjának kiszámításakor figyelembe kell venni. A számítás során figyelembe kell venni a távolléti díj esedékességekor érvényes alapbért és pótlékátalányt valamint a irányadó időszakra kifizetett teljesítménybért és bérpótlékot. Az említett irányadó időszak az esedékesség időpontját megelőző hat hónap. Amennyiben a munkaviszony kevesebb mint hat hónapja áll fenn, az irányadó időszak a munkaviszony teljes tartama, egy hónapnál rövidebb ideje fennálló munkaviszony esetén pedig a munkavállaló havi alapbéréből és pótlékátalányából kell kiindulni [Mt. 152. § (2) bekezdés]. Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék és teljesítménybér meghatározásánál fontos figyelni arra, hogy ne az adott időszakban kifizetett összeget vegyük alapul a számításkor, hanem az adott időszakban teljesített munka ellenértékének összegét, annak kifizetése időpontjától függetlenül.

Ami a távolléti díj esedékességét illeti, az Mt. a távolléti díj fizetésének leggyakoribb eseteiben maga határozza meg az esedékesség irányadó időpontját. Távollét esetén a távollét kezdetének időpontja, végkielégítés esetén a munkáltatói felmondás közlésének időpontja vagy jogviszonyváltás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkaviszony megszűnésének az időpontja, míg kártérítés esetén a kár bekövetkezésének időpontja, vagy ha ez utóbbi korábbi időpontra esik, akkor a munkaviszony megszűnésének időpontja az irányadó [Mt. 148. § (2) bekezdés]. Az alapbér esetleges változásaira figyelemmel a munkavállaló hosszabb távollétének esetére a törvény kivételt is megfogalmaz. Ilyenkor a távollét módosítást követő tartamára már az új összeg figyelembevételével kell kiszámolni a távolléti díjat. A törvény nem fűz további korlátot ehhez a szabályhoz, a távolléti díj összege tehát az alapbér csökkenése és emelkedése esetén is igazodik a bérváltozáshoz.

Havi bérrel díjazott munkavállalók esetén a távolléti díj meghatározott időszakra járó összegét az általános munkarend szerinti munkaidő alapján számított egy órára járó bér alapulvételével kell kiszámolni. E szabály előnye, hogy a munkavállaló távolléti díja hónapról hónapra nem ingadozik számottevően a munkanapok számától függően, míg a korábban alkalmazott fix osztószámos rendszer alkalmazása során ez gyakori volt. Az Mt. 149. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a távolléti díj alapbér- és pótlékátalány-részének teljesítését külön számítások nélkül, az alapbér kifizetésével teljesítse a munkáltató. Fontos, hogy a munkáltató e könnyítés alkalmazása esetén se feledkezzen meg az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékok alapján járó távolléti díj rész kifizetéséről.

Amennyiben a munkavállaló díjazása teljesítménybérezéssel történik, a távolléti díj megállapítása során az alapbért figyelmen kívül kell hagyni (feltéve, hogy a teljes alapbér teljesítménybér, vagy az időbérként meghatározott összeg nem éri el az alapbért). Az irányadó időszakra kifizetett teljesítménybér kiszámításánál csupán a rendes munkaidőben teljesített munkaórákért járó teljesítménybért kell számításba venni, a rendkívüli munkaidőben teljesített munkáért kifizetett teljesítménybér a számítás során figyelmen kívül marad.

Annak eldöntéséhez, hogy az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékokat bele kell-e kalkulálni a távolléti díjba, az Mt. 151. § nyújt iránymutatást. A vasárnapi, éjszakai és műszakpótlékot valamint a készenlét és ügyelet teljesítése esetén járó pótlékot csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban teljesítette a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott minimum, bérpótlékra jogosító óraszámot. A vasárnapi pótlékot ezek alapján akkor kell számításba venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint munkát végzett, az éjszakai és műszakpótlékot pedig csak akkor kell belekalkulálni a távolléti díjba, ha a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejének 30%-át e pótlékokra jogosító időszakban dolgozta le. A készenlét és ügyelet teljesítéséért kifizetett pótlékok akkor relevánsak a távolléti díj szempontjából, ha az irányadó időszakban havonta átlagosan legalább 96 órát töltött a munkavállaló ügyelet illetve készenlét teljesítésével.

 

Exit mobile version